A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
Fülszöveg
A jog dogmatikája olyasmi, mint a kályha az egykori tánciskolában. Az a fixpont, ahonnan a joggyakorlat elindulhat. Ennek szabályai adják meg a jog elemzésének, értelmezésének, és érvényesítésének gondolati szabályait. Azokat, amelyek kimondva-kimondatlanul a jogrendszer működésének alapját jelentik. A kimondottak a tételes jog szabályai, és így a laikusok által is megismerhetők. A kimondatlanok viszont a tételes jogi rendelkezésekben nem találhatók meg. Ráadásul összefoglalásuk a magyar jogtudományban részben ellentmondásos, jórészt pedig hiányos.
A kimondatlan szabályok összegyűjtése és rendszerezése, idegen szóval kompilálása tehát azért szükséges, hogy a jogot megérthessék a laikusok is, mert a jog hozzájuk is szól, sőt hozzájuk szól elsődlegesen. A kötet rendszerezett keretek között igyekszik választ találni például az alábbiakra: Mi a jog forrása és mi nem? Miért? Mi ezek viszonya egymáshoz? Eldönthető-e egy jogszabályról, hogy betartása kötelező vagy sem? És minek alapján?...
Tovább
Fülszöveg
A jog dogmatikája olyasmi, mint a kályha az egykori tánciskolában. Az a fixpont, ahonnan a joggyakorlat elindulhat. Ennek szabályai adják meg a jog elemzésének, értelmezésének, és érvényesítésének gondolati szabályait. Azokat, amelyek kimondva-kimondatlanul a jogrendszer működésének alapját jelentik. A kimondottak a tételes jog szabályai, és így a laikusok által is megismerhetők. A kimondatlanok viszont a tételes jogi rendelkezésekben nem találhatók meg. Ráadásul összefoglalásuk a magyar jogtudományban részben ellentmondásos, jórészt pedig hiányos.
A kimondatlan szabályok összegyűjtése és rendszerezése, idegen szóval kompilálása tehát azért szükséges, hogy a jogot megérthessék a laikusok is, mert a jog hozzájuk is szól, sőt hozzájuk szól elsődlegesen. A kötet rendszerezett keretek között igyekszik választ találni például az alábbiakra: Mi a jog forrása és mi nem? Miért? Mi ezek viszonya egymáshoz? Eldönthető-e egy jogszabályról, hogy betartása kötelező vagy sem? És minek alapján? Mi a jelentősége a jogban a főszabálynak a kivételnek és az alkivételnek? Mit jelent, és miről ismerhető fel a jogszabály visszaható hatálya? Mikor tilos és mikor megengedett? Hogyan viszonyul mindez a szerzett jogokhoz?
Mi a jogi szabályozás alaphelyzete: szabad-e megtenni azt, amire nincs szabály vagy nem? Mikor igen és mikor nem? Mi a joghézag, mi a teendő ilyenkor? Létezik-e joghézag egyáltalán? Melyek a következtetés, az érvelés, a bizonyítás és a jogértelmezés szabályai? És melyek azok, amelyek nem?
Jogot tanulók, a jog iránt érdeklődők, és nem utolsó sorban, a gyakorló jogászok a kötetet haszonnal olvashatják.
Vissza
Tartalom
ELSŐ RÉSZ
A JOGRÓL ÁLTALÁNOSSÁGBAN
I. Bevezetés
1. fejezet
A jog genetikus fogalma és a jog szó jelentésárnyalatai
1 § A jog eredeti meghatározása 2 § A jog szó mindennapi jelentésének árnyalatai 5
2. fejezet
A jog és a társadalmi szabályozás egyéb területei
1 § A konvenció és hagyomány különbsége a jogtól 2 § A jog kiválása a társadalmi normák rendszeréből 3 § A jog és a szokás 4 § A jog és az erkölcs 5 § A jog és az igazság problémája 11
3. fejezet
A jog és a többi tudomány kapcsolata, a nagy jogi iskolák
1 § A jog kapcsolata egyéb tudományokkal 2 § A jog legjelentősebb koncepciói 3 § A jog
kritikai felfogásai 22
II. A jog praktikus fogalmáról
1. fejezet
A jog alapkonfliktusa és posztulátumai
1 § A jog alapkonfliktusa 2 § A jog posztulátumai 3 § A jog vezéreszméi 4 § Az igazságosság
5 § A méltányosság 6 § A célszerűség és ésszerűség 7 § A szabadság biztosítása 8 § A
jogbiztonság 37
2. fejezet
A jog vezéreszméi
1 § Az igazságosság 2 § A méltányosság 3 § A célszerűség és ésszerűség 4 § A szabadság
biztosítása 5 § A jogbiztonság 51
3. fejezet
A jog fogalma funkciója szerint
1 § A jog funkciók szerinti fogalmának megadása 2 § A jog funkcionális fogalmának
árnyalása 3 § Honnan ismerhető meg a jog? 4 § Az alanyi jog és a tárgyi védettség helyzete 55
III. cím A jogrendszer és a jogágak
1. § A jogrendszer fogalma, a tételes jog, a nem pozitív jog 2 A jogrendszer osztályozása 3 § A jogági tagozódás alapja jelentősége, rendje 4 § A jogági tagozódás ma a magyar jogban 69
MÁSODIK RÉSZ
A JOG STATIKÁJA
I. Jogforrástan
1. fejezet
A jog forrásairól és a jogforrástan elveiről
1 § A jogforrás fogalma és alapvető osztályozása 2 § A jogalkotás rendje 3 § Az autentikus és a származékos jogforrások 4 § A jogforrási hierarchia 5 § A jogforrástan rendszerező elvei 80
2. fejezet
A hatályos magyar jogforrási rendszer. A jogszabályok
1 § Az anyagi jogforrások a magyar jogban 2 § A jogszabályok 3 § Elvárások a
jogszabályokkal szemben 4 § A törvény 5 § A központi közigazgatás által kibocsátott
rendeletek 6 § Egyéb jogszabályok 7 § Az ún. időleges jogszabályok 8 § Az állami irányítás
egyéb jogi eszközei 90
3. fejezet
A jogforrástan további kérdései
1 § A bírói jog kérdése 2 § A magánautonómia, mint jogforrás 3 § A nemzetközi szerződés 4 § A hatósági jogkeletkeztetés 102
II. A jogalanyiság
1 § Általánosságban, a jogalanyiság fogalma 2 § Az ember jogképessége, az ezzel kapcsolatos kérdések 3 § Az ember jogképességéhez kapcsolódó jelenségek 4 § A jogi személyek és jogképességük 5 § A jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok 6 § Az állam jogalanyisága 116
III. A normatan alapjai
1. fejezet
A jogi norma fogalma, szerkezeti ismérvei
1 § Bevezetés 2 § A jogi norma fogalma és a hozzá kapcsolódó jelenségek 3 § A jogi norma címzettje 4 § A jogi norma szerkezete (vázlatosan) 5 § A hipotézis 6 § A diszpozíció 7 § A jogkövetkezmények 8 § A jogi norma szerkezetéről való eltérő álláspontok 131
2. fejezet
Szankció a jogban
1 § A szankció alkalmazásának esetei 2 § A szankció tipizálási lehetőségei 3 § Típusai a
jogtechnikai szabályozás szerint 4 § A szankció elhatárolása az onerózus aktustól 141
3. fejezet
A jogi norma hipotézisének és diszpozíciójának tételes vizsgálata
A jogi norma különös esetei 1 § A hipotetikus és kategorikus norma 2 § A zárt és nyitott tényállás 3 § A keretszabály, a
kazuisztikus szabály és a tipikus szabály 4 § A főszabály és a kivétel 5 § A tiltó, a kötelező, a megengedő nonrma 6 § A jogi norma önállósága, az önállótlan norma típusai 148
4. fejezet
A jogi norma szabályozási módja
1 § Altalánosságban 2 § A diszpozitív jogszabály 3 § Az interpretatív jogszabály 4 § A
kógens szabály 5 § Az imperatív jogszabály 158
IV. A JOGI NORMA HATÁLYA
1. fejezet
A jogi norma érvényessége és hatálya
A hatállyal összefüggő jelenségek
1 § A hatályosság és az érvényesség elhatárolása 2 § Érvényesség a jogban 3 § Hatályosság a jogban 4 § A jogszabály hatályának rendszere 5 § A jogalkotó szerv pouvoirja 173
2. fejezet
A jogszabály hatálya: tárgyi, szervi, területi és személyi hatály
1 § A jogszabály tárgyi hatálya 2 § A jogszabály szervi hatálya 3 § A jogszabály területi
hatálya 4 § A jogszabály személyi hatálya 181
3. fejezet
A jogszabály időbeli hatálya
1 § Az időbeli hatály fogalma és előkérdései 2 § A visszaható hatály 3 § Az azonnali és a
jövőbeli hatály 4 § Az időbeli hatály különös esetei 5 § A jogszabály hatályvesztése 190
HARMADIK RESZ
A JOG DINAMIKÁJA
I. A JOGVISZONYTAN
1. fejezet
A jogviszonyok statikája
1 § A jogviszony triviális fogalma 2 § A jogviszony alanyai, tárgya, tartalma 3 § Még egy szó a jogviszony fogalmáról 4 § A jogviszony típusai, a tipizálás lehetősége 5 § A jogviszony felderítésével kapcsolatos teendők 203
2. fejezet
A jogviszonyok dinamikája
1 § Mit értünk a jogviszonyok dinamikáján? 2 § mi hoz létre jogviszonyt? A jogviszony
létszakai 3 § A jogi tényekről 4 § Az idő mint jogi tény 5 § A jogi helyzetekről 213
II. A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE
1. fejezet
A jogérvényesülés általános kérdései
1 § A jogérvényesülés fogalma 2 § A jogérvényesülés esetei 223
2. fejezet
A jogalkalmazás sémája - gyakorlatban és elméletben
1 § A jogalkalmazás sematikus menete 2 § A szubszumpció és szillogizmus a jogban 229
III. A JOGALKALMAZÁS LOGIKAI ELŐKÉRDÉSEI
1. fejezet
A jog logikai magyarázatának alapjairól
1 § Az emberi gondolkodás alaptörvényei 2 § A gondolkodás alapegységei: a
fogalmak 3 § A gondolkodás további lépcsője: az ítéletek 234
2. fejezet
A következtetés logikai irányairól
1 § A tudományos következtetés lehetséges útjairól 2 § Az indukcióról 3 § A
dedukcióról 4 § Az analogikus következtetés 5 § A szillogizmus a logikában 6 § A
tudományos gondolkodás módszereiről 7 § Összefoglalás 245
3. fejezet
A jogalkalmazás előzetes kérdéseiről
1 § A következtetési módozatok megjelenése a jogban 2 § Újabb jelenségek a
logikában 3 § A klasszikus szillogizmus kiegészítése 4 § A deontikáról 256
IV. CÍM A JOGALKALMAZÁS TOVÁBBI KÉRDÉSEI
1 fejezet
A bizonyítás logikai vázlata
1 § A bizonyítás fogalma 2 § A bizonyítás csoportosítása 3 § A bizonyítás szabályai
4 § A hamis bizonyítás 5 § A cáfolat262
2. fejezet
Bizonyítás a jogban - általában
1 § Fogalmi elemek 2 § Bizonyítás a jogban 3 § A bizonyítási kötelezettség szabálya a
jogban 4 § A bizonyítási rendszerek, bizonyítási eszközök 268
3 fejezet
A jogi argumentáció
1 § Az argumentatív módszer jelentősége a jogi érvelésben 2 § Az asszociációs technikák 3 § A disszociációs technikák 4 § Az argumentáció hibáiról 274
3. fejezet
Bizonyítás további kérdései a jogban
1 § A ténybizonyítás 2 § A jogi argumentációról 282
III. Norma és tény a jogban
1. fejezet
A tény és a jog küzdelme - általánosan
1 § Általánosságban 286
2. fejezet
A jogmentes térről és a joghézagról
1 § A jogmentes tér elméleti alapjai 2 § A jog vitathatatlan hézagairól 3 § A joghézag további eseteiről 4 § A joghézag megoldási módjai 289
3. fejezet
Az analógia
1 § Általánosságban 2 § Az analógia fajtái 3 § Elhatárolási kérdések 4 § A jogi elvárások
rendszere az analógiával szemben 399
4. fejezet
A tényhézagokról
1 § A tényhézagos helyzetekről - általában 2 § A vélelem 3 § A fikció 304
IV. a jogértelmezése
1. fejezet
A jogértelmezésről általában
1 § A jogértelmezés fogalma 2 § A jogértelmezés fajtái szerint 3 § A jogértelmezés alapvető elvei 309
2. fejezet
A jogértelmezés módszerei
1 § A nyelvtani módszer 2 § A logikai módszer 3 § A rendszertani értelmezés 4 § A történeti
módszer 5 § A teleológiai módszer 6 § A jogértelmezés irányai szerint 7 § Az érteim terjedelme szerint 8 § A jogértelmezés eredménye szerint 315
Részletes tartalomjegyzék a kötet végén 324
Tárgymutató 340-357
Péter Zsolt Csaba műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Péter Zsolt Csaba könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Google, Facebook, Apple, Microsoft fiókkal való belépés/regisztráció eseténautomatikusan elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket.
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg azonosítóját, és a hozzá tartozó email címet, hogy jelszavát elküldhessük Önnek!
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Azonosító név/E-mail cím* Azonosító és e-mail cím megegyező
E-mail cím*
(2009 március óta a regisztrált ügyfelek azonosító neve megegyezik az email címmel)
Ha az azonosítóját sem tudja megadni, kérjük, hívja az ügyfélszolgálati vonalat:
+36-62-452-833
×
1
2
3
Regisztráció
×
Regisztráció
Regisztrációja sikeresen megtörtént.
Megadott e-mail címére megerősítő e-mailt küldtünk. Ahhoz, hogy a regisztrációja véglegesedjen, és le tudja adni rendeléseit, kérjük, kattintson a levélben található linkre. A megerősítő link a kiküldéstől számított 48 óráig érvényes, ezután a regisztrációs adatok törlésre kerülnek.
Kérjük, jelölje meg az érdeklődési körébe tartozó témaköröket!
Mehet
×
Regisztráció
Az ön által megjelölt témakörök:
Temakor_1
Beállíthatja, hogy emailben értesítőt kapjon az újonnan beérkezett példányokról a bejelölt témaköröknek megfelelően.
Beállított értesítőit belépés után bármikor módosíthatja az Értesítő menüpont alatt:
létrehozhat új témaköri értesítőt
inaktiválhatja értesítőjét, ha éppen nem kíván a megadott témában értesítőt kapni
törölheti véglegesen az adott értesítőjét
szerkesztheti jelenlegi értesítőjét, ha még részletesebben szeretné megadni mi érdekli.
Az Ön választása alapján naponta vagy 3 naponta kap tőlünk emailt a beállított értesítőjéről.