1.067.325

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Gyakorlati olasz nyelvtan

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 356 oldal
Sorozatcím: Tanuljunk nyelveket!
Kötetszám:
Nyelv: Magyar   Olasz  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-19-3820-4
Megjegyzés: 6. kiadás. Tankönyvi szám: 56 238.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ha az olasz nyelvet olyan fokon akarjuk megtanulni, hogy mondanivalónkat a legkülönfélébb helyzetekben helyesen ki tudjuk fejezni, vagyis olaszul mondatokat tudjunk szerkeszteni, ahhoz a két... Tovább

Előszó

Ha az olasz nyelvet olyan fokon akarjuk megtanulni, hogy mondanivalónkat a legkülönfélébb helyzetekben helyesen ki tudjuk fejezni, vagyis olaszul mondatokat tudjunk szerkeszteni, ahhoz a két legfontosabb dolog:
a) ismerni kell az olasz mondatok szerkezetét, és
b) el kell sajátítani az olasz nyelv alapszókincsét, hozzávetőleg 3000 szót.
Gyakorlati olasz nyelvtanunk megírásában ezt a kettős célt követtük:
a) az olasz nyelvi mondatok szerkezetének sokoldalú bemutatását, különösen ügyelve nyelvünk és az olasz közötti szerkezeti eltérésekre,
b) az olasz alapszókincs következetes beépítését példa mondatainkba. Könyvünk nyelvi anyaga tehát tartalmazza azt a kb. 3000 szót magába foglaló szókincset, amely már lehetővé tesz egy megfelelő szinten folyó társalgást: nemcsak a mi mondanivalónk kifejezésének képességét, hanem olaszok beszédének megértését is.
A szókincs kiválasztásában A. Giuseppe Sciarone Vocabolario fondamentale della lingua italiana (Az olasz nyelv alapszókészlete) című, 1977-ben megjelent és a leggyakrabban használt 2726 olasz szót tartalmazó művére támaszkodtunk, azt kritikusan felhasználva és sok más fontos szóval bővítve.
Példamondataink egy részét Emidio De Felice-Aldo Duro Dizionario della lingua e della civiltá italiana contemporanea (A mai olasz nyelv és művelődés szótára) című nagy olasz értelmező szótárának gazdag és kitűnő példaanyagából válogattuk. Vissza

Tartalom

Előszó 5
Alapvető hangtani tudnivalók 7
Hangok és betűk 7
Magánhangzók 7
Kettőshangzók 8
Mássalhangzók 9
A hangsúly 11
Az ékezet jelentésmegkülönböztető szerepe 12
A hangkivetés 13
A szóvégi csonkulás 14
Gyakorlatok 15
A mondat 17
Szófajok és mondatrészek 17
A mondatok felosztása szerkezetük szerint 18
Az egyszerű mondat 18
A mondat fajai a beszélő szándéka szerint 22
Az állító és a tagadó mondat 25
A mondat két részre osztása a részek funkciója szerint 26
A mondatot alkotó szócsoportok 27
A determinánsok 28
Az összetett mondat (I) 29
Főnévi igeneves szerkezet a mellékmondatban 30
Névmási alakok a főnévi igeneves szerkezetben 33
Elöljáró nélküli infinito a mellékmondatban 34
Gyakorlatok 35
Az ige kijelentő mód jelen ideje 37
A jelen időben rendhagyó igék 39
Gyakorlatok 46
A szórend az olaszban 48
A főnév és a névelők 55
A főnév neme és többes száma 55
A névelő 55
A határozott névelő 56
A határozatlan névelő 55
A névelős elöljárószók 58
A részelő (partitív) névelő 60
A határozott névelő használata 62
További tudnivalók a főnévről 65
A nem jelölése külön végződéssel 67
Más szó jelöli a nemet 67
A hím- és nőnemű alak azonos 68
Más nem, más jelentés 68
Sajátosságok a főnév többes számában 68
Csak többes számban előforduló főnevek 70
Szabálytalan többes számú főnevek 70
Több alakú főnevek 70
Nemüket megváltoztató főnevek 71
Két többes számmal rendelkező főnevek 71
Gyakorlatok 73
A melléknév 75
A melléknév végződése 75
A -co, -go, -io végű melléknevek alakjai 76
Változatlan alakú melléknevek 77
Melléknevek csonkulása 78
Melléknevek használata kétféle jelentésben 79
A melléknév fokozása 81
A hasonlító szerkezet 82
Rendhagyó fokozású melléknevek 83
A melléknévi jelző helye 86
Többféle jelző ugyanabban a mondatban 90
A melléknév mondatbeli funkciója 91
A jelző fajtái 92
A minőségjelző 93
A főnév mint minőségjelző 93
A mennyiségjelző 95
A birtokos jelző 96
Az értelmező jelző 97
Gyakorlatok 98
A számnév 102
Tőszámnevek 102
A tőszámnevek használata 102
A gyakorlati alkalmazás néhány területe 103
Sorszámnevek 106
Egyéb mennyiségi (számnévi) fogalmak 107
Gyakorlatok 109
A névmás 111
A személyes névmás 111
A személyes névmás mint alany 112
A személyes névmás mint tárgy 115
A személyes névmás mint részeshatározó 118
A személyes névmás egyéb elöljárók után 119
Nem szabályszerű, de egyre terjedő részeshatározós szerkezetek 120
A névmás hangsúlytalan tárgy- és részes esete ugyanabban a
mondatban 120
A személyes névmás hangsúlyos tárgyesetének speciális használata 121
Gyakorlatok 122
A visszaható névmás 123
A visszaható névmás használata 124
A kölcsönös névmás 125
A határozói névmás 126
Ci, vi 126
Ne 128
Két hangsúlytalan névmás egymás mellett 130
Egyes névmások (lo, la) sajátos használata 134
Gyakorlatok 134
A birtokos névmás 136
A jelzői birtokos névmás (birtokos determináns) alakjai 136
„Birtok" birtokos determináns nélkül 140
Birtokos determináns helyett személyes névmás 141
Birtokos determináns főnév nélkül 142
Az önálló (állítmányi) birtokos névmás alakjai 142
Az állítmányi birtokos névmás használatának szabályai 143
Gyakorlatok 143
A mutató névmás 145
A kérdő névmás 148
A vonatkozó névmás 150
A határozatlan névmás 152
Gyakorlatok 157
Az ige 159
Az igealakok 161
Folyamatos és befejezett cselekvés, időviszonyok 163
Az ige ragozása 163
Egyszerű igeidők 164
A felszólító mód 165
összetett igeidők 170
Gyakorlatok 172
Az igealakok hangsúlya 175
Igeragozási táblázatok (avere, essere, parlare, vendere, partire,
lavarsi, invitare) 177
Kiejtési és helyesírási sajátosságok egyes igék ragozásában 184
Miben áll a rendhagyó igék rendhagyósága? 188
Az alapszókincs rendhagyó igéinek főalakjai ragozási típusok
szerint 192
A rendhagyó igék ragozása 194
A visszaható ige 205
A szenvedő ige 207
A műveltető ige 210
A személytelen ige 212
Gyakorlatok 213
Az általános alany 215
Az összetett igeidők segédigéi (avere és essere) 216
A módbeli segédigék (dovere, potere, volere) 221
Körülírásos igei szerkezetek 229
Gyakorlatok 232
Az igeidők használata 236
Indicativo 236
Gyakorlatok 245
Congiuntivo 250
Congiuntivo a mellékmondatban 250
Mikor használunk congiuntivo-t a mellékmondatban? 252
Congiuntivo a főmondatban 254
Condizionale 255
Gyakorlatok 258
Igenevek 260
A főnévi igenév 260
A melléknévi igenév 262
A határozói igenév 266
A főnévi igenév kapcsolása a ragozott igealakhoz 267
A hangsúlytalan névmási alakok szórendi helye 269
Gyakorlatok 270
Az összetett mondat (II) 274
A mellérendelt mondatok 274
Az alárendelt mondatok 275
Mellékmondatok ragozott igei és igenévi állítmánnyal 277
I. A tárgyi mellékmondat 277
II. A határozói mellékmondat 278
III. A feltételes mellékmondat 283
Gyakorlatok 284
Az utalószó hiánya az olaszban 288
Az igeidők egyeztetése 291
Az igeidők egyeztetése a kijelentő módban 291
A főmondatban jelen idő 292
A főmondatban múlt idő 292
Kivétel az időegyeztetés szabályai alól 293
Jövő a múltban 293
Az igeidők egyeztetése a kötőmódban 294
A főmondatban jelen idő 294
A főmondatban múlt idő 294
Egyenes beszéd - függő beszéd 295
Gyakorlatok 299
A határozó 304
I. A határozó kifejezésmódjai 304
II. A határozószó 306
A helyhatározószó 306
Az időhatározószó 307
A módhatározószó 308
A kérdő határozószók (Kérdőszók) 311
III. Az elöljárós szerkezet mint határozó 312
A helyhatározó 312
Az időhatározó 315
A módhatározó 316
Az okhatározó 318
A célhatározó 318
A részeshatározó 318
IV. Az állandó határozó vagy vonzat 319
Gyakorlatok 322
Az elöljárószó 326
Határozószók és elöljárószók 334
Az indulatszó 336
Szóképzés 337
Gyakorlatok 338
A magyar-olasz fordítási feladatok megoldása 342
Felhasznált irodalom 347
Tárgymutató 348
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem