| I. kötet | |
| Gulliver kapitány levele unokabátyjához, Sympsonhoz | 5 |
| A Kiadó az olvasóhoz | 12 |
| Utazás Lilliputba | |
| A szerző egynémely felvilágosítással szolgál személyét és családját illetőleg; első csábító lehetőségek az utazásra; hajótörést szenved, csak úszva menekül meg; ép egészségben vetődik a Lilliputi Birodalom partjaira; ott fogságba esik, és az ország belsejébe hurcolják | 17 |
| A lilliputi császár néhány főúr kíséretében meglátogatja a szerzőt a fogságban. A császár külsejének és jellemének leírása. Tudósokat bíznak meg, hogy a szerzőt a lilliputi nyelvre tanítsák. A szerző szelídsége és jóakarata hamarosan megnyeri számára az udvar bizalmát. Zsebeit átkutatják; kardját és pisztolyát elkobozzák | 34 |
| A szerző a császárt és a mindkét nembeli arisztokrata társaságot igen különleges szórakozásban részesíti. A lilliputi udvar időtöltéseinek leírása. A szerző bizonyos feltételek alapján visszakapja szabadságát | 50 |
| Mildendo, a lilliputi főváros leírása a császári palotával egyetemben. Társalgás a szerző és egy belső titkos tanácsos között a birodalom politikai kérdéseiről. A szerző felajánlja szolgálatait a császárnak háború esetére | 63 |
| A szerző rendkívüli taktikai fogással megakadályozza az inváziót. Igen magas kitüntetésben részesül. A blefuscui császár követei megérkeznek, és békéért könyörögnek. A császárné lakosztályai kigyulladnak, a szerző üdvös közreműködésével megmenti a palota többi részét | 71 |
| Lilliput lakóiról; kultúrájuk, törvényeik, szokásaik. A gyermeknevelés módszerei. A szerző életrendje az országban. Hogyan sikerült megmentenie egy főúri hölgy becsületét | 82 |
| A szerző, miután értesül, hogy ellenségei hazaárulás vádja alapján törvény elé akarják idézni, Blefuscuba szökik. Leírja ottani fogadtatását | 98 |
| A szerző szerencsés véletlen folytán módot talál Blefuscu elhagyására, és egynémely nehézségek után egészségesen visszatér szülőhazájába | 111 |
| Utazás Brobdingnagba | |
| Egy hatalmas vihar leírása. A nagy mentőcsónakkal elindulnak ivóvizet keresni; a szerző is velük megy, hogy megfigyeléseket végezzen a parton. Otthagyják; egy bennszülött elfogja; utána egy parasztgazda tanyárjára szállítják. Ottani fogadtatása; beszámoló néhány apróbb eseményről, melyek ugyanott játszódtak le. A lakosság leírása | 123 |
| A parasztgazda leányának jellemzői. A szerzőt először a vásárba viszik, azután a fővárosba. Az utazás részletei | 148 |
| A szerzőt a királyi udvarba hívják. A királyné megveszi gazdájától és felséges férjének adja ajándékba. Nagy disputa az udvari tudósokkal. A szerző külön lakosztályt kap a palotában. A királyné kegyence lesz. Lovagias kiállása hazája becsületéért. Tettlegességig fajulú nézeteltérések a szerző és a királyné törpéje között | 152 |
| Az ország leírása. Javaslatok az atlaszok modernizálása érdekében. A királyi palota és a főváros nevezetességei. Mi módon utazott a szerző? A főszékesegyház leírása | 168 |
| A szerző további kalandjai. Egy kivégzés. A szerző a navigációban való jártasságát csillogtatja | 175 |
| A szerző különböző ötletei, melyekkel a királyt és királynét szórakoztatni igyekszik. Muzsikus szerepében is bemutatkozik. Őfelsége nagy érdeklődése az európai viszonyok iránt, a szerző részletes beszámolókkal igyekszik ezt kielégíteni. A király megjegyzései | 190 |
| A szerző hazaszeretete. Nagyon előnyös ajánlatot tesz a királynak, de az mégsem fogadja el. A király rendkívüli politikai tudatlansága. Tökéletlenségek, korlátoltságok kulturális területen. Törvények, katonai ügyek és politikai pártok a birodalomban | 205 |
| A király és a királyné szemleútja a birodalom határain. A szerző is az udvari kíséret tagja. Részletesen elmondja, milyen körülmények között hagyja el az országot. Megérkezik Angliába | 216 |
| II. kötet | |
| Utazás Laputába, Balnibarbiba, Glubbdubdribba, Luggnaggba és Japánba | |
| A szerző harmadik utazására indul. Kalózok fogságába esik. Egy gonosz hollandus. Szigetre érkezik. Fogadtatása Laputában | 5 |
| A Laputa-beliek sajátos jellemének és egyéb lélektani tulajdonságainak elemzése. A tudomány állapota honukban. A királyról és a királyi udvartartásról. Milyen fogadtatásban részesült a szerző a felségeknél. A lakosság különleges hajlama a félelemre és egyéb ideges szorongásokra. Beszámoló a nőkről | 14 |
| A modern bölcselet és asztronómia magyarázata egy rendkívüli jelenségre. A laputai csillagászat páratlan fejlettsége. A király módszere forradalmak elfojtására | 28 |
| A szerző megválik Laputától; Balnibarbiba utazik, és megérkezik a fővárosba. A metropolis és környéke. A szerző egy helybeli nagyúr vendégszeretetét élvezi. Miről társalgott a balnibarbi lorddal | 38 |
| A szerző előtt megnyílnak a Felséges Lagadói Akadémia kapui. Az Akadémia kimerítő leírása. Beszámoló a professzorok tudományos munkásságáról | 48 |
| További beszámoló az Akadémiáról. A szerző egynémely javításokat ajánl, amit nagy megértéssel tudomásul is vesznek | 60 |
| A szerző elhagyja Lagadót, és megérkezik Maldonadába. Nem talál indulásra kész hajót. Rövid utazást tesz Glubbdubribban. Fogadtatása a kormányzónál | 69 |
| További beszámoló a Glubbdubdribról. Többrendbeli helyreigazítások az ókori és modern történelemírással kapcsolatban | 75 |
| A szerző visszatér Maldonadába. Luggnagg királyságába vitorlázik. Letartóztatják. A királyi udvarba viszik. Hogyan játszódott le az audiencia? A kiráy páratlan kegyessége alattvalóihoz | 84 |
| A luggnaggiak dicsérete. A stuldbrugok részletes leírása. Hosszú beszélgetések a szerző és néhány kiváló személyiség között erről a témáról | 89 |
| A szerző búcsút vesz Luggnaggtól, és Japánba vitorlázik. Innen egy holland hajón visszatér Amszterdamba és Amszterdamból Angliába | 102 |
| Utazás a Nyihahák országába | |
| A szerző ismét tengerre száll, és hajóskapitány lesz. A legénység összeesküszik ellene, hosszú ideig kabinjába zárják, majd ismeretlen földön partra teszik. Az ország belsejébe hatol. Egy rejtélyes állatfaj, a jehuk leírása. A szerző két nyihahával találkozik | 111 |
| A szerzőt egy nyihaha a házába vezeti. A ház leírása. A szerző fogadása. A nyihahák tápláléka. A szerző keservesen szenved az éhségtől, de végre enni kap. Hogyan táplálkozik ebben az országban | 121 |
| A szerző meg akarja tanulni az ország nyelvét; nyihaha gazdája lesz a tanítója, és mindenben segít. A nyelv ismertetése. Különböző előkelő nyihahák kíváncsiságból meglátogatják a szerzőt. Gazdájának röviden elbeszéli utazása történetét | 130 |
| Igazság és hamisság fogalmai a nyihahák fejében. A szerző előadását gazdája élesen bírálja. A szerző újabb részleteket közöl mind magára vonatkozólag, mint utazása közben átélt kalandjairól | 138 |
| Gazdája kívánságára a szerző felvilágosítással szolgál hona állapotáról. A háborúk oka Európa királyai között. A szerző megpróbálkozik az angol alkotmány magyarázatával | 147 |
| A szerző folytatja Anglia leírását Anna királynő uralkodása alatt. Egy legbelsőbb udvari miniszter arcképe Európában | 157 |
| A szerző határtalan hazaszeretének olthatatlan lángjai. Miután ismertette Anglia alkotmányát és politikai berendezkedését, gazdája kommentárokkal egészíti ki az előadást. Történelmi analógiák és egyéb összevetések. A gazda egyéni észrevételei az emberi természetre vonatkozólag | 168 |
| A szerző még sok részletet közöl a jehukról. A nyihahák rendkívüli erényei. A fiatalok nevelése és testgyakorlata. A lovak parlamentje | 180 |
| Óriási vita a nyihaha-parlamentben, mi lett a végső döntés? A nyihaha tudományról. Építészetükről. Temetési szokások. Nyelvük, egynémely hiányosságáról | 189 |
| A szerző háztartás és boldog élete a nyihahák körében. A velük való állandó érintkezés rendkívüli módon fejleszti jellemét. Beszélgetései. A szerző gazdája felmondja a vendéglátást: el kell hagynia az országot. Bánatában elájul; de engedelmeskedik. Egy kenut épít magának, szolgája segítségével el is készül vele; utána a hullámok szeszélyeire bízza magát | 197 |
| A szerző veszélyes tengeri útja. Megérkezik Új-Hollandiába, remélve, hogy ott letelepedhet. Egy benszülött nyíllal megsebzi. Elfogják és erőszakkal portugál hajóra hurcolják. A kapitány rendkívüli előzékenysége. A szerző megérkezik Angliába | 209 |
| A szerző szavahihetősége. Mi volt a célja e könyv kiadásával? Azon útleírók bírálata, akik el-eltérnek az igazságtól. A szerző tisztázza magát azon vád alól, hogy művét sötét mellékgondolatokkal írta. Válasz egy kifogásra. A gyarmatosítás módszerei. Hazája követendő példája. Midőn a király jogot formál a szerző által leírt országok birtokbavételére: igénye törvényes. A birtokbavétel gyakorlati nehézségei. A szerző végleg búcsút vesz olvasójától; vázolja terveit élete hátralevő idejére; egypár jótanácsot is ad, és azzal - vége | 221 |
| Utószó | 231 |
Folytatás Microsoft-tal