Gyakorlati műszaki alapismeretek I.
Tankönyv kivonat - Csak a középfokú munkavédelmi szakképesítő hallgatói részére
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A tankönyv azokat a fontosabb géprajzi alapismereteket tartalmazza, amelyeket a vas-, a fém-, a műszer- és a villamosiparban dolgozó szakmunkás a mindennapi munkájában felhasznál, és amelyeknek...
Tovább
Előszó
A tankönyv azokat a fontosabb géprajzi alapismereteket tartalmazza, amelyeket a vas-, a fém-, a műszer- és a villamosiparban dolgozó szakmunkás a mindennapi munkájában felhasznál, és amelyeknek ismerete a gyakorlatban elengedhetetlenül szükséges. Tartalmazza mindazokat a sík- és testmértani ismereteket, a géprajzi szabványokban lefektetett szabályokat és a szabványos gépelemek ábrázolásával kapcsolatos előírásokat, amelyek a műszaki rajzok készítésének és értelmezésének feltételei. A műszaki rajz olyan célszerű segédeszköze a gyártásnak, amelyen a tervező közli az elgondolását a kivitelező szakmunkással. A műszaki rajz lényeges előnye az is, hogy nemzetközileg érthető, így a megértéséhez nyelvismeret nem kell. Szükséges azonban a géprajz ábrázolási szabályainak ismerete és a térszemlélet A géprajz elvonatkoztat a valóságos látási módtól, és a rögzített szabályoknak megfelelően ún. vetületekben ábrázol. A térszemlélet képessé tesz valakit arra, hogy a vetületeiben ábrázolt tárgyat a maga valóságában a térben megjelenítve lássa, azaz három irányban (szélesség, hosszúság, magasság) tudja értelmezni. Mivel a szakmunkás rajz alapján végzi munkáját, elsősorban rajzot kell tudnia olvasni, azaz a géprajzi ismeretek segítségével a rajz alapján képesnek kell lennie a tárgy alakjának elképzelésére, a méretek és a gyártás menetének meghatározására. A rajzolvasás azonban csak úgy sajátítható el, ha a rajzolvasási ismeret megfelelő rajzolási és szerkesztési ismeretekkel párosul. A rajzolvasónak ismernie kell a géprajzi szabályokat, és tudnia kell, hogyan alkalmazza azokat a rajzok szerkesztésekor és a vázoláskor. Az anyag nem tanulható meg egyszerű átolvasással: a szabályokat meg kell érteni, tudni kell, és a megfelelő rajzgyakorlatokat is el kell végezni. Igen lényeges, hogy a szabályokat felismerjük a tankönyvábrákon, és a rajzfeladatok megoldásakor a legmegfelelőbb módon alkalmazzuk. Ezért korántsem elegendő az egyes ábrák lemásolása, hanem szükséges a példatárak és a munkafüzet feladatainak megoldása is.
Vissza
Tartalom
1. Bevezető 3
1.1. Mit tartalmaz a géprajzi alapismeret tankönyv? 3
1.2. Rajzeszközök és használatuk, a rajzlapok méretei 4
2o Szabványírás 8
2.1. Szabványos betűk 9
2.2. Szabványos számok 9
2.3. Alak és méretválaszték 11
2.4. Görög betűk 12
3. Vonalak, feliratmezők, méretmegadás elemei 13
3.1. Vonalak rajzolása 13
3.2. Feliratmezők 16
3.3. Szabványos méretarányok 18
3.4. A méretmegadás elemei 18
4. Alkalmazott síkmértani szerkesztések 22
4.1. Merőlegesek és párhuzamosok rajzolása háromszög
vonalzókkal 22
4.2. Szögek szerkesztése 23
4.3. Merőlegesek és párhuzamosok szerkesztése 23
4.4. Egyenes vonalú síkidomok szerkesztése 24
4.5. Kör, körérintő egyenesek, érintőkörök szerkesztése 27
4.6. Ellipszis és kosárgörbe szerkesztése 31
4.7. Műszaki görbék szerkesztése 33
4.8. Lemeztárgyak ábrázolása egy nézetben, méretmegadás 34
Kérdések, feladatok 34
5. Ábrázolás vetületekkel 37
5.1. Testmértani alapfogalmak 37
5.2. Téglatest vetületi ábrázolása 40
6. Axonometrikus ábrázolások 42
6.1. Az axonometrikus ábrázolás jellemzői 42
6.2. Egyméretű axonometria 42
6.3. Kétméretű axonometria 43
6.4. Frontális axonometria 44
6.5. Csonkított mértani testek ábrázolása 45
7. Mértani testek ábrázolása nézetekkel és axonometrikusan 46
7.1. Hasábok 46
7.2. A gúla 49
7.3. A henger 50
7.4. A kúp 52
7.5. A gömb 55
7.6. A gyűrű (tórusz) 56
7.7. Összetett mértani testek, felületelemzés 56
7.8. A mértani felület 58
Kérdések, feladatok 58
8. Áthatások ábrázolása 59
8.1. Áthatás fogalma, áthatás szerkesztésének fajtái 59
8.2. Síklapú testek áthatása 59
8.3. Síklapú test és forgástest áthatása 60
8.4. Forgástestek áthatása 61
8.5. Áthatási élek a gépalkatrészeken 64
8.6. A tagolóvonalak rajzolása 64
Kérdések, feladatok 64
9. Ábrázolás metszetekkel 65
9.1. A metszet fogalma, a metszősík, a nyomvonal, a
szelvény, a vonalzat 65
9.2. Egyszerű metszetek 66
9.3. Összetett metszetek 69
9.4. Szelvények rajzolása 71
9.5. Anyagok metszeti jelölése 72
9.6. Metszet kerülése 75
9.7. Metszősík előtti egyszerűbb részlet jelölése 76
Kérdések, feladatok 76
10. Egyszerűsített ábrázolási módok 77
10.1. Félvetületek alkalmazása 77
10.2. Segédvetületek alkalmazása 78
10.3. Tetszőleges helyre csúsztatott vetületek 79
10.4. Nem teljes vetületek 79
10.5. Kiemelt részlet 82
10.6. Különböző méretarányú vetület 82
10.7. Síkra figyelmeztető átlók 82
10.8. Kiindulási vagy közbenső gyártási alak ábrázolása 83
10.9. Szélső állás jelölése 83
10.10. Ismétlődő részlet 83
10.11. Hajlítás középvonala 84
10.12. Forgástestek középvonala 85
10.13. Nehezen rajzolható görbék helyett körív rajzolása 85
10.14. Hajlított tárgy kiterített képe 85
10.15. Rétegvonalas vetület 85
10.16. Csatlakozó alkatrész jelölése 85
10.17. Recézés, rovátkolás jelölése 87
Kérdések, feladatok 87
11. Méretmegadás, mérethálózat felépítése 88
11.1. Általános előírások 88
11.2. Különleges méretmegadások és egyszerűsítések 89
11.3. Magától értetődő méretek 92
11.4. Lejtés és kúposság jelölése 92
11.5. Központfurat, lekerekítés, beszúrás és éltompítás
jelölése 93
11.6. Kötőelemek részére kialakított fekvővetületek
jelölése 95
11.7. Mérethálózat felépítése 96
11.8. Szövegmegadás a rajzon 99
Kérdések, feladatok 100
12. Felületi érdesség és hőkezelés előírása a rajzon 101
12.1. A felületi érdesség és mérése 101
12.2. A felület 101
12.3. Érdességi jellemzők, érdességi mérőszámok 102
12.4. Az érdesség megadása 103
12.5. A hőkezelés előírása 107
Kérdések 109
13. Tűrések és illesztések 110
13.1. A tűrés 110
13.2. Az illesztések 116
13.3. Az illesztési rendszer felépítése 118
13.4. Felületi érdesség tűrésekhez és illesztésekhez 122
13.5. Illesztési előírások és alkalmazásuk a rajzon,
táblázatok használata 123
Kérdések, feladatok 125
14. Csavarmenet ábrázolása 126
14.1. Csavarvonal, csavartest, csavarmenet 126
14.2. Csavarmenet-szelvények 127
14.3. Csavarmenet ábrázolása orsón és furatban 128
14.4. Csavarmenet méretmegadása 130
14.5. Hornyos csavarfejek ábrázolása 136
14.6. Csavarvégek ábrázolása 137
14.7. Hatlapfejű kötőelemek rajzának szerkesztése 137
15. Műszaki szabadkézi és felvételi vázlatkészítés 139
15.10 A műszaki szabadkézi vázolás eszközei 139
15.2. A felvételi vázolás menete, a vázolás lépései 139
Kérdések, feladatok 140
16. Csavarok, tartozékok 140
16.1. Csavarok és tartozékok 140
16.2. Csavarkötések 149
16.3. Csavarbiztosítások 149
Kérdések, feladatok 151
17. Szegek és csapszegek ábrázolása 152
17.1. Szegek 152
17.2. Csapszegek 154
Kérdések, feladatok 154
18. Szegecskötések ábrázolása 155
18.1. Szegecsfajták 155
18.2. Szegecskötés-fajták 156
18.3. Szegecselt szerkezetek ábrázolása 157
Kérdések 157
19. Hegesztett kötések ábrázolása 158
19.1. Hegesztési módok 158
19.2. Varratok 158
19.3. A hegesztés jelölése a rajzon 158
Kérdések, feladatok 162
20. Rugók ábrázolása 163
20.1. Rugófajták ábrázolása 163
20.2. A rugók műhelyrajza 166
20.3. Rugószerkezetek ábrázolása 167
Kérdések, feladatok 167
21. Fogazat ábrázolása 168
21.1. Fogazattal kapcsolatos elnevezések 168
21.2. Fogaskerék-fajták 169
21.3. Fogazat jelképes ábrázolása 169
21.4. A fogaskerekek műhelyrajza és adattáblázata 170
22. Ék-, retesz- és bordáskötések ábrázolása 178
22.1. Ékek 178
22.2. Reteszek 179
22.3. Tengelyvégek ábrázolása 181
22.4. Ékszíjhajtás 181
22.5. Bordás tengelykötés 182
23. Csapágyak ábrázolása 184
23.1. Siklócsapágyak 184
23.2. Gördülőcsapágyak 184
Kérdések, feladatok 184
24. Rajzolvasási gyakorlatok 187
25.1. A rajzolvasás tanulása 187
25.2. Rajzolvasás összeállítási rajzokon 187