Gyakorlati magyar nyelvtan

Szerző

Szerkesztő

Grafikus

Lektor

Debrecen

'Keresztes László: Gyakorlati magyar nyelvtan ' összes példány

Kiadó:	Debreceni Nyári Egyetem
Kiadás helye:	Debrecen
Kiadás éve:	1992
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	142 oldal
Sorozatcím:	Hungarolingua
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	26 cm x 19 cm
ISBN:	963-4718-41-8
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér illusztrációval.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Kedves Olvasó!
A HUNGAROLINGUA című nyelvkönyvsorozat nyelvtani kötetét tartja kezében. A Gyakorlati magyar nyelvtan elsősorban azoknak a magyarul tanuló külföldieknek készült, akik a nyelvórákon elsajátított nyelvi tények mellett azok rendszerezése iránt is érdeklődnek.
A könyv előzménye finnül jelent meg 1974-ben Unkarin kiéli (Magyar nyelv) címmel. A magyar nyelv tanításának több éves tapasztalata érett akkor kézikönyvvé, amelyet azok a magyarul tanulók, akik közvetítő nyelvként a finnt tudják használni, ma is haszonnal forgathatnak.
A könyvnek ez az átdolgozott változata tekintetbe veszi a más anyanyelvű tanulók igényeit is. Különösen azoknak a kérdéseknek szentel nagyobb teret, amelyek leginkább nehézséget okoznak a magyar nyelv tanulásában. Részletesen tárgyalja a magyar beszédhangok sajátosságait, egymás közötti oppozícióit és váltakozásait, és behatóan foglalkozik a magyar szóalakok rendszerével, a szótövek és a nagyszámú toldalék kapcsolódási szabályaival, a szóalkotás és szóképzés módozataival, a mondattani rész pedig az alaktani kategóriák szintaktikai szabályaira ad eligazítást.
A Gyakorlati magyar nyelvtan címének megfelelően elsősorban gyakorlati szempontokat igyekszik érvényesíteni a nyelvleírásban: tekintettel van az állandó mozgásban levő rendszer beszélt nyelvi változataira is, s főként azokra a tényekre fordít figyelmet, amelyek a gyakorlati nyelvtudás szempontjából elsődlegesen fontosak. A nyelvtan azonban gondol azokra a külföldiekre is, akik már eljutottak a klasszikus magyar irodalom tanulmányozásának a szintjére, így alkalmilag megemlíti azokat a régies (archaikus) irodalmi nyelvi jelenségeket is, amelyek például a múlt századi klasszikusaink megértéséhez szükségesek.
E nyelvtankönyv nem abból a célból íródott, hogy tanulmányozói annak adatait, felsorolásait, táblázatait "bemagolják", hanem olyan kézikönyvnek készült, amelynek forgatásakor, lapozgatásakor az olvasó előtt egy-egy nyelvi jelenség jobban feltárul, s amelyhez általános és részletkérdésekben bizton fordulhat tanácsért, információért.
A Gyakorlati magyar nyelvtant azonban nemcsak külföldiek használhatják, hanem a hazai magyartanárok és olyan más magyar anyanyelvű személyek is, akik a magyarral elsősorban mint idegen nyelvvel kívánnak szembesülni. Vissza

Tartalom

Előszó 3
Rövidítések és jelek 7
1. Bevezetés 9
1.1. A magyar nyelv helye 9
1.2. A magyar nyelv múltja és jelene 9
1.3. A magyar mint idegen nyelv 12
2. Hangtan 15
2.1. A magánhangzók 15
2.1.1. A magánhangzók hangértéke 15
2.1.2. A magánhangzók oppozíciói 16
2.1.3. A magánhangzók kölcsönhatása 17
2.2. A mássalhangzók 19
2.2.1. A mássalhangzók hangértéke 19
2.2.2. A mássalhangzók oppozíciói 20
2.2.3. A mássalhangzók kölcsönhatása 21
2.3. A magyar helyesírás 27
2.3.1. Az ábécé és a betűrend 27
2.3.2. A helyesírás alapelvei 28
2.3.3. Az archaikus írásmód 29
2.3.4. Az idegen nevek írása 29
2.4. A szótag 30
2.5. A hangsúly 30
2.6. A hanglejtés 30
3. Alaktan 33
3.1. Az igék és az igenevek 33
3.1.1. Az igetövek 33
3.1.2. Az igeragozás 37
3.1.3. Az igenevek 51
3.1.4. A deverbális képzés 53
3.1.5. Az igei összetételek 58
3.2. A névszók 59
3.2.1. A névszótövek 59
3.2.2. A főnévragozás 65
3.2.3. A melléknevek és a participiumok 74
3.2.4. A számnevek 76
3.2.5. A denominális képzés 78
3.2.6. A névszói összetételek 82
3.2.7. A névmások 82
3.3. A viszonyszók 84
3.3.1. A határozószók 84
3.3.2. A névutók 85
3.3.3. A névmások és a névmási határozószók rendszere 85
3.3.4. Az adverbiumképzők 86
3.3.5. Az összetett határozószók 86
4. Mondattan 87
4.1. Az alany-állítmányi szerkezet 87
4.1.1. Az igei állítmány 87
4.1.2. A névszói-igei vagy összetett állítmány 90
4.1.3. A névszói állítmány 90
4.1.4. Az igekötők 91
4.1.5. Az állítás és az igenlő válasz 92
4.1.6. A tagadás, a tiltás és a tagadó válasz 93
4.2. Az alany 94
4.2.1. A határozott alany 94
4.2.2. Az általános alany 95
4.2.3. Az alany és az állítmány egyeztetése 96
4.3. A tárgyas szerkezet 97
4.3.1. A tárgy jelentése 97
4.3.2. A tárgy alakja 97
4.3.3. A tárgyas ragozás 98
4.4. A határozós szerkezet 100
4.4.1. Az esetragok használata 100
4.4.2. A korlátozott használati körű esetragok 108
4.4.3. A vonzat és a kettős vonzat 109
4.4.4. A határozói bővítmény inkongrunciája 110
4.4.5. Az óra és a dátum 110
4.4.6. A névutós szerkezetek 110
4.5. A jelzős szerkezet 111
4.5.1. A minőség- és számjelző 111
4.5.2. Az értelmező jelző 112
4.5.3. A birtokos jelző 112
4.5.4. A birtokviszony kifejezése 113
4.6. A névelők 114
4.6.1. A határozott névelő 115
4.6.2. A határozatlan névelő 116
4.6.3. A névelőhiány 116
4.7. Az összetett mondatok 117
4.7.1. A kötőszók 117
4.7.2. Az utalószók 118
4.8. Az igeneves szerkezetek 119
4.9. A szórend 119
5. Táblázatok 123
5.1. Paradigmák 123
5.1.1. Igenevek 123
5.1.2. Igeragozás 124
5.1.3. Főnévragozás 126
5.2. Tőtípusok 128
5.2.1. Igetövek 128
5.2.2. Névszótövek 132
Irodalom 136
Tárgymutató 137

Témakörök

Nyelvészet > Magyar nyelv > Általános nyelvészet
Nyelvészet > Magyar nyelv > Tanítása
Nyelvészet > Idegen nyelvek > Tanulása
Nyelvészet > Idegen nyelvek > Tanítása
Nyelvészet > Idegen nyelvek > Nyelvtana
Idegennyelv > Nyelvtanulás > Nyelvtanítás > Nyelvkönyv
Idegennyelv > Nyelvtanulás > Nyelvek > Magyar
Tankönyvek, jegyzetek, szöveggyűjtemények > Nyelvtanulás

Keresztes László

Keresztes László műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Keresztes László könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem