Előszó
Részlet
Tetőn
/Kós Károlynak/
Ősz nem sodort még annyi árva lombot,
annyi riadt szót: Minden összeomlott...
Nappal kószáltam, éjjel nem pihentem,
Vasárnap reggel a hegyekbe mentem.
Ott lenn:...
Tovább
Előszó
Részlet
Tetőn
/Kós Károlynak/
Ősz nem sodort még annyi árva lombot,
annyi riadt szót: Minden összeomlott...
Nappal kószáltam, éjjel nem pihentem,
Vasárnap reggel a hegyekbe mentem.
Ott lenn: sötét ködöt kavart a katlan.
Tisztást vetett a bujdosó verőfény.
Ott lenn: zsibogott még a völgy a láztól,
Itt fenn: fehér sajttal kínált a pásztor.
És békességes szót ejtett a szája
és békességgel várt az esztendája.
Távol, hol már a hó királya hódít,
az ég lengette örök lobogóit.
Tekintetem szárnyat repesve bontott,
átöleltem a hullám-horizontot
s tetőit, többet száznál és ezernél -
s titokzatos szót mondtam akkor: Erdély...
Áprily Lajos
Vissza