A pálos rend építészete a középkori Magyarországon

Szerző

Szerkesztő

Fordító

Lektor

Budapest

'Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon ' összes példány

Kiadó:	Mikes Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2003
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	280 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	30 cm x 21 cm
ISBN:	963-8130-51-2
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, illusztrációkkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Magyarország, a Magyar Királyság a középkorban még jelentős európai tényező volt, katonai, gazdasági és kulturális területen egyaránt. Árpád-házi királyaink kétszáz év külső és belső küzdelmeiben megerősítették a keresztény magyar nemzet és állam jussát a Kárpát-medencére és a teljes jogú európaiságra. A helyzetbe került országa aztán hatalmas véráldozattal - a tatárjárás szinte elképzelhetetlen arányú etnikum veszteségével - fizetett frissen szerzett tagságáért. De az alapok - a keresztény európaiság és a nemzeti ön- és közérzet már elég erősek voltak egy európai lendülettel fejlődő ország és kultúra számára. A következő háromszáz évben, a XIII-XV. században több száz vár és város épült, megteremtve a fejlett mezőgazdaság, kézműipar és kereskedelem biztonságát, a közrendet, az európai kultúra, s nem utolsó sorban az európai építészet magyarországi kibontakozását. Ez a három évszázad a gótika kora volt az építészetben, s ebben a három évszázadban jött létre és virágzott a külföldről behívott szerzetesrendek között a magyar alapítású rend, a Pálosok Rendje. Remete rend volt a pálosok rendje, nevüket thébai Szent Pálról vették, eredetüket pedig a korai, XI. századi - Vác remetétől következő - pilisi remetékre vezették vissza, kiket 1250 körül Özséb esztergomi kanonok szervezett együtt lakó szerzetesekké, a szentkereszti anyakolostorban, majd ennek kisugárzó eredményeként létrejövő, számos rendházban. 1308-ban a rendi központ a budaszentlőrinci kolostorba került, s ezzel a rend évtizedeken keresztül behálózta kolostoraival az országot, Horvátországot, Dalmáciát, s a század végén már a lengyel pálos tartomány is megalakult Czestohowában. Nagy Lajostól Mátyásig a magyar szellemiség és a magyar közrendű nép gyámolítását szolgáló rendet királyaink kivételezetten támogatták. Rendre, s az országot sűrűn behálózva épültek kolostoraik, működésüket főúri adományok is segítették, sőt más rendek kolostorait is átvehették. A XV. század végén kiterjedt építő tevékenységük - a kései gótika stílusában - valószínűleg már nem is korlátozódott csupán rendházaik építésére, újjáépítésére, mert hatásuk - építőtechnikájuk és stílusjellegzetességeik - a falusi plébánia templomok épületeiben is felismerhetőek. Vissza

Tartalom

Pálos-helyek kutatója 5
Bevezetés 9
Tartalomjegyzék 11
1. Kutatás- és forrástörténet 15
1.1. Szakirodalom
1.1.1. Rendtörténeti forrásirodalom
1.1.1.1. Gyöngyösi Gergely élete és munkássága
Inventarium
Vitae Fratrum
Gyöngyösi egyéb munkái
1.1.1.2. Egyéb rendtörténeti források
1.1.2. Társtudományi források
1.2. Kutatástörténet
Rómer Flóris
Ádám Iván
2. Rendtörténeti áttekintés 23
3. A pálos építészet periodizációja (Magyarországon) 27
4. A pálos építészet első szakasza: kialakulás, szükségleti építészet 29
4.1. Az első kolostorok: független kezdeményezések
4.1.1. Üröghegy (Szentjakab)
Bertalan püspök
Az alapítás időpontja
A „patacsi regula"
Topográfiai meghatározottság
A patacsi kolostor
Patacs és Ürög „ágostonos" kapcsolatai
Az ürögi kolostor első periódusának építészeti értékelése
Az első jakabhegyi templom
A patrocínium (titulus)
4.1.2. Keresztúr (Szentkereszt) 34
Özséb kanonok
Az alapítás körülményei
Topográfiai adatok
Építészeti meghatározottság
4.1.3. Az első „nyolc" kolostor (Pál püspök vizitációja) 37
Pál veszprémi püspök
A vizitáció okmányai (a kutatás forrásai)
A látogatás jogi ellentmondásai
4.1.3.1. Pál püspök látogatásának topográfiai vonatkozásai 39
Insula Pilup
Építészeti meghatározottság
Pál püspök útvonala
Kőkút (Köveskút)
Bakonyszentjakab
Idegsyt
Badacsony
Elek és Örményes
Szakácsi
4.1.3.2. A vizitáció bizonytalanságai és tanulságai 55
A látogatás következménye
A vizitáció értékelése
A „pálos címer"
4.1.4. Királyi alapítások a XIII. században
Szentlélek (Pilisszentlélek)
Szentlászló (Kékes)
Kalodva (Cladova, Románia)
Újhely (Sátoraljaújhely)
4.1.5. XIII. századi kolostorok az egri egyházmegyében 63
4.1.6. Egyéb, korai alapítású kolostorok 65
4.1.7. Összefoglalás; a XIII. századi kolostorok értékelése 66
A pálos kolostorok jogállása (XIII-XIV. sz.)
Kezdeti pálos építészet
Telepítés
Alaprajzi rendszer
4.2. A szükségleti építészet elterjedése a XIV. században (nemesi alapítások) 70
4.2.1. A kolostorok jogállása 1308 után
4.2.2. A pálos rend elterjedése Veszprém és Zala megyék területén 71
Tálod (Pula)
Szentmiklóskút (Vállus)
Uzsaszentlélek (Lesenceistvánd)
Enyere (Óhíd)
Henye (Balatonhenye)
Toma, Jenő (Tüskevár)
4.2.3. A rend elterjedése Somogy megyében (XIV. század) 84
Wetahida (Somogyvámos)
Mindszent (Balatonszemes)
Szentpál (Somogydöröcske)
Gyöngyösi Gergely útvonala Somogy megyében
Szerdahely (Kaposszerdahely)
Szentpéter (Pogányszentpéter)
Kisbaté és Told (Karád)
4.2.4. Egyéb nemesi alapítások a XIV. században (egri egyházmegye) 98
Regéc (Erdőhorváti)
Középnémeti (Hernád-sziget)
Ruszka (Göncruszka)
Szenttrinitás és Sz. Katalin ispotály
4.2.5. A pálos kolostorok „alapítása" 105
4.2.6. A XIV. századi pálos „szükségleti" építészet értékelése 108
5. A pálos építészet kiteljesedése (XIV. századi alapítások) 111
5.1. Főúri és főpapi alapítások a XIV. század első felében
5.1.1. Kegyúri alapítások az egri egyházmegyében
Diósgyőr
Dédes
Háromhegy
Felnémet
Lád
Újháza
5.1.2. Kegyúri alapítások egyéb területeken 132
Elefánt
Gombaszög
Csáktornya
5.2. Királyi alapítások a XIV. század második felében 136
Bereg
Remete
Gönc, Boldogasszony kolostor
5.3. Az „ál-háromhajós" templomtípus (XIV. század) 142
Tüskevár
Csatka
Nosztre
Máriavölgy
5.4. Budaszentlőrinc, a rend főkolostora 153
5.5. A XIV. századi pálos építészet értékelése 161
6. Pálos építészet a XV. században 165
6.1. Főúri alapítások
Toronyalja
Tokaj
Porva
Monyorókerék
Szalónak
Baumgart
Wondorf
Tisztaberek
6.2. Más szerzetesrendektől átvett kolostorok 175
Dömös
Zsámbék
Csút
Fehéregyháza
Visegrád
Szentjobb
6.3. Adalék a pálos gazdálkodás értékeléséhez 179
7. Későgótikus „pálos" műhelyek 189
7.1. Pálos építkezések és hatásuk a veszprémi egyházmegyében
Vázsony
Köveskút
Veszprém és Zala megyei parochiális egyházak
Somogy megyei parochiális egyházak
7.2. Egyéb dunántúli példák 196
Nyugat-magyarországi parochiális egyházak
Jakabhegy, Ürög
Parochiális egyházak Baranya megyében
7.3. Példák az egri egyházmegye területén 197
Dédes
Parochiális egyházak Borsod és Zemplén megyék területén
Parochiális egyházak Szatmár megyében
7.4. Összefoglalás, értékelés 199
A későgótikus „pálos" műhelyek és hatásaik (táblázat)
Befejezés, összefoglalás 203
A magyarországi középkori pálos kolostorok katalógusa 205
Hazai emlékek ismertetése 206
Kitekintés: más rendtartományok kolostorai 236
A pálos kolostorok alapításának kronológiája 244
Helymutató a katalógushoz 248
Bibliográfia 251
Lektori utószó 273
Szerkesztői utószó 277
Extract 279

Témakörök

Művészetek > Építészet > Korszakok, stílusok > Középkor > Gótika
Művészetek > Építészet > Kontinensek szerint > Európa > Magyar > Egyéb
Művészetek > Építészet > Műemlékek > Vallási
Vallás > Kereszténység > Szerzetesrendek
Vallás > Kereszténység > Magyarországon > Összefoglalók
Vallás > Kereszténység > Egyházművészet > Építészet

Guzsik Tamás

Guzsik Tamás műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Guzsik Tamás könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem