Fülszöveg
2015. november 25-én a Nemzeti Emlékezet Bizottsága,
a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi
Kutatóközpontja és a Magyarországi Németek Pécs-Ba-
ranyai Nemzetiségi Köre a Szovjetunióba hurcolt magyar
politikai rabok és kényszermunkások emlékéve kereteben,
az áldozatok emléknapján nemzetközi konferenciát ren-
dezett Budapesten. A tíz országból érkezett tudományos
kutatók előadásaiból átfogó kép rajzolódott ki a második
világháború idején szovjet megszállás alá került kelet-, il-
letve közép-európai országok lakosait sújtó elhurcolások-
ról, katonáknak és civileknek, akár egész népcsoportoknak
a Gulag és a Gupvi lágerrendszerébe kerüléséről, fogva
tartásuk okairól, körülményeiről, ott eltöltött éveikről és a
túlélők - sok esetben felemás - szabadulásáról. Az elhur-
colások hátterében egy rabszolgamunkára alapozó gazda-
ság hatalmas emberanyaghiánya húzódott meg, párosulva
a tartós berendezkedésre készülő hódító hatalom politikai
és etnikai „tisztogató"...
Tovább
Fülszöveg
2015. november 25-én a Nemzeti Emlékezet Bizottsága,
a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi
Kutatóközpontja és a Magyarországi Németek Pécs-Ba-
ranyai Nemzetiségi Köre a Szovjetunióba hurcolt magyar
politikai rabok és kényszermunkások emlékéve kereteben,
az áldozatok emléknapján nemzetközi konferenciát ren-
dezett Budapesten. A tíz országból érkezett tudományos
kutatók előadásaiból átfogó kép rajzolódott ki a második
világháború idején szovjet megszállás alá került kelet-, il-
letve közép-európai országok lakosait sújtó elhurcolások-
ról, katonáknak és civileknek, akár egész népcsoportoknak
a Gulag és a Gupvi lágerrendszerébe kerüléséről, fogva
tartásuk okairól, körülményeiről, ott eltöltött éveikről és a
túlélők - sok esetben felemás - szabadulásáról. Az elhur-
colások hátterében egy rabszolgamunkára alapozó gazda-
ság hatalmas emberanyaghiánya húzódott meg, párosulva
a tartós berendezkedésre készülő hódító hatalom politikai
és etnikai „tisztogató" akcióival, amelyekoiemegyszer nép-
irtásba torkolltak.
Vissza