kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Műszaki Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
Oldalszám: | 324 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | 76 ábrával és 11 táblázattal illusztrálva. Tankönyvi száma: 9. |
Előszó a VII. kiadáshoz | |
Előszó a VIII. kiadáshoz | 4 |
Bevezetés: A kémia és a fizika feladata | 5 |
Fizikai alapfogalmak | |
Gáztörvények | 7 |
A gázok normál-térfogata | 10 |
A kinetikai gázelmélet | 10 |
Eltérések a gáztörvényektől | 13 |
Az ozmózis-nyomás | 15 |
Az ozmózis-nyomással kapcsolatos néhány jelenségről | 18 |
Feladatok | 20 |
A kémjiai összetétel és a kémiai átalakulások törvényei (sztöchiometria) | |
A kémiai összetétel három alaptörvénye | 22 |
Az állandó súlyviszonyok törvénye (Proust törvénye) | 22 |
A többszörös súlyviszonyok történye (Dalton törvénye) | 23 |
A vegyülő gázok térfogati törvénye (Gay-Lussac törvénye) | 24 |
Atom- és molekulaelmélet | 26 |
Az atomok és molekulák | 26 |
Az állandó és többszörös súlyviszonyok törvénye az atomelmélet megvilágításában | 27 |
Az atom- és molekulaelmélet fejlődése Dalton óta | 29 |
Avogadro tétele, a molekulasúly meghatározása | 30 |
Avogadro tétele | 30 |
A gáz- és gőzalakú testek molekulasúlyának meghatározása | 33 |
A gázok (gőzök) gramm-molekulatérfogata | 35 |
Oldott anyagok mólsúlyának meghatározása az ozmózis-nyomás alapján (van t'Hoff törvénye) | 36 |
Oldott anyagok mólsúlyának meghatározása a fagyáspontcsökkenés és forráspontemelkedés alapján (Raoult és van t'Hoff törvénye) | 37 |
Feladatok | 38 |
Az atomsúly meghatározása | 39 |
Az elemek atomsúlyának meghatározása vegyületeik mólsúlya és összetételük alapján | 39 |
A atomhő törvénye (Dulong - Petit törvénye) | 43 |
A molekula szerkezete | 44 |
A vegyületek tapasztalati (empirikus) képlete | 44 |
A tapasztalati képletekből leolvasható adatok | 46 |
Az atomok vegyértéke | 46 |
Az atomok kapcsolódása: szerkezeti képletek | 47 |
Az elemi és összetett gyökök | 50 |
A gyökök jellege | 51 |
Feladatok | 53 |
Kémiai átalakulások | 54 |
A kémiai affinitás | 54 |
A kémiai egyenletek | 55 |
A kémiai átalakulások fajai | 57 |
Az oxidáció és redukció | 59 |
Az egyenértéksúly | 60 |
A normáloldatok | 64 |
Feladatok | 64 |
Az elemek beosztása | 65 |
Az elemek periódusos rendszere (Mengyelejev rendszere) | 65 |
A periódusos rendszerből leolvasható törvényszerűségek | 66 |
A periódusos rendszer jelentősége | 69 |
A vegyületek beosztása | 70 |
Savak | 70 |
Bázisok | 71 |
Kettős jellegű (amfoter) vegyületek | 72 |
Sók | 73 |
Tiosavak, tiobázisok és tiosók | 74 |
Savak, bázisok és sók egymásra gyakorolt hatásáról | 74 |
Termokémia | |
A termokémia feladata: a hőegységek | 78 |
Termokémiai számszerű adatok A) | 78 |
Termokémiai számszerű adatok B) | 82 |
A termokémia főtétele (G. H. Hess tétele) | 84 |
Kémiai átalakulások reakcióhőjének kiszámítása a szereplő vegyületek képződéshőjéből | 86 |
A vegyületek képződéshőjének kiszámítása a reakcióhőből | 88 |
A termokémiai adatok fiziológiai és technikai jelentősége | 88 |
Feladatok | 90 |
Elektrokémia | |
Az elektrolitos disszociáció | 91 |
Bevezetés | 91 |
Az elektrolitos disszociáció elmélete (Arrhenius elmélete) | 93 |
Az elektrolízis | 96 |
Az elektrolízis másodlagos folyamatai | 96 |
Az elektrolízis mennyiségi törvényei (Faraday törvényei) | 99 |
Az ionok elektromos töltésének viszonylagos nagysága | 101 |
Az ionok keletkezése és hidratációja | 103 |
Az ionok vándorlásának sebessége az alaktrolízis alatt | 105 |
Feladatok | 106 |
Az elektrolitoldatok elektromos vezetőképessége | 106 |
Az elektrolitoldatok fajlagos (specifikus) vezetőképessége | 106 |
Az elektrolitoldatok ekvivalens vezetőképessége | 108 |
Az oldatok ekvivalens vezetőképességének értelmezése | 110 |
Az ekvivalens vezetőképesség és az elektrolitos disszociáció foka közti összefüggés | 112 |
Többértékű savak disszociációja | 113 |
Galvánelemek | 115 |
A fémek viselkedése saját ionjaikat tartalmazó oldatokkal szemben | 115 |
A Daniell-elem | 116 |
Az elemek normálpotenciálja | 118 |
A gyakorlatban áramfejlesztésre használt galvánelemek | 120 |
Koncentrációs elemek - A vizes oldatok hidrogénion-koncentrációjának és pH-jának megállapítása | 122 |
Az elektromos polarizáció | 124 |
Az akkumulátorok | 125 |
Diffúziós potenciál | 127 |
Feladatok | 128 |
A kémiai jelenségek elektrokémiai értelmezése | 129 |
Az ionreakciók | 129 |
A savak és bázisok definíciója; a savak és bázisok oldalának erőssége | 132 |
Kettős-sók és komplex-sók | 134 |
A potenciál-táblázatból levonható néhány következtetés | 137 |
Az oxidáció és redukció fogalmának kiterjesztése | 138 |
Redox-potenciálok | 140 |
Feladatok | 141 |
Kémiai mechanika | |
Fizikai rendszerek | 143 |
Egynemű folyadékok egyensúlya saját gőzükkel | 143 |
A kritikus állapot | 144 |
Az egynemű kristályos testek olvadása és megfagyása | 145 |
A szilárd anyagok egyensúlya saját gőzükkel; a szublimálás | 147 |
A víz, vízgőz és jég egyensúlyviszonyai | 148 |
Ugyanazon szilárd test allotróp módosulatainak egyensúlya | 149 |
Az egynemű folyadékok forrása és desztillálása | 150 |
Folyadékelegyek egyensúlya saját gőzükkel | 151 |
Folyadékelegyek forrása és desztillálása | 152 |
Az amorfanyagok és a szilárd anylagokból álló keverékek olvadása | 154 |
Gázok oldódása (abszorpciója) folyadékokban | 155 |
Folyadékok oldódása folyadékokban | 156 |
Szilárd anyagok oldódása folyadékokban | 157 |
Oldott anyagok megoszlása nem elegyedő oldószerek között | 162 |
Feladatok | 163 |
A kémiai reakciók sebessége | 163 |
A kémiai reakciók lefolyásának elmélete. A bimolekulás (másodrendű) reakciók | 163 |
A magasabbrendű és a monomolekulás (elsőrendű) reakciók | 168 |
A hőmérséklet befolyása a reakciósebességre | 169 |
Katalízis | 170 |
Enzimek (fermentumok, erjesztők) | 171 |
A katalizátorok működésének elmélete | 173 |
Feladatok | 174 |
Kémiai egyensúlyok | 175 |
Megfordítható kémiai átalakulások | 175 |
A megfordítható reakciók elmélete | 176 |
A tömeghatás törvényének levezetése | 177 |
Az egyensúlyra vezető reakciók teljessé tétele | 178 |
A tömeghatás törvényének alkalmazásáról általában homogén és heterogén rendszerek | 181 |
A víz elektrolitos disszociációja | 182 |
A gyenge savak és gyenge bázisok elektroliutos disszociációja és erőssége | 183 |
Sók és savak, továbbá sók és bázisok oldatainak egyensúlya | 185 |
A sók hidrolízise | 186 |
A savak és bázisok felismerésére használt indikátorok működése | 189 |
Kiegyenlítőoldatok (tompító- vagy pufferoldatok) | 193 |
Az oldhatósági szorzat | 195 |
A kalciumkarbonát disszociációja | 197 |
Feladatok | 198 |
A kolloid állapot | |
A kolloid állapot jellemzése | 200 |
Az emulziók, szuszpenziók és a "valódi oldatok" | 200 |
A kolloid állapot definíciója | 202 |
A kolloid-rendszerek fogalmának kiterjesztése | 204 |
A diszperz-rendszerek | 205 |
A kolloid diszperz-rendszerek beosztása | 205 |
A reverzibilis és irreverzibilis kolloidok | 206 |
A kolloid-oldatok előállítása | 207 |
A kolloid-oldatok optikai sajátságai | 209 |
A kolloid-részecskék diffúzsebessége. A dialízis | 211 |
A kolloid-oldatok szűrése; az ultraszűrés | 211 |
A kolloid-részecskék elektromos töltése; az elektrofirézis | 212 |
A kolloid-részecskék ülepedése. Az ultracentrifuga | 214 |
A kolloid-oldatok stabilitása és kicsapódása | 215 |
A difform-rendszerek | 217 |
Gázok adszorpciója szilárd felületeken | 217 |
Oldott anyagok adszorpciója szilárd felületeken | 219 |
Oldott anyagok elválasztása kromatográfia útján | 220 |
Kicserélődéses adszorpció | 221 |
Felületi hártyák | 222 |
Gélek (kocsonyák) | 223 |
Feladatok | 224 |
A radioaktivitás és az atomok szerkezete | |
Bevezetés | 225 |
A sugárzás fizikai hatásai | 226 |
A sugárzás kémiai hatásai | 230 |
A radioaktív elemek átalakulásának sebessége. A radioaktív egyensúly | 231 |
A radioaktív elemek csoportjainak áttekintése | 234 |
A radioelemek kémiai sajátságai. Izotópia. Eltolódási szabály | 239 |
Izotópia a közönséges elemeknél | 240 |
Az atommag | 242 |
Az atommagok (elemek) mesterséges átalakítása | 246 |
Az atomenergia | 249 |
Az izotópok elkülönítése | 252 |
A radioaktív izotópok alkalmazása | 253 |
Az atomok elektronrendszere | 254 |
Az atomok kémiai kapcsolódása | 257 |
Fotokémiai folyamatok | 259 |
Függelék | |
A kémiai laboratóriumban leggyakrabban alkalmazott fizikai mérések és műveletek | 262 |
Tömeg-, súly-, térfogat- és sűrűségmérés | 262 |
Tömeg- és súlymérés | 262 |
Folyadékok térfogatának mérése | 263 |
Gázok térfogatának mérése | 265 |
Sűrűségmérés | 265 |
Gázok sűrűségének megállapítása | 267 |
Gőzök sűrűségének meghatározása | 267 |
Hőmérsékletmérés (Fagyáspontcsökkenés és forráspontemelkedés mérése) | 270 |
Hőmérők | 270 |
A fagyáspont meghatározása | 273 |
Az oldatok fagyáspontcsökkenésének meghatározása | 273 |
Az olvadáspont meghatározása | 274 |
Oldatok forráspontemelkedésének meghatározása | 275 |
Kalorimetriás mérések | 275 |
A keverési (Dewar) kaloriméter | 275 |
A Berthelot-féle kaloriméter | 277 |
Elektromos mérések | 279 |
Bevezetés: elektromos egységek | 279 |
Az elektromos mennyiség mérése | 280 |
Az elektromos ellenállás mérése | 281 |
A fajlagos (specifikus) ellenállás és vezetőképesség | 283 |
A potenciálkülönbség (feszültség, elektromotoros erő) mérése | 284 |
Az áramerősség (intenzitás) msérése | 285 |
Optikai vizsgálatok | 286 |
Spektrálanalízis | 286 |
Az optikai forgatóképesség meghatározása | 289 |
Az ultramikroszkóp | 294 |
Műveletek az anyagok tisztítására és elkülönítésére | 296 |
Szűrés és ultraszűrés | 296 |
Átkristályosítás | 297 |
Desztillálás | 298 |
Szublimálás | 299 |
Kirázás | 300 |
Gázfejlesztés | 300 |
A gázok tisztítása | 302 |
Feladatok megoldása | 303 |
Táblázatok | 306 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.