1.062.345
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Gróf Tisza István képviselőházi beszédei IV.
A "geszti remete"/Választási hadjárat és feltámadás/A házelnök (1906 április 11 - 1913 június 10.)
Budapest
| Kiadó: | Magyar Tudományos Akadémia |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
| Oldalszám: | 962 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Tartalom
| Az 1906/1911. évi országgyűlés | |
| Gr. Tisza István felszólalásai Bihar vármegye 1906. dec. 19-i közgyűlésén: a vármegyei tisztviselők és az önkormányzat védelme a főispán vádjai és törvénysértései ellen; a szabadelvű párt és a Fejérváry-kormány; a sztrájkjog kérdése; a fedezetlen határidőüzlet | 1 |
| A koalíciós sajtó Tisza nagyváradi szerepléséről | |
| Levelek a feltámadásról | |
| A Nemzeti Társaskör megalakulása | |
| A főrendiház 1907. febr. 9-i ülése | 16 |
| A belügyi tárca 1907. évi költségvetése: Andrássy belügyminiszter kijelentései közigazgatási tisztviselők részéről ajándék elfogadása tárgyában és Bihar vármegye védelme a rágalmazó támadásokkal szemben | |
| Megjegyzések a belügyminiszter válaszára (Főrendiházi Napló I. k. 119-121. és 122. l.) | |
| Beszéd Bihar vármegye 1907. szept 18-i közgyűlésén okt. 6-ának nemzeti ünneppé avatása ellen: "nem tartozom azok közé, akik nemzeti ünnepek gyártását helyes és egészséges eszmének tartják". | 26 |
| A főrendiház 1909. márc. 1-i ülése | |
| Az újonclétszámnak az 1909. évre való megállapításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása: Bosznia és Hercegovina annexiójának helyeslése; az annexió barátságtalan fogadtatása az európai sajtó és a külhatalmak (Anglia, Törökország, Szerbia) részéről; a török és a szerb kérdés; "a keleti kérdésnek újabb stádiumához jutottunk"; balkáni politikánk alapiránya és célja ebben az új helyzetben sem változat; "ez a politika konzervatív politika a szó legszebb értelmében, defenzív politika és nem lehet exkluzív politika"; a változott és várható külügyi helyzetben a függő katonai kérdések megoldása égetően sürgős. (Főrendiházi Napló III. k. 102-107. l.) Előzmények: a koalíció kátyúba került; Tisza és Andrássy beszélgetése a helyzetről; Tisza még nem lép akcióba: idevágó bizalmas levelek; Bosznia annexiója; a katonai kérdés | 27 |
| A főrendiház 1910. jan. 24-i ülése | 54 |
| Elnöki indítvány és Gr. Tisza István határozati javaslata az új kormány kinevezésére vonatkozó királyi leiratnak a képviselőházban jogellenes visszatartása tárgyában | |
| A Khuen-kormány bemutatkozása: Khuen védelme; "a főrendiház a dolog természeténél fogva kormányt nem támogat és kormányt nem buktat"; a koalíciós kormányzat mérlege; a választójog reformja: történelmi visszapillantás; a miniszterelnök programmbeszéde és az általános szavazati jog szerencsétlen jelszava; az általános szavazati jog veszélyei; megvalósítása nem érdeke sem az ipari munkásnak, sem a nemzetiségeknek, sem a dinasztiának; az új kormány vállalkozásának alapgondolata: nemzet és dinasztia szolidaritásának előtérbe állítása; a 67 és 48 közötti ellentét ma már anachronizmus; a függetlenségi kormánypárt eljárásának bírálata; a bankkérdés; mi a politikai elv?; "azt nagyon szeretem, hogy valakinek egy meggyőződése legyen, de ne legyen kettő, mert az határozottan embarras de richesse"; erőegyesítés, király és nemzet vállvetett összeműködésének szüksége pozitív munkára; "nem kérek Istentől egyebet, mint azt, hogy az az elégtételem ne legyen meg még egyszer". (Főrendiházi Napló III. k. 167, 174-182. l.) Előzmények: a koalíciós kormány válsága: Lukács László kibontakozási kísérletei; Andrássy Tiszát kapacitálja a kormány vállalására; Khuen lesz miniszterelnök | |
| Gr. Tisza István beszéde a Vigadóban a Nemzeti Munkapárt 1910. febr. 19-i alakuló nagygyűlésén: történelmi visszapillantás 1867-től; a koalíciós korszak bírálata és tanulságai: király és nemzet közötti egyetértés és építő reformpolitika szükségessége; a választójogi reform részleteiben való eltérés ellenére egyetértés nemzeti garanciák kívánásában; a Nemzeti Munkapárt alakítását kimondó határozati javaslat; ragaszkodás Deák Ferenc politikájához; mi az idealizmus és a magyar imperializmus?; az utolsó alkalom | 84 |
| Az Országos Nemzeti Munkapárt megalakult. (Előzmények: bizalmatlansági szavazat és elnapolás 1910. jan. 28-án; a király nem fogadja el a kormány lemondását és már eleve hozzájárul az országgyűlés feloszlatásához; Tisza és Andrássy beszélgetése a helyzetről: Andrássy Khuen helyébe Tiszát óhajtja miniszterelnöknek, Tisza és Khuen viszonya; "Felhívás" az alakítandó kormánypárthoz való csatlakozásra.) | |
| Gr. Tiszta István beszéde Nagyváradon a biharmegyei nemzeti munkapárt 1910. márc. 3-i alakuló gyűlésén: sikeres nemzeti politika az 1905-i választási hadjárat előtt katonai téren is; a parlamentárizmus elposványosodása és a koalíció küzdelme az obstrukcióval; "hol állanánk ma, ha ezt a harcot megnyertük volna?"; "és hol állunk most?"; "bármerre nézzünk, mindenütt a romlásnak, a gyengülésnek tüneteivel találkozunk"; a nemzetiségi viszonyok elfajulása; a nemzetiségi kérdés: a nemzetiségi politika alapelvei, "a tűszúrások és tyúkszemre lépések politikája", a románok, a soviniszta frazeológia, az Apponyi-féle népiskolai törvény és a vallásoktatási rendelet, "mérsékelt román párt" szervezése szerencsétlen gondolat, a nemzetiségi pártok megszüntetésének követelése; "ne azt keressük, ami szétválaszt, hanem ami egyesít bennünket"; a régi pártkeretek elavultak; egyesüljünk a munkában! | 110 |
| A biharmegyei nemzeti munkapárt megalakul. (Előzmények: a Justh-párt szózata; a választási agitáció megindul; Gr. Tisza István válasza a nagyváradi nemzeti munkapárt üdvözletére: a koalíció vállalkozásának csődje; a régi válaszfalak leomlásával az erőegyesítés szüksége.) | |
| Beszéd a szegedi munkapárt 1910. márc. 6-i alakuló gyűlésén: a koalíció és főleg a Justh-csoport bírálata; Justhék mai eljárása és gyakorlati politikája; hibák a nemzetiségi ügy kezelésében; a nemzeti munkapárt nem hirdeti a lemondás politikáját sem gazdasági, sem katonai téren; mi a gazdasági függetlenség?; külön vámterület és külön bank; a bankkérdés mérlege; a katonai kérdések: a századnyelv erőszakolása és a királlyal való egyetértés nemzeti előnyei; a magyarság megnehezült helyzete a nemzetek egyre ádázabb versenyében; az igazi nemzeti idealizmus politikája | 128 |
| Pohárköszöntő a szegedi nemzeti munkapárt lakomáján: receptív képesség és ősmagyar teremtő erő; az Alföld nagy városainak kulturális hivatása | |
| Beszéd az aradi nemzeti munkapárt 1910. márc. 13-i alakuló gyűlésén: Kossuth kétféle prgorammja; "csak az a meggyőződés politikai elv, amely meggyőződést tettekre tudunk felváltani"; Apponyi és Goldis nyilatkozatai a nemzetiségi kérdésben; korrigálni kell az itt elkövetett hibákat; a nemzetiségi béke mindenféle nacionalista pártalakulás kizárását követeli; a román főpapi kar és a román intelligencia kötelességei a nemzetiségi izgatókkal szemben; Justhék választási szövetsége a szerb radikálisokkal; a választójog radikális irányú reformjának veszélyei a nemzetiségekre; a demokrácia megvalósításának két útja; az igazi demokrácia előfeltételei; az ipari munkások választójoga sürgősen megoldandó; a német és az angol munkásjóléti rendszer; ez utóbbi politika előnyei; igyekezzünk az angol példát követni!; a radikális választójog a munkásokra is káros; "nekünk... minden téren annyi teendőnk van!"; az ébresztő szózat; mitől függ a szabadság jövője?; "Akiknek nincs szükségük a politikára, de akikre a politikának szüksége van..." (Előzmény: a Kossuth-párt ceglédi zászlóbontása.) | |
| Beszéd a Vigadóban az1910. márc. 19-i országos választójogi gyűlésen: "a választójog kérdésében a magyar sajtó a magyar közvéleménynek csak egy, kis részét képviseli"; a külföldi áramlatok; az általános szavazati jog hatása külföldön és különösen Ausztriában; "a mi nemzeti létünk a magyar parlament erejéhez, belértékéhez, virágzásához van kötve"; az általános szavazati jog várható következményei nálunk; "az ország sorsát a magyar intelligenciának és a nemzetiségi intelligencia hazafiasan gondolkodó részének együttműködésére kell alapítanunk"; a határozati javaslat magva; a magyarul írni és olvasni tudás előfeltétélének megállapítása nem tekinthető nemzeti garanciának általános szavazati jog esetében; "ezt az országos mi beledobjuk a züllésbe, beledobjuk a belső rothadásba csak azért, mert gyávák vagyunk egy frázissal szemben?"; "a szabadságot ma már le kell előbb járatni, ha tönkre akarják tenni". | 166 |
| Az ápr. 3-i választójogi ellengyűlés és a radikális választójogi liga megalakulása | |
| Beszéd a pestmegyei nemzeti munkapárt 1910. márc. 19-i alakuló gyűlésén: ki hirdeti a lemondás politikáját gazdasági és katonai téren?; Andrássy félreállása és az ellenzéki pártvezérek túlnyomó részének mérséklete; Justhék magatartása a koalícióban és mostani gazdasági, nemzetiségi és választójogi programmja; a koalíció obstrukciós tapasztalatai és ellenrendszabályai; Justh, a pártvezér és Justh, a házelnök; a koalíciós házelnökség erőszakoskodásai és a jövő házszabályreform kilátásai; egyetértés égetően szükséges a nemzeti lét nagy kérdéseiben; a nemzeti emelkedés és hanyatlás ideje; "kérve-kérem az Istentől, ... adja meg nekem azt a delejes erőt..."; "most higgyenek nekem, amíg nem késő!" | 179 |
| A márc. 21-i véres ülés | |
| A koalíciós országgyűlés feloszlatása | |
| A választási hadjárat | |
| Válasz és pohárköszöntők 1910. ápr. 6-án az aradi mandátumot felajánló küldöttséggel kapcsolatban: a jelöltség elfogadása; a magyar nemzet tragikuma; a közelmult tanulságai; "a hazafiúi belátás csak akkor ér valamit, ha tett tudjuk azt váltani"; politikai szolidaritás Khuennal. | 191 |
| Beszéd a debreceni nemzeti munkapárt 1910. ápr. 10-i jelölő gyűlésén: a Justh-párt közgazdasági és választójogi programmja, magatartása a katonai és a nemzetiségi kérdésben; a parlament munkaképessége nálunk "a nemzeti lét és nem lét kérdése"; Justhék márc. 21-i képviselőházi merénylete; Apponyi beszámoló levele jászberényi választóihoz: a koalíció közoktatási és katonai kiadásai; pénzügyi sáfárkodása; vámszövetség, vámszerződés és autonóm vámtarifa; a nemzetiségi kérdés elmérgesedése és az osztrák támadások; a 67-i kiegyezés bírálata; "az 1867 : XII. t.-c. nem szerződés Ausztriával, de magyar törvény"; ennek a felfogásnak jogi következményei; az összbirodalmi törekvések feléledésének mi magunk vagyunk az okai; visszatérés Deák tradícióihoz; a koalíció és a szabadelvűpárt katonai programmja; nemzet és dinasztia érdekegysége a hadsereg kérdésében is; a monarchia katonai nagyhatalmi állása igazában csak a dinasztia és a magyar nemzet létérdeke; a nemzeti ideál. | 196 |
| Pohárköszöntő a debreceni nemzeti munkapárt lakomáján: a reformáció üdvös hatása reformátusra és katolikusra egyaránt; nemzeti szolidaritás Pázmány és Bethlen Gábor között; "minálunk nagyobb baj volna, mint bárhol másutt a világon, ha a nemzet egész szellemi életét a fővárosban koncentrálná"; a magyar vidéki városok és különösen Debrecen kulturális hivatása és kötelessége. | |
| A Nemzeti Társaskör átalakul a Nemzeti Munkapárt Országos Körévé | |
| Pohárköszöntő 1910. ápr. 13-án Kazy József földmívelésügyi államtitkár által a félegyházai küldöttség tiszteletére adott vacsorán: az Alföld népe a magyar nemzet elpusztíthatatlan ősereje; a józan többség és az erőszakos kisebbség; a többség felelőssége és kötelessége | 223 |
| Beszéd a soproni nemzeti munkapárt 1910. ápr. 16-i gyűlésén: "Ma Magyarországon nevetséges többé 67-esekről és 48-asokról beszélni"; szalmacséplés helyett produktív munka szükséges; hitelviszonyaink és a külön bank; a gazdasági politika vezércsillagai: szabadság és társadalmi összhang; a társadalmi osztályok harmóniája és a munkáskérdés; a vidéki városok kulturális hivatása: a nemzeti jelleg megvédése; a magyar nemzeti állam kiépítésének első feltétele: a parlament munkaképessége; a parlamenti viszonyok elfajulása; tévhit az obstrukció szükségességéről és a koalíciós évek tapasztalatai; "a magyar parlament nem nélkülözheti többé a szigorított házszabályokat"; a Justh-párt eljárása és tárgyalásai Lukács Lászlóval; a március 21-i képviselőházi merénylet oka; pártkülönbség nélkül össze kell fogni Justhék ellen a magyar parlamentárizmus és a magyar jövő megmentésére; "az a belátás ér csak valamit, amit cselekvésre lehet felváltani"; "a magyar nemzetnek választania kell frázisok és tettek, látszat és valóság között". | 226 |
| Gr. Tisza Itván soproni pohárköszöntőjének részlete | |
| Beszéd 190. ápr. 17-én a körmendi választókerület jelölő gyűlésén Kozma Andros támogatására: az 1905-i választási vereség haszna; a pártharcok enyhülése és a Justh-párt rágalmazási hadjárata; a közjogi harcok megszünte; osztrák támadások a 67-i kiegyezés ellen; a kiegyezés biztonságának feltételei; a Monarchia nagyhatalmi állásának fenntartása a magyar nemzet és az uralkodóház közös érdeke, mindkettőre a lét és nemlét kérdése; nekünk kell a 67-es alapot megvédeni; mitőlünk függ a 67-es politika sikeres és a centralista törekvések kudarca; "itt mindenekelőtt a parlamentárizmust kell megmenteni és biztosítani". | 243 |
| Beszéd a szatmári nemzeti munkapárt 1910. ápr. 24-i alakuló és jelölő gyűlésén; a Justh-párt obstrukciós taktikája; viselkedése a március 21-i képviselőházi merénylettel kapcsolatban: az előkészítettség és a szolidaritás kérdése; polémia Justh Gyulával: a katonai követelések elejtése, tárgyalások Lukács LÁszlóval a meghiúsult bécsi audencia előtt és után, olcsó kínálkozás; a 67 és 48 viszonya; a Justh-párt nemzetiségi politikája; a Justh-párt a parlamenti anarchia szolgálatában; Justhék készülő obstrukciós merényletével szemben kezet kell fogni minden becsületes magyar embernek a parlament munkaképességének biztosítására; "ma egy hajszálon függ a nemzet sorsa". | 254 |
| Pohárköszöntő (részlet) a szatmári nemzeti munkapárt lakomáján: férfiakhoz és férfias nemzetekhez csak a megvalósítható ideálok illenek". | |
| Beszéd a budai II. kerületi munkapárti választók 1910. ápr. 27-i lakomáján: küzdelem a közjogi jelszavakat felváltó politikai radikalizmus ellen; az igazi kultúra és a "félműveltség radikalizmusa". | 268 |
| Beszéd a kolozsi választókerület 1910. ápr. 30-i jelölő gyűlésén: "a választás egy nemzet társadalmának igazi erőpróbája szellemi és erkölcsi tekintetben"; "itt az utolsó perc?"; Zeyk Károly ajánlása | 271 |
| Választási kuriózum: programbeszéd - angolul! | |
| Beszéd a kolozsvári I. választókerület nemzeti munkapártjának 1910. ápr. 30-i alakuló és jelölő gyűlésén: Erdély szerepe Magyarország történelmében; a nemzetiségi kérdés általános jelentősége a magyar politikában; a nemzetiségi politika Janus arca; a román nacionalisták és a nagyszebeni határozatok; a magyar és román nép teljes szolidaritása; a román intelligencia és magas klérus feladata a nemzetiségi izgatókkal szemben; a választójog reformja; a reform alapelvében a miniszterelnökkel való megegyezés ellenére még mindig nézeteltérés a részletekben; az általános szavazati jog behozatalát nálunk semmiféle jól felfogott érdek sem kívánja; a radikális szavazati jog, mint az osztályérdek, a közjogi, nemzetiségi harcok és az obstrukció állítólagos ellenszere; az általános szavazati jog ezen bajokra nem gyógyszer, de újabb erőpróba a magyar nemzetre; "ha igazán a szabadság ügyét akarjuk szolgálni, neveljük ennek az országnak társadalmát a demokratikus kormányforma számára"; "az 1867 teljes kiépítése, betetőzése, biztosítása a 48-nak"; a nemzeti idealizmus útja; össze kell fogni Justhék nemzetrontó politikája ellen | 274 |
| Május 4-i prgorammbeszéd Ugrán: a 67-es alap győzelme a közjogi jelszavakon; a "közgazdasági függetlenség"; a vám- és kereskedelmi "szerződés" és a külön bank felállításának gazdasági hátrányai; az igazi függetlenség; "én előttem, mint végcél, mint távoli végcél, kétségtelenül az általános szavazati jog lebeg"; a radikális választójog időelőtti behozatalának veszélyei; a házszabályok szigorítása feltétlenük szükséges; "ki ma az egyedüli ellensége a 48-nak Magyarországon?" | 287 |
| Pohárköszöntő az ugrai választói banketten: "a magyar és román egymásra utalt, egymásra szorult érdektárs és testvér". | |
| Beszéd 1910. máj. 8-én Sárospatakon az olaszliszkai választókerület munkapárti jelöltjének támogatására; a számító és az álmodozó Rákóczi; életpályájuk tanulságai; férfias bátorság hiánya a győztes függetlenségi párt vezéreiben; ennek fatális következményei; a lemondás politikájának vádja a munkapárttal szemben nem jogosult sem gazdasági, sem katonai téren; a küön vámterület és az önálló bank az országra nem előnyös; "a magyar hadseregben a magyar nyelv legyen az érintkezés nyelve"; a "kilences bizottság programm" célja is az, hogy - Apponyi követelése értelmében - "a kaszárnya folytassa az iskola magyarosító munkáját"; mi a helyes út a katonai kérdések megoldására?; közjogi harcok helyett produktív munka szükséges; Justhék politikája ebbe a nemzeti érdekbe ütközik; "amit mi hirdetünk, az nem lemondás, az felébredés"; a magyar nemzet igazi függetlenségének fenntartása végett ragaszkodnunk kell az osztrák szövetségeshez és Deák Ferenc útmutatásához | 296 |
| Beszéd 1910. máj. 8-án Sátoraljaújhelyen Kazy József földmívelésügyi államtitkár képviselőjelöltségének támogatására: küzdelem Justhék romboló irányzatával; polémia Justh Gyulával: a képviselőházi merénylet és a bécsi audencia; Justh-párti nyilatkozatok a bankkérdés dolgában; Justhék katonai programmja és a kétéves katonai szolgálat; őrködni kell a 48-as és a 48-at megkoronázó 67-es alapok felett; "az öngyilkosokra nincs feltámadás!" | 312 |
| Tisza két levele Löw Lázár ungvári főrabbihoz | |
| Az új országgyűlés összehívása | |
| Az 1910. máj. 10-i nagysallói beszéd kivonata | 322 |
| Beszéd az aranyosmaróti választókerület nemzeti munkapártjának 1910. máj. 11-i jelölő gyűlésén: "a néppárt egyházpolitikai törekvései már a történeleméi"; a felekezeti türelmetlenség nemzeti és egyházi veszélyei | |
| Beszéd 1910. május. 11-én Besztercebányán Gr. Serényi Béla földmívelésügyi miniszter képviselőjelöltségének támogatására: polémia Apponyi besztercebányai beszédével: a koalíciós kormány alkotásai, horvátországi és pénzügyi politikája, a "nemzeti katonaság" és a századok szolgálati nyelve, a katonai reformok célravezető útja; Justh elmélete az obstrukció jogáról és kötelességéről; a parlament meddősége; a pénzügyi és katonai exlex kárai; a közjogi, felekezeti és nemzetiségi ellentétek nemzeti veszedelme; a néppártnak nincs többé értelme; a felekezeti különbségek kiélezése nem lehet érdeke a magyar katolikus egyháznak; a magyar liberalizmus és a magyar katolicizmus viszonya; az egyházaknak a közös ellenség ellen kell fellépniök; szerencsétlen felekezeti torzsalkodások helyett "igazi produktív nemzeti politika" szükséges. | 324 |
| Andrássy búcsúja kassai választóitól: állásfoglalás Justhék ellen. | |
| Beszéd a nagyszalontai választókerület nemzeti munka pártjának 1910. máj. 16-i jelölő gyűlésén: 67 és 48; "tartsuk a 48-as nagy emlékekhez és az ország igazi függetlenségéhez való férfias ragaszkodást minden magyar ember szent jogának és szent kötelességének"; a bankkérdés; "a hadsereg kérdésében dolgozni kell, előre kell haladni, nem harcba vinni a nemzetet és a királyt; előkészítés nélkül "nemzeti szerencsétlenség volna az általános választói jog"; "a nemzetiségek miatt nem lehet megcsinálni az általános választói jogot"; baráti jobb a nemzetiségeknek, de ököl a gyűlölködőknek. | 343 |
| Máj. 19-i programmbeszéd Aradon: "a 67-i kiegyezés legbiztosabb alapja a magyar nemzet fejlődésének... és valódi függetlenségének"; "ma az összes politikai pártok tényleg 67-es alapon állanak"; a Monarchia újabb keleti politikájának alapelvei, nemzetiségeink és a Balkánállamok; gazdasági borravalók ez utóbbiaknak; a hadsereg harcképessége és a Monarchia fennállása elsősorban a magyar nemzet érdeke; a katonai reformokat király és nemzet egyetértésével kell megoldani; nemzet és hadsereg érdekazonossága; a külön vámterület és külön bank gazdasági kárai; a készfizetések megkezdésének elodázása a bankközösség megszüntetésével járhat; a koalíció alatt megromlott pénzügyi helyzet követelményei; az államvasútak jövedelmezőségének fokozása; fizetésrendezés az egész vonalon; a városok nemzetiségi vidékeken a magyar nemzeti politikának új oszlopai; a foglalkozási ágak és a társadalmi osztályok érdekösszhangja; a munkáskérdés megoldása önkormányzati alapon; a munkásbiztosítás és a szakszervezetek ügye; a szabadság nevelő hatása és az ipari munkás választójoga; a román nemzetiségi kérdés; az építő nemzeti munka kettős előfeltétele. | |
| Pohárköszöntő az aradi nemzeti munkapárt lakomáján: "tudatosan járok oly úton, mely nem a divatos jelszavak és nem a népszerű áramlatok útja"; "én becsületesen akarom megszerezni polgártársaim becsülését és szeretetét". | 347 |
| Beszéd a halasi nemzeti munkapárt 1910. máj. 22-i választói gyűlésén: a 67-i kiegyezés előnyei az állami függetlenség szempontjából; "ma már mindannyian hatvanhetesek vagyunk"; "minden magyar embernek kezet kell fognia az új erőre kapó centralista törekvésekkel szemben"; a 67-es pártok magatartása a koalíció alatt; a Justh-párt eljárása a koalícióban; Justh bécsi audienciája és a két memorandum a bankügyben; Justhék választójogi programmja; választási szövetsége a szerb és román nemzetiségi túlzókkal; erőszakos eljárása a parlamentben és a választási harcban; védekezés szükségessége Justhék romboló munkája ellen; király és nemzet egyetértése a nemzeti haladás záloga. | 369 |
| Lukács László máj. 22-i körmöcbányai és gr. Andrássy Gyula máj. 23-i nagymihályi programmbeszéde. | |
| Beszéd a szarvasi nemzeti munkapárt 1910. máj. 24-i gyűlésén: a koalíció hatalomra jutása és bukása; a Khuen-kormány vállalkozása; most már idejüket múlták a közjogi harcok; "67-esek vagynk mindnyájan"; a bankkérdés kifejtése; "szerencsétlen dolog gazdasági kérdésekbe politikai jelszavakat belekeverni"; "ha a nemzetet függetlenebbé akarom tenni, akkor igyekszem gazdagabbá tenni"; a koalíciós kormányzat sarkalatos hibája: a látszat, a frázis, a jelszó; a "kisember" és a nagy ember; a koalíciós uralom számlája és a pénzügyi helyzet követelményei; "a magyar nemzetnek nemcsak felelős kormánya, de felelős választóközönsége is van"; az "igazi, a tettekben nyilvánuló" 48-as rzés irányító szerepe | 389 |
| Beszéd Hajdúböszörményben az 1910. máj. 29-i választói gyűlésen: a koalíciós évek tanulságai: a 67 és 48 közti ellentétek félretételével produktív nemzeti munka és a házszabályreform szüksége; Batthyány Tivadar dícséri Lukácsot; bizonyos nézeteltérések ellenére teljes szolidaritás Tisza és Lukács között; polémia Batthyány rákosfalvai beszédével: a bankkérdés, a király és a választójog, az államférfi és a rossz cseléd lojalitása, Tisza részvétele a választási küzdelemben és az 1905-i választások; "ahol én egyszer az ország érdekét látom, ott tűzbe viszem egyéniségemnek egész erejét"; a Justh-párt a rombolás munkáját végzi a választójogi, a nemzetiségi kérdésben és a parlamentárizmus terén; a mai nemzedék kettős kötelessége: a 48-at biztosító 67-i kiegyezés és a 48-as alkotások védelme; "pártkülönbség nélkül hívom fel az egész magyar nemzetet együttes munkára". | 407 |
| Az 1910. jún. választások | 424 |
| Tisza ünneplése a választási küzdelem alkalmából | |
| Ellenzéki panaszok a választási visszaélésekről | |
| Szterényi levele Tiszához | |
| Meghiúsult választási paktum a román nemzetiségi párttal és alkudozások egy magyar-román megegyezés tárgyában | |
| Az 1910/15. évi országgyűlés | |
| Beszéd a nemzeti munkapárt 1910. jún. 19-i alakuló értekezletén: ellenzéki panaszok a választási visszaélésekről; "a magyar intelligencia visszatérése a helyes útra okozta a mostani sikert"; az idejöket múlt pártkeretek megmaradása ellenére remélni kell az ellenzék hazafias részének közreműködését a nagy nemzetimunkában; "nekünk mindent meg kell tennünk, amivel ezt az üdvös fordulatot előmozdíthatjuk, ...de egyúttal haladnunk kell feltartóztathatatlanul a magunk elveinek szolgálatában"; a választási győzelem Khuen vállalkozásának győzelme; "mi bízunk Benned és arra kérünk, hogy bízzál te is mibennünk" | 432 |
| A munkapárt megalakulása | |
| Az országgyűlés megnyitása | |
| A képviselőház elnöksége | |
| 1910. júl. 12. Országos ülés | 436 |
| A válaszfelirati javaslat tárgyalása: a választások eredménye a nemzetiségi politika szempontjából; a keleti politika új iránya magyar gondolat; a föderalista irányzat végzetes következményei a Balkán-államokra és magára a Monarchiára; a nemzetiségi kérdés megoldásának tárgyi és alanyi előfeltételei; az előbbiek teljes mértékben megvannak; az utóbbiak megteremtésének szüksége a nemzetiségek és a magyar állam részéről; a "tyúkszemrehágás politikája"; a nemzetiségekkel való megegyezés kérdése a választások előtt és után; "én tárt karokkal jövök megegyezésre lépni nem magyar ajkú polgártársaimmal, de nacionalista pártokkal nem fogok megegyezésre lépni soha"; "én elsősorban a román társadalom természetes vezetőihez fordulok azzal a kéréssel, hogy használják fel ők is ezt a világtörténelmi pillanatot"; a román értelmiség és elsősorban a román magas klérus kötelességei a nemzetiségi béke megteremtése körül; elérkezett a lélektani pillanat a nemzetiségi kérdésnek kölcsönös közeledéssel való megoldására; "ragadjuk meg üstökénél ezt az alkalmat!" (Képvh. Napló I. k. 125-133. l.) Visszhang Tisza beszédére a válaszfelirati vitában | |
| Beszéd az aradi vértanúk szobra előtt 1910. okt. 6-án: "van-e dicsőbb halál annál a vesztőhelynél, ahol nagy és igaz ügyek önzetlen harcosai szenvedtek mártírhalált?"; "király és nemzet egyesült kegyelete keresi fel mindazok emlékét, akiknek vezető szerep jutott a letűnt küzdelmes időkben". | 459 |
| 1910. dec. 22. Országos ülés | 465 |
| Felszólalás személyes kérdésben: az aradi programmbeszéd és a készfizetések kérdése. (Napló III. k. 268-269. l.) A Magyar Figyelő és gr. Tisza István | |
| A Magyar Figyelő tájékoztatója | |
| 1911. jan. 31. Országos ülés | |
| Felszólalás személyes kérdésben: az aradi programmbeszéd és a készfizetések kérdése. (Napló IV. k. 392. l.) | |
| 1911. febr. 1. Országos ülés | 470 |
| Az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalása: a munkapártot a bankkérdésben nem hatalmi érdek vezeti; a koalíció rossz gazdasági kiegyezése; a két főkérdés: közös vagy külön bank és a készfizetések kérdése; a közös vagy külön bank kérdése nem politikai, hanem tisztán célszerűségi kérdés: polémia Apponyi és Kossuth ellenkező nézetével; az egybank- és a sokbank-rendszer: polémia Földes Bélával; az egybank-rendszer mellett kell jegybankügyünket rendeznünk közös bankkal: újabb poléma Apponyival és Földessel; az állítólagos junktim a bankszabadalom meghosszabbítása és a készfizetések megkezdése közt; a közös bank előnyei és a készfizetések kérdése: ez utóbbiról polémia Madarassy-Beck Gyulával; mi az unikum a készfizetések tekintetében?; Ausztria ellenszenvének okai a kötelező készfizetések megkezdése ellen; a készfizetések dolgában létrejött kompromisszum előnyei; a törvényjavaslat 5. §-ában foglalt állítólagos alkotmánysérelem és Apponyi magatartása; a kompromisszum és a bankjavaslat mellett. | |
| Félreértett szavak értelmének helyreigazítása Földes Bélával szemben (Napló IV. k. 406-420. és 420-421. l.) | |
| 1911. márc. 23. Országos ülés | 504 |
| Az 1911. évi állami költségvetés általános tárgyalása: gr. Tisza István álláspontja a nemzetiségi kérdésben és eszmecseréi a hazai románság tekintélyes tagjaival; a Mihu-féle memorandum; román tüntetés Mangra Vazul ellen; a román nemzetiségi képviselők megbélyegzése. (Napló VI. k. 195-198. l.) Gr. Tisza István 1911. márc. 20-i memoranduma a házszabályreform ügyében: a házszabályrevíziót az 1911-i költségvetési vita után és a védőreform tárgyalása előtt kell megcsinálni | |
| 1911. márc. 31. Országos ülés | 520 |
| Az 1911. évi állami költségvetés részletes tárgyalása: a vármegyei tisztviselők státusrendezése; a városok segélyezése, új városi típus a nagyközség és a rendezett tanácsú város között, a városi rendőrség államosítása; polémia a nemzetiségi kérdésben: a nemzetiségi törvény végrehajtása; a magyar nyelv tanítása nem magyarosítás; a magyar intelligencia vétkes indolenciája a nemzetiségi nyelvek elsajátításában; "én, mint magyar hatalmi érdeket kívánom, hogy a magyar intelligencia tanulja a nemzetiségi nyelveket"; a magyar államnyelv érvényesülésén nem szabad rést ütnünk. (Napló VI. k. 360-366. l.) | |
| Beszéd Hieronymi Károly temetésén 1911. máj. 6-án | 536 |
| 1911. máj. 23. Országos ülés | 537 |
| Az 1911. évi állami költségvetés részletes tárgyalása: "a magyarországi zsidók egyházi szerveztét rendezni múlhatatlanul szükséges"; a középiskolai tanárok fizetésrendezési mozgalmával kapcsolatos kérdések; felekezeti vakbuzgóság, ateizmus, kozmopolitizmus, zsidóság és szabadkőművesség; felületesség, félműveltség és a napi sajtó; a vallásfelekezetek egyesült küzdelme a radikális és ateista irányzatok ellen; liberális és ultramontán katolikus; magyar liberálizmus és magyar katolicizmus; az ultramontanizmus veszélyei a magyar katolikus egyházra és a magyar nemzeti kultúrára; "második középkort nem fognak Magyarországon többé csinálni". (Napló VIII. k. 14-20. l.) | |
| 1911. jún. 24. Országos ülés | 552 |
| Személyes ügy Kovács Jánossal: a nagyszalontai vasúti incidens. (Napló IX. k. 167-168. és 169. l.) | |
| 1911. júl. 24. Országos ülés | 557 |
| A véderőről szóló törvényjavaslat általános tárgyalása: a nemzet az utolsó választásokon döntött az újonclétszám felemelése és az obstrukció kérdésében; szükségünk van-e nagyhatalmi állásra és véderőnk ennek megfelelő szervezetére?; a haditengerészet és a hadsereg fejlesztésének iránya; a létszámemelés szükségessége és az annexiós válság tanulságai; a haderő fejlesztését nem tehetjük függővé sem a pillanatnyi külügyi helyzettől, sem a választójogi reformtól, sem bizonyos katonai engedményektől; a szükséges létszámemelést a nemzet magának szavazza meg ellenszolgáltatás nélkül; a rendi ízű junktim-politika helytelen és meddő; miért volt sikertelen Adnrássy kompromisszumos kísérlete a "századnyelv" alapján?; Andrássy fátuma a multban és jelenben; miért győzött a 67-es tábor a mult választásokon?; a munkapárt és a közjogi ellenzék katonai programmja közt érdemileg nincs nagy különbség; a magyar tisztképzés sarkalatos jelentősége és a "századnyelv"; a nemzet katonai kívánalmai csak a királlyal egyetértésben oldhatók meg; a haderő fejlesztésének elodázásával járó egész kockázat a nemzetre hárul. (Napló X. k. 99-110. l.) | |
| 1911. szept. 26. Országos ülés | 595 |
| Személyes ügy gr. Esterházy Mihállyal: Tisza István álláspontja a vezényleti és szolgálati nyelv kérdésében; magatartása a nemzetiségi kérdésben és eszmecseréi a hazai románokkal; Justhék nemzetiségi és választójogi politikája. | |
| Személyes ügy gr. Batthyány Tivadarral: Justhék választójogi programmja és a nemzetiségi izgatók; a radikális szerbek. (Napló XI. k. 234-236. és 237. l.) A tripoliszi háború kezdete | |
| A Balkán-szövetség kialakulóban | |
| Gr. Tisza István 1911. okt. 19-i beszámoló beszéde Aradon: a 67-i kiegyezés alkotmányjogi és külpolitikai hatása: a véderő elhanyagolásának káros következményei és fejlesztésének szüksége; a kiegyezés nagy nemzeti diadala ellenére a katonai kérdések megoldásának nehézségei; a létszámemelés kérdésével kapcsolatos nemzeti törekvések; a véderő szükséges fejlesztésének költségeit nem lehet csökkenteni; a technikai obstrukció ürügyei; a parlamenti béke reményei és a koalíció obstrukciós tapasztalatai; a koalíció vezéreinek az obstrukciót elítélő nyilatkozatai; miért kellett megcsinálni nov. 18-át?; a mostani obstrukciónak nincs erkölcsi jogosultsága; a koalíció vezérei jóhiszeműleg nem térhetnek vissza a régi álláspontra; Berzeviczy békeakciója és Tisza álláspontja | 601 |
| Pohárköszöntő (kivonat) az aradi választói lakomán: "meg kell alapítanunk a magyar társadalmi egységet". (Előzmény: Berzeviczy házelnök 1911. szept. 19-i memoranduma és béketárgyalásai.) | |
| 1911. nov. 7. Országos ülés | 626 |
| Személyes ügy Rakovszky Istvánnal: a véderőjavaslat és Tisza politikai becsülete: a kilences bizottsági munkálatnak még két végrehajthatatlan pontja (Napló XII. k. 112-113. és 113. l.) Előzmények: Berzeviczy békeakciója meghiúsult; lemondása házelnöki állásáról | |
| Andrássy Tisza házelnöksége ellen | |
| 1912. jan. 12. Országos ülés | 631 |
| Személyes ügy Simonyi-Semadam Sándorral: Tisza István, Elek Pál és a Magyar Bank választási pénze (Napló XIV. k. 66-67. l.) Előzmények: A nov. 8-i fegyverszünet | |
| Nyilatkozatok a parlamenti békéről | |
| Tisza és Andrássy kézszorítása | |
| Návay Lajost házelnökké választják | |
| Tisza - "a béke krampusza" | |
| 1912. márc. 4. Országos ülés | 638 |
| Jegyzőkönyvi vita: "a jegyzőkönyv hitelesítése nem a napirend tárgyalása, hanem a Háznak a napirend tárgyalását megelőző intézkedése"; az előbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése előtt nem lehet a következő ülés napirendjét megállapítani (Napló XV. k. 299. l.) A parlamenti helyzet rövid vázlata 1912. jan. 12-től márc. 4-ig | |
| Beszéd a nemzeti munkapárt 1912. mác. 8-án tartott értekezletén: a miniszterelnök állásfoglalása az 1888: XVIII. t. c. magyarázata körül nem jelenti sem a fejedelmi jogok csorbítását, sem tranzigálását a függetlenségi politika elveivel, hanem egy kétségbe vont fejedelmi jognak elismerését és a munkapárt katonai programmjának beváltását; a véderő-provizórium; a közös hadügyminiszter eljárása a magyar nemzet degradálása és lehetetlenné teszi a 67-es politikát; a munkapárt feladata: ragaszkodás a 67-es alaphoz és ragaszkodás a miniszterelnök álláspontjához a katonai és választójogi kérdésben; a határozati javaslat: "a párt ...csak olyan kormányt hajlandó támogatni, amelyik az 1888. évi XVIII. t. c.-ben Ő Felségére ruházott fejedelmi jog tartalmára vonatkozólag a miniszterelnök által elfogadott álláspontot magáévá teszi"; "én Magyarországon nem ismerhetek külön nemzeti és külön dinasztikus politikát"; a király és nemzet közötti harmónia és a Deák-féle politika folytatásának szüksége. (Előzmények: a Kossuth-párt békefeltételei s ezek között biztosíték a nemzet újoncmegajánlási jogának kijátszása ellen; Justhék álláspontja: választójogi priusz és véderő-provizórium; a miniszterelnök a parlamenti békére vonatkozó nyilatkozatai során kilátásba helyezi a véderőjavaslat 43. §-ával kapcsolatos "rezolúció"-t; a bécsi körök megmozdulása a tervezett megoldás ellen; a "rezolúció" ügye megfeneklik; a Khuen-kormány lemondása.) | 640 |
| Beszéd a nemzeti munkapárt 1912. márc. 31-i értekezletén: a munkapárt új álláspontjának szüksége a király aggodalmai miatt támadt új helyzetben; a nézeteltérést okozott kérdés rendezésének elhalasztása; az új elhatározás okai. (Előzmények: a rezolúciós válság további fejleményei: a márc. 8-i munkapárt határozat hatása; királyi kihallgatások; a király le akar mondani; Khuen elejti a rezolúció tervét; tárgyalásai az ellenzék vezéreivel nem vezetnek eredményre ; a márc. 30-i kéziratok: királyi szózat és a Khuen-kormány reaktiválása.) | 663 |
| Pohárköszöntő gr. Khuen-Héderváry Károly tiszteletére 1912. május 5-én rendezett búcsúlakomán: "felteszem, hogy két dologról már meggyőztelek benneteket"; "igaz emberek becsületes munkáját csak a kölcsönös bizalom teszi lehetővé." (Előzmények: a rezolúciós válság vége; az ellenzék állásfoglalása a reaktivált kormánnyal szemben; Tisza husvéti cikke a királyi szózatról; a Kossuth-párt újabb határozata az obstrukció kérdésében; a Khuen-kormány újból lemond; a Lukács-kabinet | 669 |
| Désy és Tisza Auffenberg közös hadügyminiszter ellen | |
| Lukács László miniszterelnök bemutatkozó beszéde a nemzeti munkapárt május 5-i értekezletén.) | |
| 1912. máj. 22. Országos ülés | 675 |
| Gr. Tisza István elnöki székfoglalója (Napló XVI. k. 275-276. l.) Előzmények: Lukács eredménytelen béketárgyalásai és a nemzeti munkapárt máj. 17-i értekezlete; Návay lemondása és az elnökválasztás napirendre tűzése; a nemzeti munkapárt máj. 21-i értekezlete Tiszát jelöli az elnöki állásra; a máj. 22-i elnökválasztás és az ellenzék | |
| 1912. jún. 4. (délelőtti) országos ülés | 684 |
| Gr. Tisza István házelnök megszavaztatja a véderőjavaslatot (Napló XVI. k. 436-437. l.) Tisza és Andrássy beszélgetése az obstrukció elleni erőszakról | |
| Lukács, Balogh, Kristóffy és Chlumecky jún. 4-éről. (Előzmények: az ellenzék akciója a máj. 22-i elnökválasztás ellen; újabb béketárgyalások és az ellenzéki pártok újabb szövetsége; a szövetkezett ellenfelek békefeltételei, a miniszterelnök válasza és az ellenzék viszonválasza; indítvány parallel ülések tartása iránt.) | |
| Jún. 4. (délutáni) országos ülés | 702 |
| Elnöki igazoló jelentés a rendzavaró képviselők eltávolításáról | |
| Gr. Tisza István megokolja eljárását a véderőjavaslat megszavazása ügyében: "biztosítom Önöket róla, hogy nem fogok félúton megállani". | |
| A képviselőház az elnök eljárásának helyeslése mellett kimondja, hogy további intézkedés szükségét fennforogni nem látja. (Napló XVI. k. 438-442. l.) A szövetkezett ellenzék értekezlete a jún. 4-i események tárgyában | |
| Andrássy nyilatkozata a helyzetről. (Előzmények: a munkapárt és az ellenzék állásfoglalása a délelőtti ülésen történtek dolgában; tömeges kivezetések a délutáni ülésen az elnök igazoló jelentése előtt.) | |
| 1912. jún. 5. (délutáni) országos ülés | 717 |
| Gr. Tisza István megokolja eljárását a többszörös botrányhősök ideiglenes távoltartása ügyében. (Napló XVI. k. 457-458. l.) A katonai javaslatok tárgyalása véget ért. Újabb 33 kizárási határozat | |
| A szövetkezett ellenzék jún. 5-i értekezlete. (Előzmények: megint súlyos rendzavarások és kivezetések a jún. 5. délelőtti ülésen; az első 5 kizárás és más fegyelmi határozatok; Tisza új intézkedése a délutáni ülésre, újabb engedetlenség és újabb eltávolítások.) | |
| 1912. jún. 7. (délelőtti) országos ülés | 719 |
| Kovács Gyula képviselő merénylete gr. Tisza István ellen | |
| Tisza igazolja eljárását a házhatározattal kizárt képviselők tekintetében és az ellenzék vádjaival szemben | |
| Válasza Khuen üdvözlő szavaira (Napló XVI. k. 474-476. és 484. l.) | |
| A katonai javaslatokat elintézték | |
| A király üdvözlő távirata és egyéb szerencsekívánatok Tisza megmenekülése alkalmából | |
| Polner Ödön Tiszáról ugyancsak a merénylettel kapcsolatban | |
| Kovács Gyulának virágot küldenek és később az esküdtszék felmenti | |
| 1912. jún. 11-i országos ülés | 727 |
| A házszabályok módosítására vonatkozó Vadász Lipót-féle indítvány tárgyalása: "a jó Isten kegyelméből az én lelkemben nagyon sok szeretet és nagyon kevés gyűlölet számára van hely"; "joggal kívánhatom, hogy higgyék el rólam, hogy nem gyűlölet vezet most, amikor a siker küszöbén vagyunk"; "kérem a nemzetet, most higgyen nekem és ne akkor, amikor már későn lesz". (Napló XVI. k. 524-526. l.) | |
| Vadász Lipót indítványának elfogadása. (Előzmények: újabb eltávolítások és kizárások; az ellenzék jún. 7-i és a munkapárt jún. 8-i kiáltványa; Vadász Lipót megokolja indítványát; Andrássy hírlapi nyilatkozata a "már kialakuló cirkuszi techniká"-ról és a házszabályrevízió ellen.) | |
| 1912. jún. 27-i országos ülés | 738 |
| Elnöki búcsúztató a nyári szünet előtt; az eseménydús két esztendő; "azok az eredmények, amelyek nehéz küzdelmek által elérettek, nem egyeseké, nem pártoké, hanem az egész magyar nemzeté"; a sikeres parlamenti munka reménye. (Napló XVII. k. 79. l.) | |
| Bethmann-Hollweg német kancellár Tiszáról és a parlamenti béke helyreállításának sürgős szükségéről. (Előzmények: ellenzéki agitáció a "parlamenti erőszak" ellen; a főrendiház elfogadja és a király szentesíti a katonai javaslatokat; az országgyűlés I. ülésszakának berekesztése és a második ülésszak megnyitása; a "mandátumfosztó javaslat" beterjesztése; az országgyűlés királyi elnapolása szept. 17-ig.) | |
| 1912. júl. 16. nyílt levél az aradi választókhoz: a koalíció küzdelme az obstrukcióval és az 1908-i házszabályreform; az obstrukció története a bank- és a véderővita során: az 1911. nov. fegyverszünet, rezolúció vagy provizórium, Khuen és Lukács meddő békekísérletei, Tisza házelnöksége és a jún. 4-i szavazás; a jún.-i események és Tisza elnöki eljárásának igazolása; a házhatározatok és ezek közt a jún. 11-i házszabálymódosítás érvényessége; a parlamenti fegyelem eszközei és a "mandátumfosztó javaslat"; rendőrök a parlamentben és a külföldi példák; az obstrukció leverésének üdvös nemzeti következményei; polémia Apponyival: a "mániákus" és a "kormányozható politikai szélkakas" | 746 |
| Beszéd Geszten 1912. júl. 21-én az ugrai választókerület községeinek üdvözlő küldöttsége előtt: polémia Andrássynak "A parlamenti erőszak és angol mintája" c. hírlapi értekezésével: miért lett Khuen és Lukács miniszterelnök?; Andrássy tévedéseiaz angol dolgokban; a magyar és az angol viszonyok közötti eltérések következményei a házszabályreform szempontjából; parlamenti váltógazdaság nálunk 1905-ben és 1910-ben; a jún. 4-i házszabálysértés utólagos jóváhagyása; keresni kell a kölcsönös megértés útját; "higgyék meg nekem, boldognak érezheti magát az az ember, aki egy igazán nagy, nemes és szent célért tehette ki veszélynek az életét" | 772 |
| Két pohárköszöntő az ugrai küldöttség tiszteletére adott ebéden: képviselőházi elnök és községi bíró; "én igyekeztem példát venni azoktól az érdemes községi bíráktól, akiket ismerek" (A Tisza-Andrássy-Apponyi-féle polémia kezdete) | |
| Gr. Tisza István két cikke Az Ujság 1912. aug. 3-i és 10-i számában: a speaker-kérdés; miért nem vállalkozott Tisza kormányalakításra a koalíció felbomlása után? (A Tisza-Andrássy-Apponyi-féle hírlapi polémia folytatása és vége) | 787 |
| Pohárköszöntő gr. Tisza Kálmán 1912. aug. 25-i nagyszalontai képviselői beszámolója alkalmából rendezett banketten: a koalíciós korszak tanulságai; a lelkében bekövetkezett örvendetes átalakulásnak zárókövét a mostani nagy küzdelem fogja letenni; "én abban a reményben vagyok, hogy az alföldi magyar nép megértő... ragaszkodását ebben a küzdelemben fogjuk igazán kiérdemelni" | 791 |
| "Beszélgetés Tisza Istvánnal" Az Ujság 1912. szept. 4-i számában: a jún. 4-i szavazás megokolt volt; a karhatalom alkalmazása a parlamentben nem lehet példa az abszolutizmus és precedens egy hazafiatlan többség számára; a jún.-i események ismeretében fogalomzavar nélkül nem beszélhetünk békekötés lehetőségéről és szükségéről; a közvélemény túlnyomó többsége helyteleníti az ellenzéi harc folytatását; többség és kisebbség feladata; a "mandátumfosztó javaslat"-tal kapcsolatos kérdések; a normális parlamenti működés személyi feltételei: e részben különböző a házelnök és a miniszterelnök helyzete; Andrássy cikkében a házszabálykérdés rendezése dolgában határozott közeledés nyilvánul meg. (Előzmények: ellenzéki nyilatkozatok és különösen Andrássy cikke a parlamenti béke feltételeiről.) Visszhang Tisza fejtegetéseire; az ellenzéki vezérek és a szövetkezett ellenzék intéző bizottsága ugyancsak a béke feltételeiről | 795 |
| 1912. szept. 17-i országos ülés | 807 |
| Gr. Tisza István elnöki igazoló jelentése a botránycsináló képviselők elleni eljárásáról (Napló XVII. k. 84-85. l.) | |
| Andrássy a szövetkezett ellenzékhez csatlakozik | |
| Andrássy és Tisza nyilatkozata a szept. 17-i rendőri kivezetésekről és az aznapi képviselőházi jegyzőkönyv adatainak hitelességéről | |
| Tömeges eltávolítások és kizárások a szept. 18-i ülésen, idevágó elnöki jelentés és a Ház elnapolása | |
| A szocialisták újabb tüntetése | |
| Binding a szept. 17-i ülésről; teljesen jogszerűnek mondja Tisza eljárását (Előzmények: szept. 16-i pártértekezletek; Andrássy nyilatkozata jövőbeli magatartásáról; újból súlyos rendzavarások és tömeges eltávolítások a szept. 17-i ülésen) | |
| 1912. okt. 30-i orszgáos ülés | 817 |
| Elnöki jelentés a házhatározattal kizárt képviselők elleni intézkedésekről | |
| Újabb kizárási határozatok a szept. 18-i visszaeső rendzavarók ügyében | |
| Gr. Tisza István felszólalása a napirendi javaslathoz: polémia Andrássyval: a "rezolúció" kérdése a szövetkezett ellenzék jún. 1-i békeajánlatában; a karhatalom melett dolgozó csonka parlament tárgyalásra nem jogosult; elnöki kitiltások és eltávolítások; a kizárási jog lehetősége és szankciója; a jún.-i házszabálykiegészítés érvényessége, a házszabálysértés és a salus reipublicaeelve, a jún. 4-i szavazás utólagos jóváhagyása; kiért és miért folytatjuk mi tovább ezt a küzdelmet?; a kisebbségnek jogtalan erőszaka ellen kell megvédenünk a magyar alkotmányosságot a többség jogosult uralmának érvényesüléséért; Andrássy álláspontja és magatartása az obstrukcióval szemben; "én mély sajánlattal látom ezt a végzetszerű útját a képviselő úrnak..." (Napló XVII. k. 98. és 107-111. l.) | |
| Kammerer Ernő indítványa: a házszabályok átdolgozására huszonegytagú bizottság kiküldése tárgyában | |
| A házszabályrevíziós bizottság megválasztása és megalakulása: a bizottság és albizottság elnöke gr. Tisza István | |
| Előzmények: a szövetkezett ellenzék "bécsi kirándulás"-a; a külügyminiszteri expozé a balkáni helyzetről; a Balkánháború kezdete; ellenzéki tiltakozó népgyűlések és Andrássy pápai beszéde; a szövetkezett ellenzék manifesztuma és a "baba-parlament" | |
| Gr. Tisza István 1912. nov. 18-i beszámoló beszéde Aradon: a Balkán-háború és keleti politikánk alapelvei; a balkáni status quo elve nem jelentheti a török uralom változhatatlan mesterséges fenntartását; külügyi vezetőségünk helyes célkitűzése Románia és Albánia tekintetében; meggondolatlan ellenzéki kijelentése Szerbia adriai területi törekvései mellett; a koalíció és az annexió; a "bécsi kirándulás"; a "baba-parlament" szerbbarát iránya és Andrássy tiltakozása; "kell-e nagyobb igazolása mindannak, ami történt, mint a mostani balkáni események?"; a haderő megerősítése és a házszabályreform szüksége; kérdések az ellenzékhez az obstrukcióval kapcsolatban; polémia Andrássyval: a jún. 4-i szavazás utólagos szentesítése, karhatalom jelenléte, csonka Ház, azonosság a koalíció eljárásával az obstrukció ellen; a kisebbség személyi feltételei és választójogi javaslata; az ellenzék kétféle taktikája és a többség kötelessége; a választójogi reform és az ellenzéki vezérek felületes lelkiismeretlensége; "a küzdelmet megküzdöttük, a csatát megnyertük" | 844 |
| Pohárköszöntő a beszámoló utáni lakomán: minden nemzedék kettős hivatása; "a mai nemzedéket talán fokozottabb mérvben sujtja a felelősség azért, amit a jövőben kompromittál, mint azért, amit a jelenben elmulaszt"; az évtizedes áldatlan parlamenti állapotoknak tekintélyromboló hatása az ifjúságra; az elvadult pártharcok ellenére bizalom a bekövetkező tisztulási folyamatban | |
| Apponyi és Andrássy bírálata Tisza aradi beszédéről | |
| Válasz Andrássynak és Farkasházy Zsigmondnak a koalíciós házszabályreform mikénti létrejötte tárgyában | |
| Előzmények: újabb külügyminiszteri expozé a balkáni helyzetről; a Balkán-háború fejleményei; ellenzéki népgyűlési nyilatkozatok a balkáni kérdésekről és a "baba-parlament" külügyi vitája; Andrássy eltérő álláspontja | |
| 1913. jan. 1. újévi beszéd: kisebbség és többség jogai és kötelességei; a kisebbség parlamenti sztrájkja nem lehet akadálya az alkotó munkának; a választójogi kérdést nem szabad taktikai szempontból kezelni; főszempontok a választási reform megalkotásánál; "a választójog terén tett elhamarkodott ugrás a sötétbe a nemzeten örök időkre megbosszulja magát"; "nagy veszteség minden nemzetre nézve a parlament színvonalának süllyedése, nálunk egyenesen nemzeti öngyilkosság volna?"; "a választójogi javaslat elmegy a végső határáig annak, amit én lelkiismeretemmel megegyeztethetőnek tartok"; a reform végcélja: "a teljes demokrácia felépítése"; az életképes demokrácia előfeltétele: "a társadalomban lévő anyagi és szellemi erők fejlesztése"; kölcsönös koncessziók szüksége a választójogi kérdésben; bizalom a nemzet jövőjében, a többség politikájában és a munkapárt tagjaiban; "a magyar nemzet jövője csak másodsorban függ intézményeitől, elsősorban a nemzeti lélekben rejlő lelki erőktől függ az"; "nagy elhatározásokra és nagy tettekre nem képes többé az a nemzet, amely hinni és bízni nem tud" | 883 |
| Előzmények: a parlamenti és külügyi helyzet 1912. nov. közepétől 1912. dec. végéig; az Apponyit ért "kis blamázs" és a "baba-parlament" tanácskozásai | |
| Pohárköszöntő gr. Khuen-Héderváry Károly pártelnök tiszteletére 1913. jan. 21-én rendezett lakomán: a szabadelvűpárt feloszlása és feltámadása; a Nemzeti Munkapárt kettős feladata: a parlament munkaképességének biztosítása és a nemzet létalapjait megóvó választási reform megalkotása; Tisza küzdelme a nemzet életérdekeit veszélyeztető radikális választójog ellen; az ellenzéki vezérek cinikus frontváltoztatása a szavazati jog kérdésében; Lukács László feladata a nemzeti irányú mérsékelt választójogi reform megvalósítása; a munkapárt ezzel kapcsolatos kötelessége | 897 |
| Előzmények: kilépések a munkapártból a választójog miatt; Tisza két politikai párbaja; az aradi ellenzéki népgyűlés a kormány "jogfoszó" választójogi javaslata ellen | |
| Gr. Tisza István cikke Az Ujság 1913. febr. 7-i számában: "A választójogi reform a bizottság előtt" | 905 |
| Előzmények: a választójogi bizottság kiküldése és az ellenzék: a szociáldemokraták és a keresztényszocialisták pártgyűlése a kormány választójogi javaslata ellen; a választójogi bizottság megkezdi tárgyalását) | |
| Felszólalás a nemzeti munkapárt 1913. márc. 5-i értekezletén a választójogi javaslat 96. §-hoz: a titkos szavazás kérdése; "nehéz szívvel bár", de a miniszterelnök iránti bizalomból elfogadja a javaslatnak a titkos szavazásra vonatkozó részét is | 910 |
| Előzmények: a választójogi javaslat a munkapártban és a Ház előtt | |
| 1913. márc. 6-i országos ülés | 953 |
| Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalása: a magyar-román érdekösszhang és a nemzetiségi konkolyhintők kártékony munkája; Andrássy és Apponyi magyarázata az ellenzék passzivitásáról nem helytálló; még kevésbbé indokolt a választójogi javaslat miatt kilépettek távolmaradása; a választási reform két kiinduló pontja: a parlamentárizmus és a magyar szupremácia biztosítása; ez utóbbi megköveteli a magyar intelligencia vezető szerepét, de nem kívánja, hogy bárminő trükkökkel kizárjuk a választójogból a nem-magyar ajkú polgárokat; a magyar szupremácia érvényesülése az értelmi és erkölcsi szelekciótól függ; "a szelekció szempontjából kell tehát megítélnünk a törvényjavaslat minden rendelkezését"; a cenzus kérdése; ellentmondás az ipari munkások politikai térfoglalásának kedvező javaslat és a munkásság fenyegető magatartása között; a korhatár; a választójogi reform utolsó tíz évi története; "igen sokszor volt az az érzésem, hogy nekem van igazam"; a lefolyt esztendő két nagy munkája után "talán azt gondolhatom magamban, hogy nem éltem és nem dolgoztam egészen hiába"; a reformmű megnyugvást fog kelteni az ellenzéknek további izgatást ígérő fenyegetései ellenére is; "bízom t. képviselőtársamnak (Apponyinak) a változatosság iránti ellenállhatatlan hajlamában"; a magyar intelligencia magasztos irányító feladata a választójogi reformmal kapcsolatban (Napló XVIII. k. 168-179. l.) | |
| A választójogi vita vége | |
| Miért bukott meg a tervezett konzervatív választójogi alakulás? | |
| Tisza előadása az újságíróknak a házszabályrevízióról | |
| A házszabálymódosító bizottság javaslatának elfogadása a márc. 13-i botrányos ülésen | |
| Ellenzéki tüntető népgyűlés a Vigadóban | |
| A Lukácsy-Désy-pör második felvonása és a Pester Lloyd leleplezései a Kossuth-párti mandátumok eredetéről | |
| Előzmények: a parlamenti és külpolitikai helyzet; Tisza újabb tárgyalásai a hazai románokkal; a Lukács-Désy-pör első felvonása és az ellenzék magatartása | |
| Elnöki megemlékezés Perczel Dezsőről a képviselőház 1913. máj. 26-i ülésén: "nagy küzdelmek áldozatokat követelnek; nagy ügyek mártírok önfeláldozása nélkül ritkán arathatnak diadalt" (Napló XIX. k. 23-24. l.) | 953 |
| Gr. Tisza István utolsó elnöki ténykedése a képviselőház 1913. jún. 4-i ülésén | 956-992 |
| Előzmények: a Lukács-Désy-pör harmadik felvonása: Tisza tanúkihallgatása; Désy Zoltán felmentése és ünneplése | |
| A szövekezett ellenzék manifesztuma és a Gerő-Héderváry-féle kardügy | |
| Lukács László lemondása | |
| Rövid kormányválság | |
| A Lukács-kabinet felmentése és gr. Tisza István miniszterelnöki kinevezése |
Tisza István
Tisza István műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Tisza István könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal