Bovaryné

Előszó

Részlet a könyvből:

Az osztályban ültünk, amikor az igazgató belépett egy még civilruhát viselő új növendékkel. Mögöttük az iskolaszolga baktatott. A bóbiskoló tanulók felriadtak és úgy tettek, mintha a legnagyobb munkából rezzentek volna fel.
Az igazgató intett, hogy leülhetünk, majd tanárunkhoz fordult:
- Roger úr, - mondotta halkan, - ime egy új növendék, kérem, vegye gondjaiba. Az ötödik osztályba kerül. Ha szorgalma és magaviselete kielégítő lesz, áttesszük a nagyokhoz, akikhez kora szerint tartozik.
Az új nebuló az ajtó sötét sarkában álldogált, úgy hogy alig lehetett látni. Falusi gyerek volt, körülbelül tizenöt éves és mindannyiuknál magasabb. Haja vízszintesen volt nyírva homloka felett, mint egy falusi kántornak, arca komoly és zavart volt. Nem volt testes, de zöld posztóruhája, fekete gombokkal vállain, még csak jobban összefogta alakját, ujjasából pedig kilátszott friss levegőhöz szokott, vöröses karja. Sárgás nadrágját annyira felhúzta, hogy kivillant lábszára és kék harisnyája. Lábafejét szegekkel kivert, hanyagul tisztított, nehéz cipő fedte.
Megkezdődött a napi lecke felmondása. Az új fiú szorgalmasan, majdnem áhítatosan figyelt, mintha csak prédikációt hallgatna és sem lábát nem merte keresztbe rakni, sem könyökét nem merte feltenni a padra. Amikor két órakor csengettek, a tanár külön rá kellett, hogy szóljon: csatlakozzék a többiekhez.
Az volt a szokásunk, hogy az osztálybalépéskor sapkánkat csak úgy vaktában odadobtuk, hogy kezünk szabad legyen. Már a küszöbről behajítottuk a padokba. A sapkák rendszeresen a falnak ütődtek és nagy port kavartak fel. Az új diák - talán mert mindebből nem vett észre semmit vagy mert nem mert bennünket utánozni - egész idő alatt térdén tartotta sapkáját, még a közös ima elhangzása után is. Meghatározhatatlan formájú tökfedő volt, hasonlított egy kucsmához, egy sapkához és egy kerek kalaphoz is, egyike volt szóval ama ronda tákolmányoknak, amelyek idióta kifejezést kölcsönöznek az arcnak. Halcsontok fogták össze és három hurkaformájú stráf, meg egy vörös szalag, aztán különböző bársony és nyúlbőrdarabok borították. Vissza