Az európai polgárosodás (civilisatió) története I-II.

Tartalom

I. kötet
Első előadás
Tárgya : Az európai civilisatio története. - Francziaország
szerepe Európa civilisátiójában. - Hogy a civilisátio
elbeszélhető tárgy, hogy legáltalánosabb ténye a történetnek. - A civilisatio szó szokásos és népszerű értelméről. - Két főtény alkotja a civilisatiót : 1-ör a társadalom kifejlődése és 2-or az egyénnek kifejlődése. -
Ezen állítás bizonyságai. - Hogy ezen két tény szükségképen össze van kötve egymással s előbb-utóbb egymást előidézi. - Az ember hivatása tökéletesen van-e
benfoglalva tényleges vagy társadalmi állapotába ? Hogy
a civilisatio története két szempontból tekinthető s előadható. - Néhány szó az előadások tervéről, - az uralkodó szellem és a civilisatio jövőjéről. 7
Második előadás.
Tárgya : Az ó-kori civilisatio egysége. Az uj-kor civilisatiójának különfélesége, - Fensőbbsége. - Európa állapota a romai birodalom bukásánál. - A városok túlsúlya. - Politikai reformok megkisértése a császárok
által. - Honorius és 2-ik Theodosius leirata. - A császárság nevének hatalma. - A keresztény egyház. A különböző állapotok, melyeken az 5-dik században keresztül ment. - A papság a község tiszti foglalatosságaiban. - Jó és rosz befolyása az egyháznak. - A
barbárok. - Ők hozák be az uj-világba az egyéni függetlenség érzetét, és az ember emberérti feláldozását. - Rövid összefoglalása a civilisatio különféle elemeinek
az 5-ik század kezdetén 38
Harmadik előadás.
Tárgya : Valamennyi különböző rendszerek, -jogszerüségöket vitatják, mi az a politikai jogszerűség (legitimitás), - a kormányzat minden rendszereinek egy időbeni fenállása az 5-dik században, - állhatlanság az emberek, a birtokok és intézmények állapotában, - ennek két oka volt, - egyik anyagi, a beütések folytonossága, - a másik erkölcsi, az egyéniségek önérzete, mi sajátsága a barbároknak. - A civilisatio alkotó részei voltak, a rend utáni vágy és szükségesség, a római uralom emlékei, a keresztény egyház és a barbárok -
szervezési kísérletek, a barbárok, a városok, a spanyol
egyház. Nagy Károly és Alfréd által. - A germánok
és az arabok beütései megszűnnek, és kezdődik a hűbéri rendszer 75
Negyedik előadás.
Tárgya : Az események és tanok szükséges szövetkezése.
A vidék (faluk) túlnyomósága a városok felett, - szervezkedése egy kis feudális társaságnak, a hűbériség befolyása a hűbér birtokosainak jellemére s a családi szellemre, a nép gyűlölete a feudális kormányzat iránt, - mily keveset tehetett a pap a jobbágyak érdekében, - a feudalismus rendszeres szervezésének lehetlensége,-
nem levén először erős tekintély, - 2-or nem levén
közhatalom és 3-or a foederativ rendszer nehézségei
miatt. - A feudalismushoz csatolt ellentállási jog eszméje, - s hogyan volt a hűbériség befolyása jó hatással az egyén kifejlődésére, és kártékony a társadalmi
rendre 105
Ötödik előadás.
Tárgya : A vallás társítási elv. - A kényszer a kormányzatnak nem lényege. - A kormányzat törvényszerűségének feltételei 1-ször ha a hatalom a legérdemesebb
kezében van; 2-or a kormányzottak szabadságának tisztelete. - Az egyház testület s nem várna lévén, ezen feltételek elsőjét betölté, - a kebelében szokásos kinevezések és választások különböző módja által, - a második feltételnek azonban nem felelt meg a tekintély elvének jogtalan kiterjesztése, és az erő alkalmazásávali visszaélése által. A szellem szabadsága, és mozgalma az egyház kebelében. - Az egyház viszonyai a fejedelmekkel, - az egyházi hatalom függetlensége elvként kimondva, - az egyház követelései és erőlködései a világi hatalomnak magáévá tételére 139
Hatodik előadás.
Tárgya : A kormányzók és kormányzottak különválása az
egyházban. A világiak közvetett befolyása a papságra.
- A papság és társadalom minden rétegeiből ujonczoz.
- Az egyház befolyása a közrendre és a törvényhozásra. - Javitó rendszere. - Az emberi ész kifejlődése egészen theologiai. - Az egyház általában a hatalom oldala mellé áll, miben semmi csodálandó, a vallások czélja levén az emberi szabadság szabályozása.
Az egyház különböző állapotai az 5-ik századtól a 12-ik századig. - 1-ör a császári egyház - 2-or a barbár egyház, - kifejlődése a két hatalom különválasztása elvének. - A kolostori rendről. - 3-or a feudális egyház. - Szervezési kisérletek. - Javítási
vágy. - 7-ik Gergely. - A theocraticus egyház. - A vizsgálati szellem újjászületése. - Abailard. - A községek mozgalmai. - Semmi kapocs e két tény
között 172
Hetedik előadás.
Tárgya : A 12-ik és 18-ik századbeli községek állapotának
összehasonlító ábrázolata. - Kettős kérdés 1-ső a községek felszabadulásáról, a városok állapota az 5-ik századtól a 12-ik századig, hanyatlásuk és újjászületésük, - községi fölkelés, - alkotmány levelek, - a község felszabadulásából folyó társadalmi és erkölcsi
eredmények; 2-or a községek felszabadulásáról, -
nép gyűlések. - Magistrátus (hatóság,) előbbkelő, alsóbbrendű polgárság, a községek állapotának különfélesége Európa különböző tartományaiban 207

II. kötet
Nyolczadik előadás.
Tárgya : Áttekintet az európai civilisátió általános történetére, ennek megkülönböztetett és alap jelleme, - Azon korszak melyben e jellem kitűnővé kezd lenni. Európa
állapota a 12-ik századtól kezdve a 16-ik századig. -
A keresztes háborúk jelleme, - ezek erkölcsi és társadalmi okai, - ezen okok a 13-ik század végével nem léteznek többé. - A keresztes háborúk eredményei a civilisatióra 3
Kilenczedik előadás.
Tárgya : A királyság fontos szerepe a világ és Európa történetében. Ezen fontosság valódi okai, - azon kettős szempont, melyből a királysági intézmény tekintetbe
veendő. - 1-ör sajátsága és állandó természete, mint
személyesitője a jog felségének, - és mely határok
közt. - 2-or ruganyossága és különfélesége. - Az európai királyság a különböző királyságok eredményének látszik lenni. - A barbár királyságról, a császári
királyságról, a vallásos királyságról, - a hűbéri királyságról, a tulajdonképeni újkori királyságról és ennek valódi jelleméről 30
Tizedik előadás.
Tárgya : Kísérletek az újkori Európa különböző társadalmi
elemeinek összeegyeztetésére és eszközlésére annak,
hogy ezek együtt éljenek és közösen ugyan egy társaságban, ugyanegy központi hatalom alatt működjenek. 1-ör kísérlet a theocratiai szervezetre, - s miért hiúsult meg - négy fö akadályai, - 7-ik Gergely hibái, - az egyház uralma elleni ellenhatás a nép részéről, a
fejedelmek részéről. - 2-or kisérletek a köztársasági
szervezetre. - Az olasz köztársaságok - azok hibái.
- Déli Francziaország városai. - Az albigensesek
keresztes háborúja. - Schveiczi szövetség. - Flandria
és Rajna községei. - Hansa szövetség, - A hűbéri nemesség és a községek küzdelmei. 3-or kisérletek vegyes szervezetre. - Francziaország országrendei. -
Spanyolország és Portugallia cortesei. - Az angol
parlament. - Némethon sajátságos állapota. - Mindezen kisérletek rosz sikere - mely okokból. - Európa általános törekvése 57
Tizenegyedik előadás.
Tárgya : A 15-ik század sajátságos jelleme. - A népek és
kormányok előhaladó központosítása. 1-ör, Francziaországban. - A franczia nemzeti szellem képződése. - II-ik Lajosnak kormányzási módja. 2-or, Spanyolországról. - 3-or, Németországról.- 4-er, Angolhonról. - 5-ör, Olaszországról. Az államok külviszonyainak és a diplomatiának szülemlése. - Vallásos eszmékbeni
mozgalom. - Aristokratikus reformok kísérlete. - A
baseli és constanczi zsinatok. - Népszerű reformok kísérlete. - Huss János. - Az irodalom újjászületése. - Csodálat az őskor írányában. - Utazások, felfedezések,
találmányok, - következmény 86
Tizenkettedik előadás.
Tárgya : Az újkor történelmében a főeseménynek kifejtésének nehézsége. Európának ábrázata a 16-ik században. - Az elhamarkodott általánosításoknak veszélye.
- A reformra utaló különböző okok, annak uralkodó
jelleme és az emberi elme fölkelése a szellemi téreni
korlátlan hatalom ellen. - E fény bizonyítékai. - A
reform sorsa különböző országokban.--A jezsuiták.
- A vallási és polgári társadalom forradalmainak hasonlatossága 114
Tizenharmadik előadás.
Tárgya : Az angol forradalom általános jelleme, annak fő
okai, ez inkább politikai mint vallásos. - Három nagy
párt követi egymást az 1-sö a jogszerű reform pártja,
ezután következik a 2-ik a politikai forradalom pártja,
a 3-ik pedig a társadalmi forradalom pártja, - Ezek
mind megbuknak. - Cromvellröl. - A Stuartok viszszahelyezése. A törvényes minisztériumról, - az udvari kéjenczek minisztériumáról, - a nemzeti minisztériumról. - Az 1688-iki forradalomról Angliában és Európában 142
Tizennegyedik előadás.
Tárgya : Anglia és szárazföldöni civilisatio haladása közti
különbség és hasonlatosság. A 17 és 18-ik században
Francziaország túlnyomósága Európában - a 17-ik
ben a franczia kormány által a 18-ban maga az ország
által, - 14-ik Lajos kormányáról, háborúiról, és diplomatiájáról, közigazgatásáról és törvénykezéséről, sebes hanyatlásának okairól. - Franczia országról a
18-ik században. - A bölcsészeti forradalom lényeges
jellemei. - Az előadások következtetései 170

Témakörök