Gyakorlati külkereskedelmi ismeretek 1.

Tartalom

A KÜLKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG ÁLLAMI,
ÁLLAMKÖZI KERETEI 9
1. A KÜLKERESKEDELEM ÁLLAMI SZABÁLYOZÁSA:
A KERESKEDELEMPOLITIKA
BELSŐ ESZKÖZRENDSZERE 9
2 A SZABÁLYOZÁS EGYES ESZKÖZEI 10
2.1 Mennyiségi korlátozások és tilalmak 10
2.2 Engedélyezés 11
2.2.1 A HAZAI GYAKORLAT 11
Tevékenységi engedélyezés 11
Forgalmi engedélyezés 12
A fogyasztásicikk-import globálkvótája 12
Piacvédelmi intézkedések 12
2.3 Adminisztratív előírások 13
2.4 Devizaszabályozás 13
2.4.1 A HAZAI DEVIZASZABÁLYOZÁS 13
A forint konvertibilitása 14
Hazautalási és bejelentési kötelezettség 14
A valuta/deviza-vásárlás és -átutalás szabálya 14
A külkereskedelmi szerződés és fizetés pénzneme 15
A fizetési feltételre vonatkozó előírások 15
2.5 Az árfolyam 15
2.5.1 A HAZAI ÁRFOLYAMRENDSZER 17
2.6 Adók 17
2.5.1 A HAZAI GYAKORLAT 17
2.6 Vámok
2.6.1 A HAZAI VÁMALKALMAZÁS ELEMEI 20
Vámteherfizetési kötelezettség 21
A vámtarifa 21
A vámérték megállapítása 22
A vámteherfizetési kötelezettség teljesítése
és a vámbiztosíték 73
Vámkezelési eljárások
3 A KÜLKERESKEDELMI KAPCSOLATOK ÁLLAMKÖZI
SZABÁLYOZÁSA: A KERESKEDELEMPOLITIKA KÜLSŐ
ESZKÖZRENDSZERE 25
3.1 Kereskedelmi megállapodások 26
3.2 A nemzetközi elszámolások rendjére vonatkozó
megállapodások 27
3.3 Regionális kereskedelmi együttműködések és kereskedelmi
preferenciák 29
3.3.1 MAGYARORSZÁG SZABADKERESKEDELMI
MEGÁLLAPODÁSAI ÉS PREFERENCIÁLIS
KAPCSOLATAI 30
Ellenőrző kérdések 32
II. A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET RÉSZTVEVŐI ÉS
KÖZREMŰKÖDŐI 35
4 A DISZTRIBÚCIÓ: AZ ÉRTÉKESÍTÉSI ÚT ÉS A FIZIKAI
ELOSZTÁS 35
5 KERESKEDŐTÍPUSOK 36
5.1 A viszonteladók 36
5.2 A közvetítőkereskedők 38
5.2.1 A BIZOMÁNYOS 39
5.2.2 AZ ÜGYNÖK 40
6 ÜGYLETSZERVEZÉS A NEMZETKÖZI
KERESKEDELEMBEN: INDIREKT ÉS DIREKT
ÉRTÉKESÍTÉS VAGY BESZERZÉS 42
7 A KÜLKERESKEDELEM SZERVEZETI KÉRDÉSEI
MAGYARORSZÁGON 45
7.1 A külkereskedelmi jogosultság
7.2 A külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok és
belföldi partnereik szerződéses kapcsolatai 45
7.2.1 A SAJÁT SZÁMLÁS KAPCSOLAT 46
7.2.2 A BIZOMÁNYI KAPCSOLAT 46
7.2.3 A TÁRSASÁGI SZERZŐDÉSEK 48
Hf 7.2.4 EGYÉB, A KÜLKERESKEDELMI
TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ MEGBÍZÁSOK 48
Ellenőrző kérdések 49
III. A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET FELTÉTELEI 50
8 KÜLKERESKEDELMI SZERZŐDÉS,
KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET 50
9 A KÜLKERESKEDELMI SZERZŐDÉSBEN
SZABÁLYOZOTT KÉRDÉSEK 52
10 A KÜLKERESKEDELMI SZERZŐDÉS TÁRGYÁNAK
MEGHATÁROZÁSA 54
10.1 Az áru megnevezése és minősége 54
10.2 A mennyiség meghatározása 55
11 A TELJESÍTÉS IDEJE 56
12 A FUVARPARITÁS 56
12.1 Az INCOTERMS 1990 57
12.2 Az INCOTERMS 1990 klauzulái 59
12.3 Az INCOTERMS klauzulák kiegészítései 66
12.4 A fuvarparitás megválasztásának szempontjai 67
13 A FIZETÉSI FELTÉTEL 68
13.1 A fizetés eszköze 69
13.1.1 A BANKÁTUTALÁS 69
13.1.2 A VÁLTÓ 69
A váltó fajtái 70
A váltó átruházása 71
A váltókövetelés érvényesítése 72
13.1.3 A CSEKK 73
A csekk átruházása 74
A csekk beváltása 74
A csekk fajtái 74
13.2 A Fizetés ideje 75
13.3 Az okmányos fizetések gyakorlata 76
13.3.1 A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET OKMÁNYAI 77
A kereskedelmi számla 77
A fuvarokmányok 77
A minőség igazolására szolgáló okmányok 79
A mennyiség igazolására szolgáló okmányok 79
Az áru beviteléhez szükséges, hatóságilag előírt okmányok 79
Az áru származásának igazolására szolgáló okmányok 79
Az egészségügyi bizonyítványok 80
Egyéb okmányok 80
Értékpapírok a külkereskedelmi ügyletben 81
13.4 A külkereskedelemben alkalmazott fizetési módok 82
13.4.1 AZ AKKREDITÍV VAGY OKMÁNYOS
MEGHITELEZÉS 83
Az akkreditív teljesítési és lebonyolítási formái 83
Az akkreditív résztvevői és a résztvevők jogállása 84
Az akkreditív folyamatai 86
13.4.2 AZ OKMÁNYOS BESZEDÉS (BESZEDVÉNY)
VAGY OKMÁNYOS INKASSZÓ 89
Az okmányos inkasszó résztvevői és a résztvevők jogállása 90
A fizetés esedékessége az okmányos inkasszóban 91
Az okmányos inkasszó lebonyolítása a külkereskedelmi
ügyletben 92
14 AZ ÁR 93
14.1 Az árat alakító tényezők 94
A költségek 94
A piaci ár 95
A versenyhelyzet, az eladó és a vevő
piaci pozíciója és piaci céljai 95
Az értékesítési csatorna 96
A minőség 96
A mennyiség 96
A szállítási határidő 96
A fizetési feltétel 97
A kockázatok 97
Az állami szabályozások 97
14.2 Az árengedmények és felárak 98
14.3 Az ár kikötése a szerződésben 99
Fix-áras megállapodások 99
Mozgóáras megállapodások 99
15 A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET KOCKÁZATAI ÉS
AZ ELLENÜK VALÓ VÉDEKEZÉS LEHETŐSÉGE 101
Az árukockázat 101
Az árkockázat 101
A nem-teljesítés vagy a nem szerződésszerű
teljesítés kockázata 102
Az árfolyamkockázat 102
Ellenőrző kérdések 103
IV ÜGYLETEK A KONCENTRÁLT PIACOKON 105
16 AZ ÁRVERÉS/AUKCIÓ 105
16.1 Az árverés/aukció intézményi jellemzői, az árverező
társaság 106
Az árverező társaság tevékenységi köre 106
16.2 Az ügyletkötés feltételrendszere 107
16.3 Az árverés lefolytatása 108
Az ár kialakítása 108
A vásárlás módja 109
16.4 Az ügylet lebonyolítása az árverés után 110
17 AZ ÁRUTŐZSDE 110
17.1 A tőzsdei ügyletek sajátosságai 112
17.2 A spekuláció szerepe 112
17.3 A fedezeti ügylet 113
17.4 Az opciós ügylet 114
17.5 Összegzés ...115
18 A VERSENYTÁRGYALÁS/TENDER 116
18.1 A tenderkiírás 116
18.1.1 A TENDERKIÍRÁSOK OKAI 117
18.1.2 A TENDERT KIÍRÓ SZERVEK 118
18.1.3 A TENDERKIÍRÁSOK FAJTÁI 118
18.1.4 A TENDERFELHÍVÁS KÖZZÉTÉTELE 119
18.1.5 A MEGRENDELŐ IGÉNYEINEK
MEGFOGALMAZÁSA: A TENDERFÜZET 119
18.2 Az ajánlatok értékelése, a szerződés odaítélése 122
Az ajánlatok felbontása 122
Döntés az odaítélésről 122
18.3 A szerződés megkötése 123
Ellenőrző kérdések 124
V. A KÜLKERESKEDELEM ÜGYLETEI 126
19 A NEMZETKÖZI CSEREÜGYLET 126
19.1 A barterügylet 127
19.2 A kompenzációs ügylet 127
19.3 A viszontvásárlásos ügylet 128
19.4 Az offset-ügylet 129
19.5 A visszavásárlásos ügylet 129
19.6 A csereügyletek tipikus feltételei 130
19.7 Hosszúlejáratú nyilvántartási számlák 134
19.8 A csereügylet engedélyezése, vámeljárás 134
20 A REEXPORT-ÜGYLET 134
20.1 Az ügyletkötés feltételei 134
20.2 A reexport-ügylet fajtái 135
20.2.1 A TRANZITÜGYLET 136
20.2.2 A KERESKEDELEMPOLITIKAI ÜGYLETEK 136
20.2.3 A SWITCH-ÜGYLETEK 137
20.3 A reexport ügyletek lebonyolításának legfontosabb
követelményei 139
20.4 A reexport ügyletek speciális kockázatai 141
20.5 A reexport-ügylet engedélyezése, vámeljárás 142
21 A LICENCIA- ÉS A FRANCHISE-ÜGYLET 142
21.1 A licenciaügyletek fajtái 143
21.2 Az ajánlati tevékenység 144
21.3 Tipikus szerződéses feltételek 144
Jogi kérdések 144
Ár és fizetési formák 145
Korlátozó kikötések 145
Járulékos szolgáltatások 146
21.4 A franchise ügylet 146
21.4.1 A FRANCHISE ÜGYLET FOLYAMATA 147
21.4.2 A FRANCHISE TÍPUSAI 147
21.4.3 A FRANCHISESZERZŐDÉS ÉS FŐBB
FELTÉTELEI 148
21.4.4 A FRANCHISE ELŐNYEI 149
22 A LÍZING 150
22.1 A lízingügylet típusai 150
22.2 A lízingügylet tipikus feltételei 152
22.3 A LÍZING MAGYAR GYAKORLATA 153
Az importlízing 153
23 A BÉRMUNKA-ÜGYLET 153
23.1 A bérmunka típusai 154
23.2 A bérmunka indítékai 154
23.3 A bérmunkaügylet hatásai I54
23.4 A bérmunkaügylet hazai szabályozása 155
Engedélyezés és vámszabályozás 155
24 NAGYBERENDEZÉS-ÜGYLET 155
24.1 A nagyberendezés-ügylet tárgya 156
24.2 A nagyberendezés-ügylet elterjedésének oka 156
24.3 A nagyberendezés-ügylet feltételei 157
24.4 A nagyberendezés-ügylet menete 157
24.5 A nagyberendezés-ügyletre vonatkozó szerződéstípusok 158
24.6 A szerződéskötés tipikus vonásai 158
24.7 A nagyberendezés-ügylet sajátos kockázatai 160
24.8 Szolgáltatások és a nagyberendezésügylet 161
Ellenőrző kérdések 162

Témakörök