| Előszó | 5 |
| Alapvető hangtani tudnivalók | 7 |
| Hangok és betűk | 7 |
| Magánhangzók | 7 |
| Kettőshangzók | 8 |
| Mássalhangzók | 9 |
| A hangsúly | 11 |
| Az ékezet jelentésmegkülönböztető szerepe | 12 |
| A hangkivetés | 13 |
| A szóvégi csonkulás | 14 |
| Gyakorlatok | 15 |
| A mondat | 17 |
| Szófajok és mondatrészek | 17 |
| A mondatok felosztása szerkezetük szerint | 18 |
| Az egyszerű mondat | 18 |
| A mondat fajai a beszélő szándéka szerint | 22 |
| Az állító és a tagadó mondat | 25 |
| A mondat két részre osztása a részek funkciója szerint | 26 |
| A mondatot alkotó szócsoportok | 27 |
| A determinánsok | 28 |
| Az összetett mondat (I) | 29 |
| Főnévi igeneves szerkezet a mellékmondatban | 30 |
| Névmási alakok a főnévi igeneves szerkezetben | 33 |
| Elöljáró nélküli infinito a mellékmondatban | 34 |
| Gyakorlatok | 35 |
| Az ige kijelentő mód jelen ideje | 37 |
| A jelen időben rendhagyó igék | 39 |
| Gyakorlatok | 46 |
| A szórend az olaszban | 48 |
| A főnév és a névelők | 55 |
| A főnév neme és többes száma | 55 |
| A névelő | 55 |
| A határozott névelő | 56 |
| A határozatlan névelő | 56 |
| A névelős elöljárószók | 58 |
| A részelő (partitív) névelő | 60 |
| A határozott névelő használata | 62 |
| További tudnivalók a főnévről | 65 |
| A nem jelölése külön végződéssel | 67 |
| Más szó jelöli a nemet | 67 |
| A hím- és nőnemű alak azonos | 68 |
| Más nem, más jelentés | 68 |
| Sajátosságok a főnév többes számában | 68 |
| Csak többes számban előforduló főnevek | 70 |
| Szabálytalan többes számú főnevek | 70 |
| Több alakú főnevek | 70 |
| Nemüket megváltoztató főnevek | 71 |
| Két többes számmal jelentkező főnevek | 71 |
| Gyakorlatok | 73 |
| A melléknév | 75 |
| A melléknév végződése | 75 |
| A -co, -go, -io végződésű melléknevek alakjai | 76 |
| Változatlan alakú melléknevek | 77 |
| Melléknevek csonkulása | 78 |
| Melléknevek használata kétféle jelentésben | 79 |
| A melléknév fokozása | 81 |
| A hasonlító szerkezet | 82 |
| Rendhagyó fokozású melléknevek | 83 |
| A melléknévi jelző helye | 86 |
| Többféle jelző ugyanabban a mondatban | 90 |
| A melléknév mondatbeli funkciója | 91 |
| A jelző fajtái | 92 |
| A minőségjelző | 93 |
| A főnév mint minőségjelző | 93 |
| A mennyiségjelző | 95 |
| A birtokos jelző | 96 |
| Az értelmelző jelző | 97 |
| Gyakorlatok | 98 |
| A számnév | 102 |
| Tőszámnevek | 102 |
| A tőszámnevek használata | 102 |
| A gyakorlati alkalmazás néhány területe | 103 |
| Sorszámnevek | 105 |
| Egyéb mennyiségi (számnévi) fogalmak | 107 |
| Gyakorlatok | 109 |
| A névmás | 111 |
| A személyes névmás | 111 |
| A személyes névmás mint alany | 112 |
| A személyes névmás mint tárgy | 115 |
| A személyes névmás mint részeshatározó | 118 |
| A személyes névmás egyéb elöljárók után | 119 |
| Nem szabályszerű, de egyre terjedő részeshatározós szerkezetek | 120 |
| A névmás hangsúlytalan tárgy- és részes esete ugyanabban a mondatban | 120 |
| A személyes névmás hangsúlyos tárgyesetének speciális használata | 121 |
| Gyakorlatok | 122 |
| A visszaható névmás | 123 |
| A visszaható névmás használata | 124 |
| A kölcsönös névmás | 125 |
| A határozói névmás | 126 |
| Ci, vi | 126 |
| Ne | 128 |
| Két hangsúlytalan névmás egymás mellett | 130 |
| Egyes névmások (lo, la) sajátos használata | 134 |
| Gyakorlatok | 134 |
| A birtokos névmás | 146 |
| A jelzői birtokos névmás (birtokos determináns) alakjai | 136 |
| "Birtok" birtokos determináns nélkül | 140 |
| Birtokos determináns helyett személyes névmás | 141 |
| Birtokos determináns főnév nélkül | 142 |
| Az önálló (állítmányi) birtokos névmás alakjai | 142 |
| Az állítmányi birtokos névmás használatának szabályai | 143 |
| Gyakorlatok | 143 |
| A mutató névmás | 145 |
| A kérdő névmás | 148 |
| A vonatkozó névmás | 150 |
| A határozatlan névmás | 152 |
| Gyakorlatok | 157 |
| Az ige | 159 |
| Az igealakok | 161 |
| Foylamatos és befejezett cselekvés, időviszonyok | 163 |
| Az ige ragozása | 163 |
| Egyszerű igeidők | 164 |
| A felszólító mód | 165 |
| Összetett igeidők | 170 |
| Gyakorlatok | 172 |
| Az igealakok hangsúlya | 175 |
| Igeragozási táblázatok (avere, essere, parlare, vendere, partire, lavarsi, invitare) | 177 |
| Kiejtési és helyesírási sajátosságok egyes igék ragozásában | 184 |
| Miből áll a rendhagyó igék rendhagyósága? | 188 |
| Az alapszókincs rendhagyó igéinek főalakjai ragozási típusok szerint | 192 |
| A rendhagyó igék ragozása | 194 |
| A visszaható ige | 205 |
| A szenvedő ige | 207 |
| A műveltető ige | 210 |
| A személytelen ige | 212 |
| Gyakorlatok | 213 |
| Az általános alany | 215 |
| Az összetett igeidők segédigéi (avere és essere) | 216 |
| A módbeli segédigék (dovere, potere, volere) | 221 |
| Körülírásos igei szerkezetek | 229 |
| Gyakorlatok | 232 |
| Az igeidők használata | 236 |
| Indicativo | 236 |
| Gyakorlatok | 245 |
| Congiuntivo | 250 |
| Congiuntivo a mellékmondatban | 250 |
| Mikor használunk congiuntivo-t a mellékmondatban? | 252 |
| Congiuntivo a főmondatban | 254 |
| Condizionale | 255 |
| Gyakorlatok | 258 |
| Igenevek | 260 |
| A főnévi igenév | 260 |
| A melléknévi igenév | 262 |
| A határozói igenév | 266 |
| A főnévi igenév kapcsolása a ragozott igealakokhoz | 267 |
| A hangsúlytalan névmási alakok szórendi helye | 269 |
| Gyakorlatok | 270 |
| Az összetett mondat (II) | 274 |
| A mellérendelt mondatok | 274 |
| Az alárendelt mondatok | 275 |
| Mellékmondatok ragozott igei és igenévi állítmánnyal | 277 |
| A tárgyi mellékmondat | 277 |
| A határozói mellékmondat | 278 |
| A feltételes mellékmondat | 283 |
| Gyakorlatok | 284 |
| Az utalószó hiánya az olaszban | 288 |
| Az igeidők egyeztetése | 291 |
| Az igeidők egyeztetése a kijelentő módban | 291 |
| A főmondatban jelen idő | 292 |
| A főmondatban múlt idő | 292 |
| Kivétel az időegyeztetés szabályai alól | 293 |
| Jövő a múltban | 293 |
| Az igeidők egyeztetése a kötőmódban | 294 |
| A főmondatban jelen idő | 294 |
| A főmondatban múlt idő | 294 |
| Egyenes beszéd - függő beszéd | 295 |
| Gyakorlatok | 299 |
| A határozószó | 304 |
| A határozó kifejezésmódjai | 304 |
| A határozószó | 306 |
| A helyhatározószó | 306 |
| Az időhatározószó | 307 |
| A módhatározószó | 308 |
| A kérdő határozószók (Kérdőszók) | 311 |
| Az elöljárós szerkezet mint határozó | 312 |
| A helyhatározó | 312 |
| Az időhatározó | 315 |
| A módhatározó | 316 |
| Az okhatározó | 318 |
| A célhatározó | 318 |
| A részeshatározó | 318 |
| Az állandó határozó vagy vonzat | 319 |
| Gyakorlatok | 322 |
| Az elöljárószó | 326 |
| Határozószók és elöljárószók | 334 |
| Az indulatszó | 336 |
| Szóképzés | 337 |
| Gyakorlatok | 338 |
| A magyar-olasz fordítási feladatok megoldása | 342 |
| Felhasznált irodalom | 347 |
| Tárgymutató | 348 |
Folytatás Microsoft-tal