Budapest - Soroksári Botanikus Kert

Fülszöveg

Részlet a könyvből: "Erdőn-mezőn a természetjáró ember, kezdve a kíváncsi iskolásdiákon, először a szemébe tűnő virág, cserje, fa hasznos növény neve után érdeklődik. A kertész, az erdész nem nélkülözheti a kert, az erdő növényeinek ismeretét s a műveltebb európai népek általános műveltségéhez tartozik hazájuk legjellegzetesebb néhány száz növényének név szerint való ismerete. - írja dr. Jávorka Sándor nagy magyar bonatikus elődünk a "Viruló természet" című munkájának bevezetőjében.
Látogatóinknak mi is szeretnénk segítséget nyújtani ezzel a könyvecskénkkel a növények csodálatos világának megismeréséhez. Az egyetemek létrehozásával, a középkorban kezdtek kialakulni a botanikus kertek is. Akkor is, ma is értékes természettudományos gyűjtemények helyei, valamint az oktatás, a kutatás, a növénybiológiai ismeretterjesztés műhelyei ezek a kertek. Az idő múlásával, a természettudományok fejlődésével a kertek is fejlődtek, feladatkörük bővült. Így különféle típusú kertek alakultak ki.
A Soroksári Botanikus Kert az ún. "iskola kertek" csoportjába sorolható: elsősorban a felsőfokú kertészszakember-képzés, a természet- és környezetvédelem, a kutatás, anépművelés, valamint a nemzetközi szaporítóanyag-csere lebonyolítása a feladata.
Ez a 60 ha-os Kert a fővárosban, annak szívétől mintegy 20 km-re, a délpesti síkságon, Soroksár szélén fekszik. Anonymus szerint már a 13. században szerepelt a "Surcusar" név, de a mai napig sincs meg a válasz, hogy helységnév volt-e, a Duna-ágat, vagy a mocsaras pusztát nevezték-e így? Annyi biztos, hogy a kert területén még 4000 évvel ezelőtt is éltek emberek. Ezt bizonyítja a sziklakert építésénél feltárt kora bronzkori lelet is. Csontokkal és edénymaradványokkal együtt az állattemetőből előkerült egy teljesen épen maradt fiatal férfi csontváza. Későbbi írásos anyagból tudjuk, hogy Soroksár az 1700-as évek elején Grassalkovich Antal birtoka lett. Vissza