1.063.472

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A tömegek lélektana

Szerző
Fordító
Budapest
Kiadó: Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 206 oldal
Sorozatcím: Kultura és Tudomány
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 17 cm x 11 cm
ISBN:
Megjegyzés: Második kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Előbbi munkánkat a faji lélek leírásának szenteltük. Most a tömegek lelki világát fogjuk tanulmányozni.
Ezt a faji lelket azoknak a közös tulajdonságoknak összessége alkotja, melyre a fajhoz... Tovább

Előszó

Előbbi munkánkat a faji lélek leírásának szenteltük. Most a tömegek lelki világát fogjuk tanulmányozni.
Ezt a faji lelket azoknak a közös tulajdonságoknak összessége alkotja, melyre a fajhoz tartozó összes egyének átöröklés útján tesznek szert. A megfigyelés azonban azt mutatja, hogy mikor bizonyos számú egyén valamely célból tömeggé egyesül, az együvétartozásnak e tényéből bizonyos új pszichológiai jellemvonások származnak ezek hozzákapcsolódnak a faji tulajdonságokhoz és néha nagy különbség van közöttük.
A tömegeknek mindig jelentékeny szerepük volt a népek életében, de sohasem olyan nagymértékben, mint napjainkban. A mai kor egyik legfőbb jellemvonása, hogy, a tömegek tudattalan tevékenysége lép az egyének tudatos tevékenységének helyére. Vissza

Tartalom

Előszó 1
Bevezetés. - A tömegek kora 7
A jelenkor fejlődése. - A nagy kultúrváltozások a népek gondolkodásában végbemenő átalakulások következményei. - A mai kor hite a tömegek hatalmában. - Ez változtatja meg az államok hagyományos politikáját. - Hogyan kerülnek felszínre az alsóbb néposztályok és mi módon gyakorolják hatalmukat. - A tömegek elhatalmasodásának szükségszerű következményei. - Hatásuk csak romboló lehet. - Ők semmisítik meg végképen az elavult kultúrát. - A tömeglélektant általában nem ismerik. - Törvényhozóknak és államférfiaknak mennyire fontos tanulmányozni a tömegeket.
ELSŐ KÖNYV.
A tömeglélek.
Első fejezet. - A tömegek általános jellemvonásai.
Lelki egységük pszichológiai törvénye 17
A tömeg meghatározása lélektani szempontból. - Sok egyén összetömörülése még nem alkot tömeget. - A pszichológiai tömegek ismertető jelei. - A gondolatok és érzelmek határozott iránya azoknál az egyéneknél, kikből a tömeg képződik és a személyes tudat elhalványulása. - A tömegek mindig a tudattalan uralma alatt vannak. - A nagy agy tevékenysége megszünik és a gerincagy tevékenysége lesz a túlnyomó. - Az értelem csökken, az érzelmek teljesen átalakulnak. - A transzformált érzelmek lehetnek jók
vagy rosszak, épúgy mint az egyének érzelmei, kik a tömeget alkotják. - A tömeg épúgy lehet hős, mint bűntettes.
Második fejezet. - A tömegek érzelmei és erkölcsisége 28
1. §. A tömegek izgékonysága, változékonysága és ingerlékenysége. - A tömeg játékszere minden külső ingernek és visszatükrözteti ennek folytonos változásait. - Az inger, amelynek engedelmeskedik elég erős arra, hogy mellette minden személyes érdek megszűnjék. - A tömeg semmit sem gondol meg előre. - A faj hatása. - 2. §. J. tömegek szuggerálhatósága és hiszékenysége. - Fogékonyságuk a szuggesztió iránt. - Elméjükben előhívott képeket valóságnak veszik. - Miért hasonló neműek ezek a képek az összes egyénekre nézve, kik tömeget alkotják. - A tudós és ostoba a tömegben egyenlők lesznek. - Különböző példák az illúziókra, amelyeknek a tömeg egyénei alá vannak vetve. - Lehetetlenség a tömegek tanúvallomásának valami hitelt adni. - Sok tanú megegyezése egyik legrosszabb bizonyíték arra, hogy a tényt megállapítsuk. - A történelmi munkák csekély értéke. - 3. §. A tömeg érzelmek túlzottsága és egyoldalúsága. - A tömegek nem ismernek sem kétségest, sem bizonytalant és mindig a szélsőségek felé hajlanak. - Érzelmeik mindig túlhajtottak. - 4. §. A tömegek türelmetlensége, zsarnoksága és maradisága. - Ezeknek az érzelmeknek magyarázata. - A tömegek: szolgalelkűsége ez erős tekintély előtt. - A pillanatnyi forradalmi ösztönök nem akadályozzák meg a tömegeket abban, hogy a legszélsőbb
mértékben konzervatívak legyenek. - Ösztönszerűleg ellenségei a változásnak és haladásnak. - 5. §. A tömegek erkölcsisége. - A tömegek erkölcsisége a szuggesztió szerint
lehet sokkal alacsonyabb vagy sokkal magasabb, mint az azt alkotó egyéneké. - Magyarázat és példák. - A tömegeket néha olyan érdekek irányítják, melyek kizárólag az izolált egyénnél fordulnak elő. - A tömeg moralizáló szerepe.
Harmadik fejezet. - A tömegek eszméi, gondolkodása és képzelete 52
1. §. A tömegek eszméi. - Az alapeszmék és járulékos eszmék. - Az ellentétes eszmék hogyan férhetnek meg egymás mellett. - Vannak átalakulási folyamatok, melyek a magasabb gondolatokat a tömegek számára hozzáférhetővé teszik. - A gondolatok társadalmi jelentősége független a bennük foglalt igazságtól. - 2. §. A tömegek gondolkodása. - A tömegeket érvekkel nem lehet befolyásolni. - Gondolkodásuk mindig igen alacsonyfokú. - A képzettársításnál csak nyomai vannak meg az analógiának és szukcessziónak. - 3. §. A tömegek képzelete. - A képzelet hatalma a tömegeknél. - Képekben gondolkoznak és a képek kapcsolat nélkül követik egymást. - A tömegekre nagy hatással van a dolgok csodálatos oldala. - A csodák és legendák a művelődés igazi támasztékai. - A tömegek képzelete volt az államférfiak mindenkori hatalmának alapja. - A tények mi módon vannak befolyással a tömegek képzeletére.
Negyedik fejezet. - A tömegek meggyőződésének vallásos formái 63
A vallásos érzés elemei. - A vallás független valamely istenség imádásától. - Jellemvonásai. - A meggyőződés hatalma, ha vallásos formát ölt. - Különböző példák. - A nép istenei sohasem vesztek el. - Visszatérésük új formái. - Az atheizmus vallásos formái. - Ezeknek a fogalmaknak fontossága történelmi szempontból. - A reformáció, a Szt. Bertalan-éj, a rémuralom és a többi hasonló események a tömegek vallásos érzelmeiből származnak és
nem izolált egyének akaratából.
MÁSODIK KÖNYV.
A tömegek nézete és meggyőződése.
Első fejezet. - A tömegek nézeteinek és meggyőződéseinek közvetett tényezői 69
A tömegmeggyőződések előkészítő tényezői. - A tömeg meggyőződések föllépése egy bizonyos belső előkészületnek következménye. - A meggyőződések különböző tényezői. - 1. §. A faj. - A faji sajátságok túlnyomó be folyása. - Az ősök szuggesztióit fejezi ki. - 2. §. A hagyományok. - A hagyomány a faji lélek összetétele. - A hagyományok társadalmi jelentősége. - Kezdetben hasznosak, de azután ártalmasokká válnak. - A tömegek legmakacsabb fenntartói a hagyományoknak. - 3. §. Az idő. - Az idő készíti elő fokozatosan a nézetek megszilárdulását, azután lerombolását. - Ez teremt rendet a chaoszból. - 4. §. A'politikai és társadalmi intézmények. - Jelentőségükről hamis fogalmak vannak. - Befolyásuk rendkívül gyenge. - Csak hatások és nem okok. - A népek nem tudják a nekik legjobban megfelelő intézményeket megválasztani. - Az intézmények olyanok, mint az etikett, egy címen bírálják el a legkülönbözőbb dolgokat. - Hogyan keletkeznek az alkotmányok. - Egyes népeknek szükségük van bizonyos, elméletileg rossz intézményekre, mint pl. a centralizáció. - 5. §. A tanitás és nevelés. - A mai felfogások a nevelésnek a tömegekre való hatásáról helytelenek. - Statisztikai bizonyítékok. - A latin nevelés demoralizáló hatása. - A nevelés befolyása. - Különböző népek köréből vett példák.
Második fejezet. - A tömegek nézeteinek közvetlen tényezői 91
1. §. A képek, szavak és formák. - A szavak és formák varázsszerű hatalma. - A szavak hatalma az általuk előhívott képekhez kapcsolódik és független azoknak valódi értelmétől. - Ezek a képek változnak korok és fajok szerint. - A szavak elavulása. - Példák néhány nagyon használatos szó értelmének lényeges változására. - Hogy a régi dolgokat új nevekre keresztelik, ennek politikai haszna van, ha a korábbi elnevezések rossz hatást gyakorolnak a tömegekre. - A szavak értelmének változása fajok szerint. - A demokrácia szónak más a jelentése Európában és Amerikában. - 2. §. Az illúziók. - Jelentőségük. -
Minden civilizáció alapjában megtalálhatók. - Az illúziók társadalmi szükségessége. - A tömeget mindig többre becsülik az igazságnál. - 3. §. A tapasztalat. - Csak a tapasztalat tudja a szükségessé vált igazságokat a tömeg lelkébe oltani és a veszedelmes illúziókat megsemmisíteni. - A tapasztalat csak úgy hat, ha gyakran ismétlődik. - Mibe kerülnek a tömegek meggyőzésére szükséges tapasztalatok. - 4. §. Az ész. - A tömegeknél semmi jelentősége sincs. - Csak a tudattalan érzelmek befolyásolásával hathatunk rájuk. - A logika szerepe a történetben. - A valószínűtlen események rejtett okai.
Harmadik fejezet. - A tömegek vezetői és rábeszélési módszereik 107
1. §. A tömegek vezetői. - Minden tömegnél ösztönszerű szükséglet, hogy vezetőknek engedelmeskedjék. - Csak ők tudnak hitet teremteni és tömegeket szervezni. - A vezetők szükségképen zsarnokok. - A vezetők osztályozása. - Az akarat szerepe, - 2. §. A hatás eszközei a vezetőknél. - Az állítás, ismétlés, lelki infekció. - E tényezők szerepe. - Hogyan jut a lelki infekció alsóbb társadalmi rétegekből magasabb társadalmi rétegekbe. - A népszerű gondolat minél előbb általános gondolattá lesz. - 3. §. A presztizs. - A presztizs meghatározása és osztályozása. - A szerzett és személyes presztízs. - Különböző példák. - Hogyan szűnik meg a presztízs.
Negyedik fejezet. A tömegnézetek és tömegmeggyözödések változékonyságának
határai 131
1. §. A megrögzött vélemények. - Bizonyos általános hiedelmek változatlansága. - Ezek irányítják a civilizációt. - Gyökeres kiirtásuk nehézsége. - A türelmetlenség mennyiben erény a népeknél. - Az általános hiedelemnek bölcseleti abszurditása nem árthat a terjedésnek. - 2. §. A tömegek változó nézetei. - Azok a nézetek, amelyek nem
valamely általános hiedelemből származnak, rendkívül változékonyak. - Az eszmék és hiedelmek feltűnő változásai legalább egy században. - E változások reális határai. - Az elemek, melyeken a változás nyugszik. - Az általános meggyőződések jelenlegi eltűnése és a sajtó mindenfelé valóelterjedése okozza, hogy a nézetek a jelenkorban mindinkább változnak. - Hogyan van, hogy a tömeg véleményei minden tárgyat tekintve a közönbösség felé hajolnak. - A kormányok nem tudják a véleményeket irányítani, mint eddig. - A vélemények mai szétágazódása megakadályozza zsarnokságukat.
HARMADIK KÖNYV.
A tömegek osztályozása és a különböző tömegkategóriák leírása.
Első fejezet. - A tömegek osztályozása 145
A tömegek általános felosztása. - Osztályozásuk. - 1. §. A heterogén tömegek - Differenciálódásuk módja. - A faj befolyása. - A tömeglélek annál gyöngébb, minél
erősebb a faji lélek. - A faji lélek a civilizáció állapotát, a tömeglélek a barbárság állapotát reprezentálja. - 2. §. A homogén tömegek. - A homogén tömegek felosztása. - Szekták, kasztok, osztályok.
Második fejezet. - Az úgynevezett tömegbűntények 150
Az úgynevezett tömegbűntények. - A tömeg törvény szerint és nem lélektanilag bűnös. - A tömegek tetteinek teljes tudattalansága. - Különböző példák. - A septembriseur-ök lélektana. - Gondolkodásmódjuk, érzékenységük, erkölcsiségük.
Harmadik fejezet. - A törvényszéki esküdtek 156
A törvényszéki esküdtek. - Az esküdtszékek általános jellemvonásai. - A statisztika azt mutatja, hogy határozataik függetlenek összetételüktől. - Hogyan befolyásolhatók az esküdtek. - A gondolkodás csekély jelentősége. - A híres ügyvédek rábeszélési-módszere. - A bűnök természete, melyek iránt az esküdtszékek engedékenyek vagy szigorúak. - Az esküdtszékek intézményének haszna végzetes veszedelem volna, ha helyüket hivatalnokokkal töltenék be.
Negyedik fejezet. - A választó tömegek 165
A választó tömegek általános jellemvonásai. - Hogyan történik a rábeszélés. - A tulajdonságok, melyeknek meg kell lenni a jelöltben. - A presztizs szüksége. - Hogyan
van, hogy a parasztok és munkások ritkán választják meg a közülük való jelölteket. - A szavak és formák befolyása a választókra. A választási küzdelmek általános képe. - Hogyan alakul ki a választó véleménye. - A bizottságok hatalma. - A bizottságok a zsarnokságot a legszélsőbb formákban képviselik. - A francia forradalom bizottságai. - Az általános választójog gyönge lélektani értéke dacára sem pótolható. - Hogyan van, hogy a szavazatok azonosak maradnak, ha a választójogot egy bizonyos polgári osztályra
korlátozzák is. - Mit eredményezett az általános választójog az összes országokban.
Ötödik fejezet. - A parlamenti gyűlések 176
A parlamenti tömegekben legnagyobbrészt megvannak a heterogén nem anonim tömegek közös tulajdonságai. - A vélemények egyoldalúsága. - A szuggerálhatóság és határai. -
A szilárd, változhatatlan és változó vélemények. - Miért van a határozatlanság túlsúlyban. - A vezetők szerepe. - Presztízsük oka. - Igazi urai az olyan testületnek, ahol csak csekély kisebbség szavaz. - Korlátlan hatalmuk. - Szónoki művészetük elemei. - A szavak és képek. - Lélektani szükség, hogy a vezetők általában meggyőződöttek és korlátoltak legyenek. - Lehetetlenség, hogy a szónok érveit presztizs nélkül érvényesíteni tudja. - A jó vagy rossz érzelmek túlzottsága a gyűlésekben. - Bizonyos pillanatokban géppé válnak. A konvent ülései. - Vannak esetek, amikor a gyűlés elveszti tömegjellegét. - A szakemberek befolyása szakkérdésekben. - A parlamenti kormányforma előnye és kára minden országban. - Újkori szükséglet, de vele kapcsolatos a közpénzek pocsékolása és minden szabadságnak fokozatos megszorítása.

Gustave Le Bon

Gustave Le Bon műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Gustave Le Bon könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem