Bevezetés | 11 |
Az ideggyógyászati betegségek kialakulásának módjai | 13 |
A diagnosztikai szellemi munkáról általában | 14 |
A betegek csalhatatlanságáról | 15 |
A lokalizáció | 15 |
Tünetegyüttesek | 19 |
Jobb oldali hemiparesis | 19 |
A károsodás helye az agykéreg | 19 |
Károsodás a subcorticalis területeken | 23 |
Laesio az agytörzs bal oldalán | 24 |
Laesio a gerincvelőben | 25 |
Bal oldali hemiparesis | 25 |
Gnosztikus zavarok | 26 |
Motoros (Broca) aphasia | 28 |
Szenzoros (Wernicke) aphasia | 28 |
Vezetéses aphasia | 29 |
Anomiás aphasia | 29 |
Totális aphasia | 30 |
Ritka gnosztikus zavarok | 30 |
A beszédzavar vizsgálatának menete | 31 |
Az apraxia | 33 |
Az agnosiák | 33 |
Dysconnectiós szindrómák | 33 |
A látás zavarai | 34 |
Szemmozgászavarok általános betegségekben | 35 |
Féloldali ptosis (szemhéjcsüngés) okai | 36 |
Kétoldali ptosis okai | 37 |
Az agy keringési betegségeinek tünettana és diagnózisa | 39 |
A tünetfejlődés jellegzetességei | 41 |
Vizsgálatok ACI keringészavar gyanúja esetén | 42 |
Eszközös diagnosztika: Computer Tomographia (CT) | 43 |
A liquor vizsgálata agyi keringészavarokban | 48 |
Az EEG diagnosztikai értéke az agyi érbetegségekben | 50 |
Az agyi izotóp vizsgálatok | 50 |
Az arteriográfia célja | 51 |
Az agyi keringészavarok kezelése | 53 |
Múló ischaemiás roham (TIA) | 56 |
TIA-betegek vizsgálata | 59 |
TIA-betegek gyógyszeres kezelésének szempontjai | 59 |
Operálható agyi keringészavarok | 60 |
Az agyödéma csökkentése | 61 |
A subarachnoidalis vérzés | 64 |
A subarachnoidalis vérzés kezelése | 64 |
Az agyi ischaemiák tüneteinek összefüggése az érterülettel | 65 |
Agytörzsi tünetegyüttesek | 67 |
Tudatzavarok | 70 |
Hipnoid tudatzavarok | 70 |
Pszichogén eszméletlenség | 71 |
Nem hipnoid tudatzavarok | 71 |
Az eszméletlen beteg vizsgálata | 72 |
Decerebrációs állapot | 73 |
Decorticatiós rigiditás | 73 |
Kóros légzéstípusok | 74 |
A pupillák vizsgálata eszméletlen betegnél | 75 |
A corneareflex és a babafej-tünet vizsgálata | 75 |
A mozgató rendszer vizsgálata | 76 |
A kóma eredetének kimutatását szolgáló fizikális leletek | 76 |
Eszméletlen betegnél végzendő legfontosabb laboratóriumi vizsgálatok | 77 |
A CT vizsgálat jelentősége a tudatzavarok diagnózisában | 77 |
Az EEG vizsgálat jelentősége a tudatzavarok diagnózisában | 79 |
A glasgow-i kómaskála | 80 |
A tudatzavarok jelenségköre (egyszerűsítve) | 81 |
Sürgősség a neurológiában | 87 |
Az idegrendszeri sérülések | 87 |
Subduralis haematoma | 88 |
Krónikus subduralis haematoma | 89 |
Az akut epidurális vérzés | 89 |
A gerincvelő kompressziója | 93 |
Láz és neurológiai tünetek | 94 |
Status epilepticus | 97 |
Az intracranialis nyomás (ICP) növekedéseinek tünetei | 99 |
A beékelődés tünetei fokozatonként | 103 |
Az idegrendszer daganatai | 105 |
Intracranialis daganatok leggyakoribb lokalizációja | 105 |
Intracranialis nyomásfokozódás kezelése | 107 |
A fejfájás: tünet és betegség | 113 |
Prodromális jelenségek | 114 |
Elkülönítés a fejfájás kialakulásának időpontja alapján | 114 |
Mitől csökken vagy fokozódik a fejfájás? | 114 |
Fájdalomcsillapítók hatása a fejfájásra | 115 |
Meddig tart a fejfájás? | 115 |
A fejfájós beteg vizsgálata | 115 |
Kezelési tanácsok | 116 |
Görcsös állapotok felismerése és elkülönítése | 119 |
Focalis és generalizált görcsök elkülönítése | 120 |
Az epilepsziák gyakorlati szempontból | 120 |
Laboratóriumi vizsgálatok epilepszia gyanúja esetén | 122 |
Az epilepsziás rohamok nemzetközi felosztása | 123 |
Az epilepszia etiológiai tényezői | 126 |
Antiepileptikumok hatásai és mellékhatásai | 127 |
A vertigo és a szédülés elkülönítése | 130 |
A vestibularis rendszer centrális és perifériás laesiójának elkülönítése | 131 |
Belső fül végkészülék károsodásának típusai | 132 |
A károsodás a perifériától centrális részek felé halad? | 133 |
A károsodás centrális | 133 |
A dementia, mint tünet | 137 |
Gyógyítható okok keresése | 139 |
Agydaganat | 139 |
Krónikus liquorkeringési zavar | 139 |
Subduralis haematoma | 141 |
B12-vitaminhiány és dementia | 142 |
Májbetegség és dementia | 142 |
Depresszió | 142 |
Dementia egyéb okai | 143 |
Gyógyíthatatlan (preszenilis) dementiák | 143 |
Arteriosclerosis (lacunaris encephalopathia) | 145 |
Creutzfeldt-Jakob-betegség | 145 |
Huntington chorea | 146 |
Laboratóriumi vizsgálatok dementiákban | 146 |
Az encephalopathiák | 146 |
Késői posztanoxiás encephalopathia | 147 |
Hypoglycaemiás encephalopathia | 148 |
Hepaticus encephalopathia | 149 |
Uraemiás encephalopathia | 149 |
Malignus folyamatok távolhatásai | 150 |
Porphyria | 150 |
A só-víz háztartás zavara | 150 |
A gerincvelő kompressziója | 152 |
A gerincvelő kompressziójának okai | 153 |
Diagnosztikai lépések | 153 |
A járás zavarai neurológiai betegségekben | 156 |
Kóros járástípusok | 156 |
Járászavarral induló súlyos gerincvelőkárosodások | 158 |
A járászavarok kezelése | 159 |
Ataxia | 160 |
Frontális ataxia | 160 |
Hydrocephalus internus | 160 |
Ataxia subcorticalis | 160 |
Ataxiát okozó agytörzsi károsodás | 161 |
Ataxia kisagyi károsodásoknál | 161 |
Ataxia gerincvelőlaesio következtében | 162 |
Ataxia izombetegségekben | 167 |
A diabetes mellitus neurológiája | 172 |
Neuropathia diabetica | 172 |
Mononeuropátia | 172 |
Radiculopathia | 173 |
Diabeteses amyotrophia | 173 |
Az extrapyramidalis rendszer betegségei | 175 |
Tremor | 175 |
A parkinsonizmus | 176 |
A parkinsonizmus kezelése | 177 |
Egyéb extrapyramisos mozgászavarok | 179 |
Hemiballismus | 179 |
Torziós dystonia | 179 |
Myoclonus | 179 |
Chorea | 180 |
A rosszindulatú betegségek és az idegrendszer | 181 |
Intracranialis metastasisok | 182 |
A gerincvelő metastaticus daganatai | 184 |
Leukémiák és lymphomák | 184 |
Malignus folyamatok nem metastasis természetű szövődményei | 186 |
Alkoholizmushoz csatlakozó idegbetegségek | 188 |
Epilepsziás rohamok | 188 |
Elvonástünetek | 189 |
Alkoholizmushoz csatlakozó vitaminhiány-szindrómák | 190 |
Az alkoholizmus egyéb neurológiai tünetei | 191 |
Gyulladásos idegrendszeri betegségek felismerése | 193 |
Vírus meningitisek, encephalitisek | 193 |
Teendők vírus meningitisnél | 194 |
Bakteriális meningitis | 195 |
Meningitis basilaris tuberculosa | 196 |
Teendők bakteriális meningitis gyanúja esetén | 197 |
Az agytályog ismérvei | 199 |
Herpes simplex encephalitis | 200 |
Kullancs encephalitis | 201 |
Encephalitis lethargica (von Economo) | 202 |
Egyéb vírusbetegségek | 203 |
Szubakut sclerotizáló panencephalitis (SSPE van Bogaert) | 203 |
Polyganglio-radiculitis | 204 |
Bell-paresis | 204 |
Postvaccinatiós (kísérleti) encephalomyelitis | 205 |
A vénás sinusok trombózisa | 206 |
Sinus cavernosus thrombophlebitis | 207 |
Perifériás idegek és gyökök károsodásának felismerése | 210 |
Idegsérülések jellegzetes tünetei | 210 |
Discus hernia a nyaki szakaszon | 212 |
A nyaki gerinc spondylosisa | 213 |
Perifériás bénulások az alsó végtagokon | 213 |
Izombetegségek | 216 |
Myasthenia gravis | 216 |
Amyotrophiás lateralsclerosis (ALS) elkülönítő diagnózisa | 219 |
Polymyositis és dermatomyositis | 219 |
Fájdalmak diagnosztikai jelentősége a neurológiában | 221 |
Neuralgiák a fejen | 221 |
Hát- és vállfájdalmak | 221 |
Thoracalis, lumbális, sacralis és gluteális fájdalmak | 223 |
A diagnózis nélküli beteg | 225 |
Esetismertetések: | |
Primer agydaganat vascularis kórlefolyással | 44 |
Hypertoniás encephalopathia = kisagyvérzés | 63 |
Epilepszia gyanúja = spontán pneumothorax | 91 |
Meningitis = vascularis agyi folyamat | 95 |
Fejfájás fiatal korban = haematoma subdurale | 117 |
Vizeletincontinentia = preszenilis dementia | 144 |
Járászavar vizeletürítési nehézséggel | 154 |
Térdízület-műtét = Guillain-Barré-szindróma | 164 |
Sclerosis multiplex = spinalis angioma | 167 |
Karakteropátia = frontális tumor | 182 |