Gulácsy Lajos

Szerző

Szerkesztő

Róla szól

Fotózta

'Marosvölgyi Gábor: Gulácsy Lajos ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Kiadó-Magyar Nemzeti Galéria
Kiadás helye:
Kiadás éve:	2009
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	79 oldal
Sorozatcím:	A magyar festészet mesterei
Kötetszám:	21
Nyelv:	Magyar
Méret:	27 cm x 24 cm
ISBN:	978-963-09-6072-4
Megjegyzés:	Színes fotókkal, reprodukciókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Magánmítoszokat teremtő eklektikus korunkban talán egyetlen művész sem vált annyira aktuálissá, mint a századfordulón alkotó zseniális, ám tragikus sorsú festőművész, Gulácsy Lajos. Művészete azonban nehezen hozzáférhető, az idő tárja csak föl a sötét tónusok ködéből előtűnő leheletfinom árnyalatokat, a többszörös rétegben felvitt, időnként visszakapart, majd öregített felületek játékát. De türelmet és elmélyülést igényel az is, hogy megérintsen a tájban feloldódó alakok, a bizonytalan vágyaktól terhes női arcok, a szerepjátszó önarcképek vagy a régmúlt szellemét idéző sikátorok, sötét zugok és villakertek poétikus melankóliája. Édesapja, idősebb Gulácsy Lajos mérnök, fia születése előtt a Bereg vármegyei Nagyberegben élt első feleségével, Radmatics Máriával. Az apa ekkor a Szernyei Vízrendező, Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatnál dolgozott mérnökként a Szernye-mocsár lecsapolási munkálatain. Közelről érintette munkája, ugyanis házuk a mocsár mellett állt, és a kertet gyakran elöntötte a víz. A mérnök pályamunkát is készített a mocsár lecsapolására, amitől egészségesebb életkörülményeket és anyagi jólétet remélt, ám pályázati anyagát ellopták, és nem sikerült kiharcolnia igazát. A nyirkos háztól és a rossz levegőtől felesége megbetegedett, majd meg is halt, és férjét egyedül hagyta két lányukkal. Id. Gulácsy Lajos, munkájának ellehetetlenülését látva, és hogy megóvja a kislányokat, Sárát és Bertát a rossz klímától, elhatározta, hogy Budapestre költöznek, ahol munkát és gyermekeinek anyát keresett. A Királyi Magyar Államvasutaknál helyezkedett el napidíjas mérnökként, és házasságot kötött Méray-Horváth Jolán úrinővel. Házasságukból 1882. október 12-én született meg Gulácsy Lajos. Apja után református vallásra keresztelték, ami konfliktust okozott a római katolikus mama számára. Szülei dédelgették, igyekeztek mindent megadni neki, ami alsó középosztálybeli anyagi viszonyaiktól tellett. A későbbi levelek tanúsága szerint édesanyja valósággal majomszeretettel csüngött egyszem gyermekén. Apja korán felismerte képzőművészet iránti érzékét, és erején felül támogatta érdeklődését. Vissza

Tartalom

Székely Aladár: Gulácsy Lajos jelmezes fotója / 5
1. Reggel, 1901 / 7
2. A művész áhítata, 1902/8
3. Omnia vanita, 1903 /9
4. A gyárváros apostola, 1903 / 10
5. Legenda, 1903-1904 között / 11
6. Önarckép mellkereszttel, 1903 / 12
7. Esti fényben, 1903-1904 között / 13
8. Fohász, 1904 / 15
9. A spiritualista, 1906 / 16
10. A cselszövő, 1904 / 17
11. Planétás ember, 1910 körül / 18
12. Utca Na'Conxypanban, 1902 / 19
13. Bolond szájában szegfűvel, 1904-1905 között / 20
14. Cogito ergo sum, 1903 / 21
15. Gwinplayne, 1906-1907 között / 22
16. Kisváros, 1903 / 23
17. Heléna, 1904 / 24
18. Veronai lány, 1909 / 25
19. Dante és Beatrice reneszánsz alakokkal, 1910 körül / 26
20. Paolo és Francesca, 1903 / 27
21. Zarándokok hazatérése, 1908 / 28
22. Dal a rózsatőről, 1904 / 29
23. Reneszánsz ruhás önarckép virággal, 1903 / 30
24. Elhangzott dal régi fényről, szerelemről, 1904 / 31
25. Dante találkozása Beatricével, 1906 körül / 33
26. Találkozás, 1905 és 1907 között / 35
27. Varázslat, 1906-1907 között / 36
28. Eksztázis, 1908 körül / 37
29. Régi instrumentumon játszó hölgy, 1910 körül / 39
30. Erdélyiné arcképe, 1908 / 41
31. Zárdakert, 1909-1910 között / 42
32. Mária eljegyeztetése, 1908 / 43
33. Salome, 1910 körül / 44
34. Autodafé Veronában, 1910-1912 között / 45
35. Bohóc virággal, 1910 / 46
36. Guerra, 1914-1915 között / 47
37. Szláv jósnő, 1910/48
38. Don Jüan kertje, 1910 / 49
39. Fons Amoris, 1910-191 1 között / 50
40. Cadenabbia, 1912 körül / 51
41. Csendélet okuláréval, 1908 körül / 52
42. Caspar és Hermina emléke, 1911-1912 között / 53
43. Görög kert, 1911-1912 között / 54
44. Kereveten fekvő nő, 1908 körül / 55
45. Gyxvilp, 1910 körül / 56
46. Homais úr, a patikus, 1907-1910 között / 57
47. Illusztráció Keleti Artúr: Harakiri című verséhez, 1913 / 58
48. Kalapos férfi és gyászkendős nő, 1911-1912 között / 59
49. Kísértés, 1909-1911 között / 60
50. Golgota, 1912 / 61
51. Gavott, 1908-1909 között / 62
52. Rokokó találkozás, 1911-1912 között / 63
53. Egynapos hó, 1913 / 64
54. Vasárnap délután Comóban, 1911-1912 között / 65
55. A púpos vénkisasszony régi emlékeit meséli Herbertnek, 1911-1912 között / 67
56. Látogatás egy magányos házban, 1912 / 68
57. Régi kert, 1913 / 69
58. A San Servolo kertje alakokkal, 1914-1915 között / 70
59. A bolond és a katona, 1909-1911 között / 71
60. Ópiumszívó álma, 1914. és átfestve 1915-1918 között / 72
61. Rózsalovag, 1914. és átfestve 1915-1918 között / 73
62. Fantasztikus jelenet, 1910 / 74
63. Hoffmann meséiből, 1912 után / 74
64. Velencei nemesifjú, 1915 / 75
65. Fellázadt játékszerek, 1916-1918 között / 76