Gyakorlati külkereskedelem

Tartalom

I. A KÜLKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG ÁLLAMI, ÁLLAMKÖZI KERETEI 11
1 A KÜLKERESKEDELEM ÁLLAMI SZABÁLYOZÁSA: A
KERESKEDELEM-POLITIKA BELSŐ ESZKÖZRENDSZERE 12
2 A SZABÁLYOZÁS EGYES ESZKÖZEI 12
2.1 A mennyiségi korlátozások és tilalmak 12
2.2 Az engedélyezés 13
2.2.1 A hazai gyakorlat 13
A tevékenységi engedélyezés 14
A forgalmi engedélyezés 14
A fogyasztásicikk-import globálkvótája 15
A piacvédelmi intézkedések 16
2.3 Az adminisztratív előírások 16
2.4 A devizaszabályozás 16
2.4.1 A HAZAI DEVIZASZABÁLYOZÁS 17
A forint konvertibilitása 18
A hazautalási és bejelentési kötelezettség 18
A valuta/deviza-vásárlás és -átutalás szabálya 18
A külkereskedelmi szerződés és fizetés pénzneme 19
A fizetési feltételre vonatkozó előírások 20
2.5 Az árfolyam 20
2.5.1 A HAZAI ÁRFOLYAMRENDSZER 21
2.6 Az adók 22
2.6.1 a hazai gyakorlat 23
2.7 A vámok 23
2.7. i a hazai vámalkalmazás elemei 25
A vámteherfizetési kötelezettség 25
a vámtarifa 26
A vámérték megállapítása 27
A vámteherfizetési kötelezettség teljesítése és a vámbiztosíték 27
Vámkezelési eljárások 28
3 A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK ÁLLAMKÖZI SZABÁLYOZÁSA: A KERESKEDELEMPOLITIKA KÜLSŐ ESZKÖZRENDSZERE 29
3.1 A GATT és a WTO 30
3.2 A magatartási kódexek 31
3.3 A kereskedelmi megállapodások 32
3.4 A nemzetközi elszámolások rendjére vonatkozó megállapodások 33
3.5 Az integrációs megállapodások 35
3.6 A kereskedelmi preferenciák, preferenciális rendszerek 37
3.7 Magyarország szabadkereskedelmi megállapodásai és preferenciális
kapcsolatai 37
3.8 A Bécsi Egyezmény 38
3.9 A nemzetközi faktoringről és a nemzetközi pénzügyi lízingről szóló
UNIDROIT-egyezmények 39
3.10 A Genfi váltó-és csekkjogi egyezmények 40
3.11 Egyezmények a szellemi tulajdon védelmére 40
A Párizsi Uniós Egyezmény és mellékegyezményei 40
A Berni Egyezmény 41
Az Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény 41
A Müncheni Megállapodás 41
3.12 A fuvarjogi egyezmények 41
ÖSSZEGZÉS 42
II. A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET RÉSZTVEVŐI ÉS KÖZREMŰKÖDŐI 44
4 AZ ELOSZTÁS RENDSZERE 46
4.1 Az elosztás folyamatai, az elosztási csatorna funkciói 46
5 A KERESKEDŐK 47
5.1 A viszonteladók 47
5.2 A közvetítőkereskedők 49
5.2.1 AZ ÜGYNÖK 50
5.2.2 A BIZOMÁNYOS 52
5.3 Ügyletszervezés a nemzetközi kereskedelemben: indirekt és direkt értékesítés
vagy beszerzés 53
6 A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET KÖZREMŰKÖDŐI 55
6.1 A bankok 55
6.2 A biztosítók 56
6.3 A fuvarozók 58
6.3.1 A VASÚTI FUVAROZÓK 58
6.3.2 A KÖZÚTI FUVAROZÓK 59
6.3.3 A DUNAI FUVAROZÓK 60
6.3.4 A TENGERI FUVAROZÓK 61
6.3.5 A LÉGIFUVAROZÓK 61
6.4 A szállítmányozók 62
7 A LOGISZTIKA 64
8 A KÜLKERESKEDELEM SZERVEZETI KÉRDÉSEI
MAGYARORSZÁGON 66
8.1 A külkereskedelmi jogosultság 66
8.2 A külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok és belföldi partnereik
szerződéses kapcsolatai 66
8.2.1 A SAJÁT SZÁMLÁS KAPCSOLAT 67
8.2.2 A BIZOMÁNYI KAPCSOLAT 67
8.2.3 A TÁRSASÁGI SZERZŐDÉSEK 68
8.2.4 EGYÉB, A KÜLKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ
MEGBÍZÁSOK 68
ÖSSZEGZÉS 68
III. A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET FELTÉTELEI 70
9 A KÜLKERESKEDELMI SZERZŐDÉS, KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET 71
9.1 A külkereskedelmi ügylet folyamatai, szakaszai 72
9.1.1 A SZERZŐDÉS ELŐKÉSZÍTÉSE, AJÁNLATI TEVÉKENYSÉG 72
9.1.2 A SZERZŐDÉSKÖTÉS 74
9.1.3 A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE 76
9.2 A szerződés egyes feltételei 78
10 A KÜLKERESKEDELMI SZERZŐDÉS TÁRGYÁNAK MEGHATÁROZÁSA 78
10.1 Az áru megnevezése és minőségének meghatározása a szerződésben 79
10.2 Minőségügy, minőségbiztosítás, minőségellenőrzés, termékfelelősség 80
10.2.1 MINŐSÉGÜGYI RENDSZER, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS 81
10.2.2 A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZEREK TANÚSÍTÁSA 82
10.2.3 A MINŐSÉGELLENŐRZÉS 83
10.2.4 A TERMÉKFELELŐSSÉG 84
10.3 A mennyiség meghatározása 86
10.4 Az áru csomagolása 87
10.4.1 SZOKÁSOS CSOMAGOLÁSI FELTÉTELEK 87
10.4.2 A CSOMAGOLÁS MEGVÁLASZTÁSA 87
10.4.3 CSOMAGOLÁSI FORMÁK 89
10.4.4 A CSOMAGOLÁS EGYSÉGESÍTÉSÉT CÉLZÓ TÖREKVÉSEK
AZ EURÓPAI UNIÓBAN 91
10.4.5 AZ ÁRUK JELÖLÉSE, ÁRUKEZELÉSI JELZÉSEK 91
10.4.6 A VESZÉLYES ÁRUKRA VONATKOZÓ CSOMAGOLÁSI ELŐÍRÁSOK 95
ÖSSZEGZÉS 96
11 A TELJESÍTÉS IDEJE ÉS HELYE 98
11.1 Az azonnali ügyletek 98
11.2 A határidőre kötött ügyletek 98
11.3 Részhatáridők, résszállítások 99
ÖSSZEGZÉS 99
12 A FUVARPARITÁS 100
12.1 Az INCOTERMS 1990 101
12.2 Az INCOTERMS 1990 klauzulái 102
12.3 Az INCOTERMS klauzulák kiegészítései 109
12.4 A fuvarparitás megválasztásának szempontjai 110
ÖSSZEGZÉS 111
13 A FIZETÉSI FELTÉTEL 112
13.1 A fizetés eszköze 113
13.1.1 A BANKÁTUTALÁS (TRANSFER) 113
13.1.2 A VÁLTÓ (BILL OF EXCHANGE) 115
A váltó fajtái 115
A váltó átruházása 117
A váltókövetelés érvényesítése 118
13.1.3 A CSEKK (CHEQUE) 119
A csekk átruházása 120
A csekk beváltása 120
A csekk fajtái 121
13.1.4 AZ ÁRU MINT A FIZETÉS ESZKÖZE 121
13.2 A fizetés ideje 121
13.3 A fizetéshez előírt okmányok. Az okmányos fizetések gyakorlata 122
13.3.1 A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET OKMÁNYAI 123
A kereskedelmi számla 123
A fuvarokmányok 123
A minőség igazolására szolgáló okmányok 124
A mennyiség igazolására szolgáló okmányok 124
Az áru beviteléhez szükséges, hatóságilag előírt okmányok 124
Az áru származásának igazolására szolgáló okmányok 125
Az egészségügyi bizonyítványok 125
Egyéb okmányok 125
Értékpapírok a külkereskedelmi ügyletben 126
13.4 A külkereskedelemben alkalmazott fizetési módok 128
13.4.1 A NYITVASZÁLLÍTÁS (OPEN ACCOUNT) 128
13.4.2 A BESZEDÉS (BESZEDVÉNY) VAGY INKASSZÓ (COLLECTION) 128
Az okmányos inkasszó résztvevői 129
Az okmányos inkasszó fajtái az URC alapján 131
Az okmányos beszedvény alkalmazása a külkereskedelmi ügyletben, sima és
vinkulált beszedvények. 132
13.4.3 AZ AKKREDITÍV VAGY OKMÁNYOS MEGHITELEZÉS
(DOCUMENTARY CREDIT) 135
Az akkreditív igénybevétele: teljesítési és lebonyolítási formák 137
Az akkreditív résztvevői 137
Az akkreditív folyamatai 139
Az akkreditív fajtái, típusai 141
ÖSSZEGZÉS 146
14 AZ ÁR 151
14.1 Az ármunka 151
14.2 Az ügyleti kalkuláció 153
143 Árképzés a külkereskedelmi ügyletben: az árat alakító tényezők 154
14.3.1 AZ ÁRUVAL ÖSSZEFÜGGŐ TÉNYEZŐK 155
Minőség 155
Mennyiség 155
Csomagolás 155
Műszaki mellékszolgáltatások 155
14.3.2 A SZERZŐDÉS KERESKEDELMI FELTÉTELEIVEL ÖSSZEFÜGGŐ TÉNYEZŐK 156
Költségek, fuvarparitás 156
Szállítási határidő 157
Fizetési feltételek 157
Vevőszolgálat 157
Az üzletkötés valutája 157
14.3.3 A CÉLPIACCAL ÖSSZEFÜGGŐ TÉNYEZŐK 158
Kereslet és kínálat 158
Versenyhelyzet 158
Piaci ár 159
Az állami szabályozások 159
Kockázatok 159
Értékesítési csatorna 159
14.4 Árképzési sajátosságok egyes termékcsoportoknál 160
14.5 Az árengedmények 161
14.5.1 AZ ÁRENGEDMÉNY FAJTÁI 162
A mennyiségi árengedmények 162
A vevő megszerzését illetve megtartását célzó árengedmények
A fizetési árengedmény vagy skontó 162
Egyéb árengedmények 164
14.6 A felárak 164
14.7 Az ár kikötése a szerződésben, az árforma 164
14.7.1 A FIX-ÁRAS MEGÁLLAPODÁSOK 164
14.7.2 A MOZGÓÁRAS MEGÁLLAPODÁSOK 164
A hausse-baisse klauzulák 165
Az értékállandósági záradékok 166
A cost & fee 166
14.8 Az ár igazolása 167
ÖSSZEGZÉS 167
15 A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET KOCKÁZATAI ÉS AZ
ELLENÜK VALÓ VÉDEKEZÉS LEHETŐSÉGE 168
15.1 A kockázat és a külkereskedelmi ügylet kockázatai 168
Az árukockázat 169
Az árkockázat 170
A nem-teljesítés vagy a nem szerződésszerű teljesítés kockázata 170
Az árfolyamkockázat 170
A politikai kockázatok 170
15.2 A kockázat kezelése a külkereskedelmi ügyletben 171
15.3 A bankgaranciák és bankkezességek (guaranties, bonds) 173
15.3.1 GARANCIAFAJTÁK 173
Az ajánlati garancia (bid bond) 173
A teljesítési garancia (performance guarantee) 173
Az előlegvisszafizetési garancia (advance payment guarantee) 174
A fizetési/vételárgarancia (payment guarantee) 174
15.3.2 A GARANCIA TERMÉSZETE 174
15.4 A biztosítás (insurance) 176
15.4.1 A VAGYON- ÉS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSOK 177
14.4.2 A SZÁLLÍTMÁNYBIZTOSÍTÁS (CARGO-BIZTOSÍTÁS) 179
Cargo biztosítás a fuvarozás veszélyei ellen 179
Cargo biztosítás a politikai kockázatok ellen 179
15.4.3 AZ EXPORTHITELBIZTOSÍTÁS 180
A kockázatok és biztosítási események 180
A MEHIB-nél köthető biztosítások jellemzői 181
A MEHIB hitelbiztosítási termékei 182
15.4.4 A TERMÉKFELELŐSSÉG-BIZTOSÍTÁS 184
15.5 A faktorálás (factoring) 185
ÖSSZEGZÉS 187
16 A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET FINANSZÍROZÁSA 188
16.1 Az exportőr lehetőségei 188
16.1.1 FOLYÓSZÁMLAHITEL 188
16.1.2 DISZKONTKAMATOZÁSÚ HITELEK 189
Váltóleszámítolás 189
16.1.3 ZÁLOGHITELEK 190
Hitelezés közraktári jegyre 190
16.1.4 CESSZIÓS HITELEK 190
16.1.5 EXPORTOKMÁNYOK LESZÁMÍTOLÁSA, NEGOCIÁLÁSA 190
16.1.6 BESZEDVÉNYEK MEGELŐLEGEZÉSE 191
16.1.7 FAKTORÁLÁS 191
16.1.8 FORFETÁLÁS 191
16.1.9 LÍZING 192
16.2 Az importőr lehetőségei 192
16.2.1 NYITOTT SZÁLLÍTÁS 192
16.2.2 VÁLTÓELFOGADÁSI OKMÁNYOS MEGHITELEZÉS ÉS
D/A OKMÁNYOS BESZEDÉS 192
16.2.3 LÍZING 192
16.3 A hazai bankok szolgáltatásai és az EXIMBANK Rt szerepe az export
és az import finanszírozásában 193
ÖSSZEGZÉS 194
IV. ÜGYLETEK A KONCENTRÁLT PIACOKON 194
17 AZ ÁRVERÉS/AUKCIÓ 195
17.1 Az árverés/aukció intézményi jellemzői, az árverező társaság 195
17.1.1 AZ ÁRVEREZŐ TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGI KÖRE 196
17.2 Az ügyletkötés feltételrendszere 197
17.3 Az árverés lefolytatása 197
17.3.1 AZ ÁR KIALAKÍTÁSA 197
17.3.2 A VÁSÁRLÁS MÓDJA 198
17.4 Az ügylet lebonyolítása az árverés után 199
18 AZ ÁRUTŐZSDE 200
18.1 A tőzsdei ügyletek sajátosságai 201
18.2 A spekuláció szerepe 201
18.3 A fedezeti ügylet 202
18.4 Az opciós ügylet 203
19 A VERSENYTÁRGYALÁS/TENDER 204
19.1 A tenderkiírás 204
19.1.1 A TENDERKIÍRÁSOK OKAI 205
19.1.2 A TENDERT KIÍRÓ SZERVEK 205
19.1.3 A TENDERKIÍRÁSOK FAJTÁI 206
19.1.4 A TENDERFELHÍVÁS KÖZZÉTÉTELE 207
19.1.5 A MEGRENDELŐ IGÉNYEINEK MEGFOGALMAZÁSA:
A TENDERFÜZET 207
Az általános feltételek 207
A kereskedelmi feltételek 208
A műszaki feltételek 209
19.2 Az ajánlatok értékelése, a szerződés odaítélése 209
19.2.. 1 AZ AJÁNLATOK FELBONTÁSA 209
19.2.2 DÖNTÉS AZ ODAÍTÉLÉSRŐL 209
193 A szerződés megkötése 210
V. A KÜLKERESKEDELEM ÜGYLETEI 211
20 NEMZETKÖZI ADÁSVÉTEL: ÁRUEXPORT ÉS ÁRUIMPORT 212
21 A NEMZETKÖZI CSEREÜGYLETEK 213
21.1 A barter 213
21.2 A kompenzáció 214
21.3 Ellenuzletek: ellenvásárlás és visszavásárlás 214
21.4 Az offset-ügylet 215
21.5 A csereügyletek sajátos problémái és feltételei 215
Az árak és cserearányok 216
A cserekereskedelem kockázatai 217
A csereügyletek sajátos feltételei 218
22 A REEXPORT 219
22.1 Az áru útja szerinti megkülönböztetés: direkt és indirekt reexport 220
22.2 Az ügyletkötés módja szerinti megkülönböztetés: fedezetlen és fedezett
reexport 220
22.3 Az indíték szerinti megkülönböztetés 220
22.3.1 A HASZONÜZLET 220
22.3.2 A TRANZITÜG YLET 221
22.3.3 A KERESKEDELEMPOLITIKAI ÜGYLETEK 221
22.3.4 A SWITCH-ÜGYLETEK 222
22.4 A reexport-ügyletek sajátos problémái és feltételei 223
A reexport-tevékenység előfeltételei 223
A reexport ügyletek kockázatai 223
A reexport-ügyletek lebonyolítása 224
23 A LICENCIA 224
23.1 A licencia-szerződés feltételei 225
24 A LÍZING 226
24.1 A működési vagy operatív lízing 226
24.2 A pénzügyi vagy finanszírozási lízing 226
25 A NEMZETKÖZI BÉRMUNKA-ÜGYLET 227
25.1 A bérmunka-ügylet típusai 228

Témakörök