Gróf Tisza István képviselőházi beszédei IV.

A "geszti remete"/Választási hadjárat és feltámadás/A házelnök (1906 április 11 - 1913 június 10.)

Szerző

Budapest

'Gróf Tisza István: Gróf Tisza István képviselőházi beszédei IV. ' összes példány

Kiadó:	Magyar Tudományos Akadémia
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1937
Kötés típusa:	Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám:	992 oldal
Sorozatcím:	Gróf Tisza István képviselőházi beszédei
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Nyomtatta a Sylvester R. T., Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
Gr. Tisza István felszólalásai Bihar vármegye 1906. dec. 19. közgyűlésén: a vármegyei tisztviselők és az önkormányzat védelme a főispán vádjai és törvénysértései ellen; a szabadelvűpárt... Tovább

Tartalom

Az 1906/1911. évi országgyűlés
Gr. Tisza István felszólalásai Bihar vármegye 1906. dec. 19-i közgyűlésén: a vármegyei tisztviselők és az önkormányzat védelme a főispán vádjai és törvénysértései ellen; a szabadelvű párt és a Fejérváry-kormány; a sztrájkjog kérdése; a fedezetlen határidőüzlet	1
A koalíciós sajtó Tisza nagyváradi szerepléséről
Levelek a feltámadásról
A Nemzeti Társaskör megalakulása
A főrendiház 1907. febr. 9-i ülése	16
A belügyi tárca 1907. évi költségvetése: Andrássy belügyminiszter kijelentései közigazgatási tisztviselők részéről ajándék elfogadása tárgyában és Bihar vármegye védelme a rágalmazó támadásokkal szemben
Megjegyzések a belügyminiszter válaszára (Főrendiházi Napló I. k. 119-121. és 122. l.)
Beszéd Bihar vármegye 1907. szept 18-i közgyűlésén okt. 6-ának nemzeti ünneppé avatása ellen: "nem tartozom azok közé, akik nemzeti ünnepek gyártását helyes és egészséges eszmének tartják".	26
A főrendiház 1909. márc. 1-i ülése
Az újonclétszámnak az 1909. évre való megállapításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása: Bosznia és Hercegovina annexiójának helyeslése; az annexió barátságtalan fogadtatása az európai sajtó és a külhatalmak (Anglia, Törökország, Szerbia) részéről; a török és a szerb kérdés; "a keleti kérdésnek újabb stádiumához jutottunk"; balkáni politikánk alapiránya és célja ebben az új helyzetben sem változat; "ez a politika konzervatív politika a szó legszebb értelmében, defenzív politika és nem lehet exkluzív politika"; a változott és várható külügyi helyzetben a függő katonai kérdések megoldása égetően sürgős. (Főrendiházi Napló III. k. 102-107. l.) Előzmények: a koalíció kátyúba került; Tisza és Andrássy beszélgetése a helyzetről; Tisza még nem lép akcióba: idevágó bizalmas levelek; Bosznia annexiója; a katonai kérdés	27
A főrendiház 1910. jan. 24-i ülése	54
Elnöki indítvány és Gr. Tisza István határozati javaslata az új kormány kinevezésére vonatkozó királyi leiratnak a képviselőházban jogellenes visszatartása tárgyában
A Khuen-kormány bemutatkozása: Khuen védelme; "a főrendiház a dolog természeténél fogva kormányt nem támogat és kormányt nem buktat"; a koalíciós kormányzat mérlege; a választójog reformja: történelmi visszapillantás; a miniszterelnök programmbeszéde és az általános szavazati jog szerencsétlen jelszava; az általános szavazati jog veszélyei; megvalósítása nem érdeke sem az ipari munkásnak, sem a nemzetiségeknek, sem a dinasztiának; az új kormány vállalkozásának alapgondolata: nemzet és dinasztia szolidaritásának előtérbe állítása; a 67 és 48 közötti ellentét ma már anachronizmus; a függetlenségi kormánypárt eljárásának bírálata; a bankkérdés; mi a politikai elv?; "azt nagyon szeretem, hogy valakinek egy meggyőződése legyen, de ne legyen kettő, mert az határozottan embarras de richesse"; erőegyesítés, király és nemzet vállvetett összeműködésének szüksége pozitív munkára; "nem kérek Istentől egyebet, mint azt, hogy az az elégtételem ne legyen meg még egyszer". (Főrendiházi Napló III. k. 167, 174-182. l.) Előzmények: a koalíciós kormány válsága: Lukács László kibontakozási kísérletei; Andrássy Tiszát kapacitálja a kormány vállalására; Khuen lesz miniszterelnök
Gr. Tisza István beszéde a Vigadóban a Nemzeti Munkapárt 1910. febr. 19-i alakuló nagygyűlésén: történelmi visszapillantás 1867-től; a koalíciós korszak bírálata és tanulságai: király és nemzet közötti egyetértés és építő reformpolitika szükségessége; a választójogi reform részleteiben való eltérés ellenére egyetértés nemzeti garanciák kívánásában; a Nemzeti Munkapárt alakítását kimondó határozati javaslat; ragaszkodás Deák Ferenc politikájához; mi az idealizmus és a magyar imperializmus?; az utolsó alkalom	84
Az Országos Nemzeti Munkapárt megalakult. (Előzmények: bizalmatlansági szavazat és elnapolás 1910. jan. 28-án; a király nem fogadja el a kormány lemondását és már eleve hozzájárul az országgyűlés feloszlatásához; Tisza és Andrássy beszélgetése a helyzetről: Andrássy Khuen helyébe Tiszát óhajtja miniszterelnöknek, Tisza és Khuen viszonya; "Felhívás" az alakítandó kormánypárthoz való csatlakozásra.)
Gr. Tiszta István beszéde Nagyváradon a biharmegyei nemzeti munkapárt 1910. márc. 3-i alakuló gyűlésén: sikeres nemzeti politika az 1905-i választási hadjárat előtt katonai téren is; a parlamentárizmus elposványosodása és a koalíció küzdelme az obstrukcióval; "hol állanánk ma, ha ezt a harcot megnyertük volna?"; "és hol állunk most?"; "bármerre nézzünk, mindenütt a romlásnak, a gyengülésnek tüneteivel találkozunk"; a nemzetiségi viszonyok elfajulása; a nemzetiségi kérdés: a nemzetiségi politika alapelvei, "a tűszúrások és tyúkszemre lépések politikája", a románok, a soviniszta frazeológia, az Apponyi-féle népiskolai törvény és a vallásoktatási rendelet, "mérsékelt román párt" szervezése szerencsétlen gondolat, a nemzetiségi pártok megszüntetésének követelése; "ne azt keressük, ami szétválaszt, hanem ami egyesít bennünket"; a régi pártkeretek elavultak; egyesüljünk a munkában!	110
A biharmegyei nemzeti munkapárt megalakul. (Előzmények: a Justh-párt szózata; a választási agitáció megindul; Gr. Tisza István válasza a nagyváradi nemzeti munkapárt üdvözletére: a koalíció vállalkozásának csődje; a régi válaszfalak leomlásával az erőegyesítés szüksége.)
Beszéd a szegedi munkapárt 1910. márc. 6-i alakuló gyűlésén: a koalíció és főleg a Justh-csoport bírálata; Justhék mai eljárása és gyakorlati politikája; hibák a nemzetiségi ügy kezelésében; a nemzeti munkapárt nem hirdeti a lemondás politikáját sem gazdasági, sem katonai téren; mi a gazdasági függetlenség?; külön vámterület és külön bank; a bankkérdés mérlege; a katonai kérdések: a századnyelv erőszakolása és a királlyal való egyetértés nemzeti előnyei; a magyarság megnehezült helyzete a nemzetek egyre ádázabb versenyében; az igazi nemzeti idealizmus politikája	128
Pohárköszöntő a szegedi nemzeti munkapárt lakomáján: receptív képesség és ősmagyar teremtő erő; az Alföld nagy városainak kulturális hivatása
Beszéd az aradi nemzeti munkapárt 1910. márc. 13-i alakuló gyűlésén: Kossuth kétféle prgorammja; "csak az a meggyőződés politikai elv, amely meggyőződést tettekre tudunk felváltani"; Apponyi és Goldis nyilatkozatai a nemzetiségi kérdésben; korrigálni kell az itt elkövetett hibákat; a nemzetiségi béke mindenféle nacionalista pártalakulás kizárását követeli; a román főpapi kar és a román intelligencia kötelességei a nemzetiségi izgatókkal szemben; Justhék választási szövetsége a szerb radikálisokkal; a választójog radikális irányú reformjának veszélyei a nemzetiségekre; a demokrácia megvalósításának két útja; az igazi demokrácia előfeltételei; az ipari munkások választójoga sürgősen megoldandó; a német és az angol munkásjóléti rendszer; ez utóbbi politika előnyei; igyekezzünk az angol példát követni!; a radikális választójog a munkásokra is káros; "nekünk... minden téren annyi teendőnk van!"; az ébresztő szózat; mitől függ a szabadság jövője?; "Akiknek nincs szükségük a politikára, de akikre a politikának szüksége van..." (Előzmény: a Kossuth-párt ceglédi zászlóbontása.)
Beszéd a Vigadóban az1910. márc. 19-i országos választójogi gyűlésen: "a választójog kérdésében a magyar sajtó a magyar közvéleménynek csak egy, kis részét képviseli"; a külföldi áramlatok; az általános szavazati jog hatása külföldön és különösen Ausztriában; "a mi nemzeti létünk a magyar parlament erejéhez, belértékéhez, virágzásához van kötve"; az általános szavazati jog várható következményei nálunk; "az ország sorsát a magyar intelligenciának és a nemzetiségi intelligencia hazafiasan gondolkodó részének együttműködésére kell alapítanunk"; a határozati javaslat magva; a magyarul írni és olvasni tudás előfeltétélének megállapítása nem tekinthető nemzeti garanciának általános szavazati jog esetében; "ezt az országos mi beledobjuk a züllésbe, beledobjuk a belső rothadásba csak azért, mert gyávák vagyunk egy frázissal szemben?"; "a szabadságot ma már le kell előbb járatni, ha tönkre akarják tenni".	166
Az ápr. 3-i választójogi ellengyűlés és a radikális választójogi liga megalakulása
Beszéd a pestmegyei nemzeti munkapárt 1910. márc. 19-i alakuló gyűlésén: ki hirdeti a lemondás politikáját gazdasági és katonai téren?; Andrássy félreállása és az ellenzéki pártvezérek túlnyomó részének mérséklete; Justhék magatartása a koalícióban és mostani gazdasági, nemzetiségi és választójogi programmja; a koalíció obstrukciós tapasztalatai és ellenrendszabályai; Justh, a pártvezér és Justh, a házelnök; a koalíciós házelnökség erőszakoskodásai és a jövő házszabályreform kilátásai; egyetértés égetően szükséges a nemzeti lét nagy kérdéseiben; a nemzeti emelkedés és hanyatlás ideje; "kérve-kérem az Istentől, ... adja meg nekem azt a delejes erőt..."; "most higgyenek nekem, amíg nem késő!"	179
A márc. 21-i véres ülés
A koalíciós országgyűlés feloszlatása
A választási hadjárat
Válasz és pohárköszöntők 1910. ápr. 6-án az aradi mandátumot felajánló küldöttséggel kapcsolatban: a jelöltség elfogadása; a magyar nemzet tragikuma; a közelmult tanulságai; "a hazafiúi belátás csak akkor ér valamit, ha tett tudjuk azt váltani"; politikai szolidaritás Khuennal.	191
Beszéd a debreceni nemzeti munkapárt 1910. ápr. 10-i jelölő gyűlésén: a Justh-párt közgazdasági és választójogi programmja, magatartása a katonai és a nemzetiségi kérdésben; a parlament munkaképessége nálunk "a nemzeti lét és nem lét kérdése"; Justhék márc. 21-i képviselőházi merénylete; Apponyi beszámoló levele jászberényi választóihoz: a koalíció közoktatási és katonai kiadásai; pénzügyi sáfárkodása; vámszövetség, vámszerződés és autonóm vámtarifa; a nemzetiségi kérdés elmérgesedése és az osztrák támadások; a 67-i kiegyezés bírálata; "az 1867 : XII. t.-c. nem szerződés Ausztriával, de magyar törvény"; ennek a felfogásnak jogi következményei; az összbirodalmi törekvések feléledésének mi magunk vagyunk az okai; visszatérés Deák tradícióihoz; a koalíció és a szabadelvűpárt katonai programmja; nemzet és dinasztia érdekegysége a hadsereg kérdésében is; a monarchia katonai nagyhatalmi állása igazában csak a dinasztia és a magyar nemzet létérdeke; a nemzeti ideál.	196
Pohárköszöntő a debreceni nemzeti munkapárt lakomáján: a reformáció üdvös hatása reformátusra és katolikusra egyaránt; nemzeti szolidaritás Pázmány és Bethlen Gábor között; "minálunk nagyobb baj volna, mint bárhol másutt a világon, ha a nemzet egész szellemi életét a fővárosban koncentrálná"; a magyar vidéki városok és különösen Debrecen kulturális hivatása és kötelessége.
A Nemzeti Társaskör átalakul a Nemzeti Munkapárt Országos Körévé
Pohárköszöntő 1910. ápr. 13-án Kazy József földmívelésügyi államtitkár által a félegyházai küldöttség tiszteletére adott vacsorán: az Alföld népe a magyar nemzet elpusztíthatatlan ősereje; a józan többség és az erőszakos kisebbség; a többség felelőssége és kötelessége	223
Beszéd a soproni nemzeti munkapárt 1910. ápr. 16-i gyűlésén: "Ma Magyarországon nevetséges többé 67-esekről és 48-asokról beszélni"; szalmacséplés helyett produktív munka szükséges; hitelviszonyaink és a külön bank; a gazdasági politika vezércsillagai: szabadság és társadalmi összhang; a társadalmi osztályok harmóniája és a munkáskérdés; a vidéki városok kulturális hivatása: a nemzeti jelleg megvédése; a magyar nemzeti állam kiépítésének első feltétele: a parlament munkaképessége; a parlamenti viszonyok elfajulása; tévhit az obstrukció szükségességéről és a koalíciós évek tapasztalatai; "a magyar parlament nem nélkülözheti többé a szigorított házszabályokat"; a Justh-párt eljárása és tárgyalásai Lukács Lászlóval; a március 21-i képviselőházi merénylet oka; pártkülönbség nélkül össze kell fogni Justhék ellen a magyar parlamentárizmus és a magyar jövő megmentésére; "az a belátás ér csak valamit, amit cselekvésre lehet felváltani"; "a magyar nemzetnek választania kell frázisok és tettek, látszat és valóság között".	226
Gr. Tisza Itván soproni pohárköszöntőjének részlete
Beszéd 190. ápr. 17-én a körmendi választókerület jelölő gyűlésén Kozma Andros támogatására: az 1905-i választási vereség haszna; a pártharcok enyhülése és a Justh-párt rágalmazási hadjárata; a közjogi harcok megszünte; osztrák támadások a 67-i kiegyezés ellen; a kiegyezés biztonságának feltételei; a Monarchia nagyhatalmi állásának fenntartása a magyar nemzet és az uralkodóház közös érdeke, mindkettőre a lét és nemlét kérdése; nekünk kell a 67-es alapot megvédeni; mitőlünk függ a 67-es politika sikeres és a centralista törekvések kudarca; "itt mindenekelőtt a parlamentárizmust kell megmenteni és biztosítani".	243
Beszéd a szatmári nemzeti munkapárt 1910. ápr. 24-i alakuló és jelölő gyűlésén; a Justh-párt obstrukciós taktikája; viselkedése a március 21-i képviselőházi merénylettel kapcsolatban: az előkészítettség és a szolidaritás kérdése; polémia Justh Gyulával: a katonai követelések elejtése, tárgyalások Lukács LÁszlóval a meghiúsult bécsi audencia előtt és után, olcsó kínálkozás; a 67 és 48 viszonya; a Justh-párt nemzetiségi politikája; a Justh-párt a parlamenti anarchia szolgálatában; Justhék készülő obstrukciós merényletével szemben kezet kell fogni minden becsületes magyar embernek a parlament munkaképességének biztosítására; "ma egy hajszálon függ a nemzet sorsa".	254
Pohárköszöntő (részlet) a szatmári nemzeti munkapárt lakomáján: férfiakhoz és férfias nemzetekhez csak a megvalósítható ideálok illenek".
Beszéd a budai II. kerületi munkapárti választók 1910. ápr. 27-i lakomáján: küzdelem a közjogi jelszavakat felváltó politikai radikalizmus ellen; az igazi kultúra és a "félműveltség radikalizmusa".	268
Beszéd a kolozsi választókerület 1910. ápr. 30-i jelölő gyűlésén: "a választás egy nemzet társadalmának igazi erőpróbája szellemi és erkölcsi tekintetben"; "itt az utolsó perc?"; Zeyk Károly ajánlása	271
Választási kuriózum: programbeszéd - angolul!
Beszéd a kolozsvári I. választókerület nemzeti munkapártjának 1910. ápr. 30-i alakuló és jelölő gyűlésén: Erdély szerepe Magyarország történelmében; a nemzetiségi kérdés általános jelentősége a magyar politikában; a nemzetiségi politika Janus arca; a román nacionalisták és a nagyszebeni határozatok; a magyar és román nép teljes szolidaritása; a román intelligencia és magas klérus feladata a nemzetiségi izgatókkal szemben; a választójog reformja; a reform alapelvében a miniszterelnökkel való megegyezés ellenére még mindig nézeteltérés a részletekben; az általános szavazati jog behozatalát nálunk semmiféle jól felfogott érdek sem kívánja; a radikális szavazati jog, mint az osztályérdek, a közjogi, nemzetiségi harcok és az obstrukció állítólagos ellenszere; az általános szavazati jog ezen bajokra nem gyógyszer, de újabb erőpróba a magyar nemzetre; "ha igazán a szabadság ügyét akarjuk szolgálni, neveljük ennek az országnak társadalmát a demokratikus kormányforma számára"; "az 1867 teljes kiépítése, betetőzése, biztosítása a 48-nak"; a nemzeti idealizmus útja; össze kell fogni Justhék nemzetrontó politikája ellen	274
Május 4-i prgorammbeszéd Ugrán: a 67-es alap győzelme a közjogi jelszavakon; a "közgazdasági függetlenség"; a vám- és kereskedelmi "szerződés" és a külön bank felállításának gazdasági hátrányai; az igazi függetlenség; "én előttem, mint végcél, mint távoli végcél, kétségtelenül az általános szavazati jog lebeg"; a radikális választójog időelőtti behozatalának veszélyei; a házszabályok szigorítása feltétlenük szükséges; "ki ma az egyedüli ellensége a 48-nak Magyarországon?"	287
Pohárköszöntő az ugrai választói banketten: "a magyar és román egymásra utalt, egymásra szorult érdektárs és testvér".
Beszéd 1910. máj. 8-én Sárospatakon az olaszliszkai választókerület munkapárti jelöltjének támogatására; a számító és az álmodozó Rákóczi; életpályájuk tanulságai; férfias bátorság hiánya a győztes függetlenségi párt vezéreiben; ennek fatális következményei; a lemondás politikájának vádja a munkapárttal szemben nem jogosult sem gazdasági, sem katonai téren; a küön vámterület és az önálló bank az országra nem előnyös; "a magyar hadseregben a magyar nyelv legyen az érintkezés nyelve"; a "kilences bizottság programm" célja is az, hogy - Apponyi követelése értelmében - "a kaszárnya folytassa az iskola magyarosító munkáját"; mi a helyes út a katonai kérdések megoldására?; közjogi harcok helyett produktív munka szükséges; Justhék politikája ebbe a nemzeti érdekbe ütközik; "amit mi hirdetünk, az nem lemondás, az felébredés"; a magyar nemzet igazi függetlenségének fenntartása végett ragaszkodnunk kell az osztrák szövetségeshez és Deák Ferenc útmutatásához	296
Beszéd 1910. máj. 8-án Sátoraljaújhelyen Kazy József földmívelésügyi államtitkár képviselőjelöltségének támogatására: küzdelem Justhék romboló irányzatával; polémia Justh Gyulával: a képviselőházi merénylet és a bécsi audencia; Justh-párti nyilatkozatok a bankkérdés dolgában; Justhék katonai programmja és a kétéves katonai szolgálat; őrködni kell a 48-as és a 48-at megkoronázó 67-es alapok felett; "az öngyilkosokra nincs feltámadás!"	312
Tisza két levele Löw Lázár ungvári főrabbihoz
Az új országgyűlés összehívása
Az 1910. máj. 10-i nagysallói beszéd kivonata	322
Beszéd az aranyosmaróti választókerület nemzeti munkapártjának 1910. máj. 11-i jelölő gyűlésén: "a néppárt egyházpolitikai törekvései már a történeleméi"; a felekezeti türelmetlenség nemzeti és egyházi veszélyei
Beszéd 1910. május. 11-én Besztercebányán Gr. Serényi Béla földmívelésügyi miniszter képviselőjelöltségének támogatására: polémia Apponyi besztercebányai beszédével: a koalíciós kormány alkotásai, horvátországi és pénzügyi politikája, a "nemzeti katonaság" és a századok szolgálati nyelve, a katonai reformok célravezető útja; Justh elmélete az obstrukció jogáról és kötelességéről; a parlament meddősége; a pénzügyi és katonai exlex kárai; a közjogi, felekezeti és nemzetiségi ellentétek nemzeti veszedelme; a néppártnak nincs többé értelme; a felekezeti különbségek kiélezése nem lehet érdeke a magyar katolikus egyháznak; a magyar liberalizmus és a magyar katolicizmus viszonya; az egyházaknak a közös ellenség ellen kell fellépniök; szerencsétlen felekezeti torzsalkodások helyett "igazi produktív nemzeti politika" szükséges.	324
Andrássy búcsúja kassai választóitól: állásfoglalás Justhék ellen.
Beszéd a nagyszalontai választókerület nemzeti munka pártjának 1910. máj. 16-i jelölő gyűlésén: 67 és 48; "tartsuk a 48-as nagy emlékekhez és az ország igazi függetlenségéhez való férfias ragaszkodást minden magyar ember szent jogának és szent kötelességének"; a bankkérdés; "a hadsereg kérdésében dolgozni kell, előre kell haladni, nem harcba vinni a nemzetet és a királyt; előkészítés nélkül "nemzeti szerencsétlenség volna az általános választói jog"; "a nemzetiségek miatt nem lehet megcsinálni az általános választói jogot"; baráti jobb a nemzetiségeknek, de ököl a gyűlölködőknek.	343
Máj. 19-i programmbeszéd Aradon: "a 67-i kiegyezés legbiztosabb alapja a magyar nemzet fejlődésének... és valódi függetlenségének"; "ma az összes politikai pártok tényleg 67-es alapon állanak"; a Monarchia újabb keleti politikájának alapelvei, nemzetiségeink és a Balkánállamok; gazdasági borravalók ez utóbbiaknak; a hadsereg harcképessége és a Monarchia fennállása elsősorban a magyar nemzet érdeke; a katonai reformokat király és nemzet egyetértésével kell megoldani; nemzet és hadsereg érdekazonossága; a külön vámterület és külön bank gazdasági kárai; a készfizetések megkezdésének elodázása a bankközösség megszüntetésével járhat; a koalíció alatt megromlott pénzügyi helyzet követelményei; az államvasútak jövedelmezőségének fokozása; fizetésrendezés az egész vonalon; a városok nemzetiségi vidékeken a magyar nemzeti politikának új oszlopai; a foglalkozási ágak és a társadalmi osztályok érdekösszhangja; a munkáskérdés megoldása önkormányzati alapon; a munkásbiztosítás és a szakszervezetek ügye; a szabadság nevelő hatása és az ipari munkás választójoga; a román nemzetiségi kérdés; az építő nemzeti munka kettős előfeltétele.
Pohárköszöntő az aradi nemzeti munkapárt lakomáján: "tudatosan járok oly úton, mely nem a divatos jelszavak és nem a népszerű áramlatok útja"; "én becsületesen akarom megszerezni polgártársaim becsülését és szeretetét".	347
Beszéd a halasi nemzeti munkapárt 1910. máj. 22-i választói gyűlésén: a 67-i kiegyezés előnyei az állami függetlenség szempontjából; "ma már mindannyian hatvanhetesek vagyunk"; "minden magyar embernek kezet kell fognia az új erőre kapó centralista törekvésekkel szemben"; a 67-es pártok magatartása a koalíció alatt; a Justh-párt eljárása a koalícióban; Justh bécsi audienciája és a két memorandum a bankügyben; Justhék választójogi programmja; választási szövetsége a szerb és román nemzetiségi túlzókkal; erőszakos eljárása a parlamentben és a választási harcban; védekezés szükségessége Justhék romboló munkája ellen; király és nemzet egyetértése a nemzeti haladás záloga.	369
Lukács László máj. 22-i körmöcbányai és gr. Andrássy Gyula máj. 23-i nagymihályi programmbeszéde.
Beszéd a szarvasi nemzeti munkapárt 1910. máj. 24-i gyűlésén: a koalíció hatalomra jutása és bukása; a Khuen-kormány vállalkozása; most már idejüket múlták a közjogi harcok; "67-esek vagynk mindnyájan"; a bankkérdés kifejtése; "szerencsétlen dolog gazdasági kérdésekbe politikai jelszavakat belekeverni"; "ha a nemzetet függetlenebbé akarom tenni, akkor igyekszem gazdagabbá tenni"; a koalíciós kormányzat sarkalatos hibája: a látszat, a frázis, a jelszó; a "kisember" és a nagy ember; a koalíciós uralom számlája és a pénzügyi helyzet követelményei; "a magyar nemzetnek nemcsak felelős kormánya, de felelős választóközönsége is van"; az "igazi, a tettekben nyilvánuló" 48-as rzés irányító szerepe	389
Beszéd Hajdúböszörményben az 1910. máj. 29-i választói gyűlésen: a koalíciós évek tanulságai: a 67 és 48 közti ellentétek félretételével produktív nemzeti munka és a házszabályreform szüksége; Batthyány Tivadar dícséri Lukácsot; bizonyos nézeteltérések ellenére teljes szolidaritás Tisza és Lukács között; polémia Batthyány rákosfalvai beszédével: a bankkérdés, a király és a választójog, az államférfi és a rossz cseléd lojalitása, Tisza részvétele a választási küzdelemben és az 1905-i választások; "ahol én egyszer az ország érdekét látom, ott tűzbe viszem egyéniségemnek egész erejét"; a Justh-párt a rombolás munkáját végzi a választójogi, a nemzetiségi kérdésben és a parlamentárizmus terén; a mai nemzedék kettős kötelessége: a 48-at biztosító 67-i kiegyezés és a 48-as alkotások védelme; "pártkülönbség nélkül hívom fel az egész magyar nemzetet együttes munkára".	407
Az 1910. jún. választások	424
Tisza ünneplése a választási küzdelem alkalmából
Ellenzéki panaszok a választási visszaélésekről
Szterényi levele Tiszához
Meghiúsult választási paktum a román nemzetiségi párttal és alkudozások egy magyar-román megegyezés tárgyában
Az 1910/15. évi országgyűlés
Beszéd a nemzeti munkapárt 1910. jún. 19-i alakuló értekezletén: ellenzéki panaszok a választási visszaélésekről; "a magyar intelligencia visszatérése a helyes útra okozta a mostani sikert"; az idejöket múlt pártkeretek megmaradása ellenére remélni kell az ellenzék hazafias részének közreműködését a nagy nemzetimunkában; "nekünk mindent meg kell tennünk, amivel ezt az üdvös fordulatot előmozdíthatjuk, ...de egyúttal haladnunk kell feltartóztathatatlanul a magunk elveinek szolgálatában"; a választási győzelem Khuen vállalkozásának győzelme; "mi bízunk Benned és arra kérünk, hogy bízzál te is mibennünk"	432
A munkapárt megalakulása
Az országgyűlés megnyitása
A képviselőház elnöksége
1910. júl. 12. Országos ülés	436
A válaszfelirati javaslat tárgyalása: a választások eredménye a nemzetiségi politika szempontjából; a keleti politika új iránya magyar gondolat; a föderalista irányzat végzetes következményei a Balkán-államokra és magára a Monarchiára; a nemzetiségi kérdés megoldásának tárgyi és alanyi előfeltételei; az előbbiek teljes mértékben megvannak; az utóbbiak megteremtésének szüksége a nemzetiségek és a magyar állam részéről; a "tyúkszemrehágás politikája"; a nemzetiségekkel való megegyezés kérdése a választások előtt és után; "én tárt karokkal jövök megegyezésre lépni nem magyar ajkú polgártársaimmal, de nacionalista pártokkal nem fogok megegyezésre lépni soha"; "én elsősorban a román társadalom természetes vezetőihez fordulok azzal a kéréssel, hogy használják fel ők is ezt a világtörténelmi pillanatot"; a román értelmiség és elsősorban a román magas klérus kötelességei a nemzetiségi béke megteremtése körül; elérkezett a lélektani pillanat a nemzetiségi kérdésnek kölcsönös közeledéssel való megoldására; "ragadjuk meg üstökénél ezt az alkalmat!" (Képvh. Napló I. k. 125-133. l.) Visszhang Tisza beszédére a válaszfelirati vitában
Beszéd az aradi vértanúk szobra előtt 1910. okt. 6-án: "van-e dicsőbb halál annál a vesztőhelynél, ahol nagy és igaz ügyek önzetlen harcosai szenvedtek mártírhalált?"; "király és nemzet egyesült kegyelete keresi fel mindazok emlékét, akiknek vezető szerep jutott a letűnt küzdelmes időkben".	459
1910. dec. 22. Országos ülés	465
Felszólalás személyes kérdésben: az aradi programmbeszéd és a készfizetések kérdése. (Napló III. k. 268-269. l.) A Magyar Figyelő és gr. Tisza István
A Magyar Figyelő tájékoztatója
1911. jan. 31. Országos ülés
Felszólalás személyes kérdésben: az aradi programmbeszéd és a készfizetések kérdése. (Napló IV. k. 392. l.)
1911. febr. 1. Országos ülés	470
Az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalása: a munkapártot a bankkérdésben nem hatalmi érdek vezeti; a koalíció rossz gazdasági kiegyezése; a két főkérdés: közös vagy külön bank és a készfizetések kérdése; a közös vagy külön bank kérdése nem politikai, hanem tisztán célszerűségi kérdés: polémia Apponyi és Kossuth ellenkező nézetével; az egybank- és a sokbank-rendszer: polémia Földes Bélával; az egybank-rendszer mellett kell jegybankügyünket rendeznünk közös bankkal: újabb poléma Apponyival és Földessel; az állítólagos junktim a bankszabadalom meghosszabbítása és a készfizetések megkezdése közt; a közös bank előnyei és a készfizetések kérdése: ez utóbbiról polémia Madarassy-Beck Gyulával; mi az unikum a készfizetések tekintetében?; Ausztria ellenszenvének okai a kötelező készfizetések megkezdése ellen; a készfizetések dolgában létrejött kompromisszum előnyei; a törvényjavaslat 5. §-ában foglalt állítólagos alkotmánysérelem és Apponyi magatartása; a kompromisszum és a bankjavaslat mellett.
Félreértett szavak értelmének helyreigazítása Földes Bélával szemben (Napló IV. k. 406-420. és 420-421. l.)
1911. márc. 23. Országos ülés	504
Az 1911. évi állami költségvetés általános tárgyalása: gr. Tisza István álláspontja a nemzetiségi kérdésben és eszmecseréi a hazai románság tekintélyes tagjaival; a Mihu-féle memorandum; román tüntetés Mangra Vazul ellen; a román nemzetiségi képviselők megbélyegzése. (Napló VI. k. 195-198. l.) Gr. Tisza István 1911. márc. 20-i memoranduma a házszabályreform ügyében: a házszabályrevíziót az 1911-i költségvetési vita után és a védőreform tárgyalása előtt kell megcsinálni
1911. márc. 31. Országos ülés	520
Az 1911. évi állami költségvetés részletes tárgyalása: a vármegyei tisztviselők státusrendezése; a városok segélyezése, új városi típus a nagyközség és a rendezett tanácsú város között, a városi rendőrség államosítása; polémia a nemzetiségi kérdésben: a nemzetiségi törvény végrehajtása; a magyar nyelv tanítása nem magyarosítás; a magyar intelligencia vétkes indolenciája a nemzetiségi nyelvek elsajátításában; "én, mint magyar hatalmi érdeket kívánom, hogy a magyar intelligencia tanulja a nemzetiségi nyelveket"; a magyar államnyelv érvényesülésén nem szabad rést ütnünk. (Napló VI. k. 360-366. l.)
Beszéd Hieronymi Károly temetésén 1911. máj. 6-án	536
1911. máj. 23. Országos ülés	537
Az 1911. évi állami költségvetés részletes tárgyalása: "a magyarországi zsidók egyházi szerveztét rendezni múlhatatlanul szükséges"; a középiskolai tanárok fizetésrendezési mozgalmával kapcsolatos kérdések; felekezeti vakbuzgóság, ateizmus, kozmopolitizmus, zsidóság és szabadkőművesség; felületesség, félműveltség és a napi sajtó; a vallásfelekezetek egyesült küzdelme a radikális és ateista irányzatok ellen; liberális és ultramontán katolikus; magyar liberálizmus és magyar katolicizmus; az ultramontanizmus veszélyei a magyar katolikus egyházra és a magyar nemzeti kultúrára; "második középkort nem fognak Magyarországon többé csinálni". (Napló VIII. k. 14-20. l.)
1911. jún. 24. Országos ülés	552
Személyes ügy Kovács Jánossal: a nagyszalontai vasúti incidens. (Napló IX. k. 167-168. és 169. l.)
1911. júl. 24. Országos ülés	557
A véderőről szóló törvényjavaslat általános tárgyalása: a nemzet az utolsó választásokon döntött az újonclétszám felemelése és az obstrukció kérdésében; szükségünk van-e nagyhatalmi állásra és véderőnk ennek megfelelő szervezetére?; a haditengerészet és a hadsereg fejlesztésének iránya; a létszámemelés szükségessége és az annexiós válság tanulságai; a haderő fejlesztését nem tehetjük függővé sem a pillanatnyi külügyi helyzettől, sem a választójogi reformtól, sem bizonyos katonai engedményektől; a szükséges létszámemelést a nemzet magának szavazza meg ellenszolgáltatás nélkül; a rendi ízű junktim-politika helytelen és meddő; miért volt sikertelen Adnrássy kompromisszumos kísérlete a "századnyelv" alapján?; Andrássy fátuma a multban és jelenben; miért győzött a 67-es tábor a mult választásokon?; a munkapárt és a közjogi ellenzék katonai programmja közt érdemileg nincs nagy különbség; a magyar tisztképzés sarkalatos jelentősége és a "századnyelv"; a nemzet katonai kívánalmai csak a királlyal egyetértésben oldhatók meg; a haderő fejlesztésének elodázásával járó egész kockázat a nemzetre hárul. (Napló X. k. 99-110. l.)
1911. szept. 26. Országos ülés	595
Személyes ügy gr. Esterházy Mihállyal: Tisza István álláspontja a vezényleti és szolgálati nyelv kérdésében; magatartása a nemzetiségi kérdésben és eszmecseréi a hazai románokkal; Justhék nemzetiségi és választójogi politikája.
Személyes ügy gr. Batthyány Tivadarral: Justhék választójogi programmja és a nemzetiségi izgatók; a radikális szerbek. (Napló XI. k. 234-236. és 237. l.) A tripoliszi háború kezdete
A Balkán-szövetség kialakulóban
Gr. Tisza István 1911. okt. 19-i beszámoló beszéde Aradon: a 67-i kiegyezés alkotmányjogi és külpolitikai hatása: a véderő elhanyagolásának káros következményei és fejlesztésének szüksége; a kiegyezés nagy nemzeti diadala ellenére a katonai kérdések megoldásának nehézségei; a létszámemelés kérdésével kapcsolatos nemzeti törekvések; a véderő szükséges fejlesztésének költségeit nem lehet csökkenteni; a technikai obstrukció ürügyei; a parlamenti béke reményei és a koalíció obstrukciós tapasztalatai; a koalíció vezéreinek az obstrukciót elítélő nyilatkozatai; miért kellett megcsinálni nov. 18-át?; a mostani obstrukciónak nincs erkölcsi jogosultsága; a koalíció vezérei jóhiszeműleg nem térhetnek vissza a régi álláspontra; Berzeviczy békeakciója és Tisza álláspontja	601
Pohárköszöntő (kivonat) az aradi választói lakomán: "meg kell alapítanunk a magyar társadalmi egységet". (Előzmény: Berzeviczy házelnök 1911. szept. 19-i memoranduma és béketárgyalásai.)
1911. nov. 7. Országos ülés	626
Személyes ügy Rakovszky Istvánnal: a véderőjavaslat és Tisza politikai becsülete: a kilences bizottsági munkálatnak még két végrehajthatatlan pontja (Napló XII. k. 112-113. és 113. l.) Előzmények: Berzeviczy békeakciója meghiúsult; lemondása házelnöki állásáról
Andrássy Tisza házelnöksége ellen
1912. jan. 12. Országos ülés	631
Személyes ügy Simonyi-Semadam Sándorral: Tisza István, Elek Pál és a Magyar Bank választási pénze (Napló XIV. k. 66-67. l.) Előzmények: A nov. 8-i fegyverszünet
Nyilatkozatok a parlamenti békéről
Tisza és Andrássy kézszorítása
Návay Lajost házelnökké választják
Tisza - "a béke krampusza"
1912. márc. 4. Országos ülés	638
Jegyzőkönyvi vita: "a jegyzőkönyv hitelesítése nem a napirend tárgyalása, hanem a Háznak a napirend tárgyalását megelőző intézkedése"; az előbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése előtt nem lehet a következő ülés napirendjét megállapítani (Napló XV. k. 299. l.) A parlamenti helyzet rövid vázlata 1912. jan. 12-től márc. 4-ig
Beszéd a nemzeti munkapárt 1912. mác. 8-án tartott értekezletén: a miniszterelnök állásfoglalása az 1888: XVIII. t. c. magyarázata körül nem jelenti sem a fejedelmi jogok csorbítását, sem tranzigálását a függetlenségi politika elveivel, hanem egy kétségbe vont fejedelmi jognak elismerését és a munkapárt katonai programmjának beváltását; a véderő-provizórium; a közös hadügyminiszter eljárása a magyar nemzet degradálása és lehetetlenné teszi a 67-es politikát; a munkapárt feladata: ragaszkodás a 67-es alaphoz és ragaszkodás a miniszterelnök álláspontjához a katonai és választójogi kérdésben; a határozati javaslat: "a párt ...csak olyan kormányt hajlandó támogatni, amelyik az 1888. évi XVIII. t. c.-ben Ő Felségére ruházott fejedelmi jog tartalmára vonatkozólag a miniszterelnök által elfogadott álláspontot magáévá teszi"; "én Magyarországon nem ismerhetek külön nemzeti és külön dinasztikus politikát"; a király és nemzet közötti harmónia és a Deák-féle politika folytatásának szüksége. (Előzmények: a Kossuth-párt békefeltételei s ezek között biztosíték a nemzet újoncmegajánlási jogának kijátszása ellen; Justhék álláspontja: választójogi priusz és véderő-provizórium; a miniszterelnök a parlamenti békére vonatkozó nyilatkozatai során kilátásba helyezi a véderőjavaslat 43. §-ával kapcsolatos "rezolúció"-t; a bécsi körök megmozdulása a tervezett megoldás ellen; a "rezolúció" ügye megfeneklik; a Khuen-kormány lemondása.)	640
Beszéd a nemzeti munkapárt 1912. márc. 31-i értekezletén: a munkapárt új álláspontjának szüksége a király aggodalmai miatt támadt új helyzetben; a nézeteltérést okozott kérdés rendezésének elhalasztása; az új elhatározás okai. (Előzmények: a rezolúciós válság további fejleményei: a márc. 8-i munkapárt határozat hatása; királyi kihallgatások; a király le akar mondani; Khuen elejti a rezolúció tervét; tárgyalásai az ellenzék vezéreivel nem vezetnek eredményre ; a márc. 30-i kéziratok: királyi szózat és a Khuen-kormány reaktiválása.)	663
Pohárköszöntő gr. Khuen-Héderváry Károly tiszteletére 1912. május 5-én rendezett búcsúlakomán: "felteszem, hogy két dologról már meggyőztelek benneteket"; "igaz emberek becsületes munkáját csak a kölcsönös bizalom teszi lehetővé." (Előzmények: a rezolúciós válság vége; az ellenzék állásfoglalása a reaktivált kormánnyal szemben; Tisza husvéti cikke a királyi szózatról; a Kossuth-párt újabb határozata az obstrukció kérdésében; a Khuen-kormány újból lemond; a Lukács-kabinet	669
Désy és Tisza Auffenberg közös hadügyminiszter ellen
Lukács László miniszterelnök bemutatkozó beszéde a nemzeti munkapárt május 5-i értekezletén.)
1912. máj. 22. Országos ülés	675
Gr. Tisza István elnöki székfoglalója (Napló XVI. k. 275-276. l.) Előzmények: Lukács eredménytelen béketárgyalásai és a nemzeti munkapárt máj. 17-i értekezlete; Návay lemondása és az elnökválasztás napirendre tűzése; a nemzeti munkapárt máj. 21-i értekezlete Tiszát jelöli az elnöki állásra; a máj. 22-i elnökválasztás és az ellenzék
1912. jún. 4. (délelőtti) országos ülés	684
Gr. Tisza István házelnök megszavaztatja a véderőjavaslatot (Napló XVI. k. 436-437. l.) Tisza és Andrássy beszélgetése az obstrukció elleni erőszakról
Lukács, Balogh, Kristóffy és Chlumecky jún. 4-éről. (Előzmények: az ellenzék akciója a máj. 22-i elnökválasztás ellen; újabb béketárgyalások és az ellenzéki pártok újabb szövetsége; a szövetkezett ellenfelek békefeltételei, a miniszterelnök válasza és az ellenzék viszonválasza; indítvány parallel ülések tartása iránt.)
Jún. 4. (délutáni) országos ülés	702
Elnöki igazoló jelentés a rendzavaró képviselők eltávolításáról
Gr. Tisza István megokolja eljárását a véderőjavaslat megszavazása ügyében: "biztosítom Önöket róla, hogy nem fogok félúton megállani".
A képviselőház az elnök eljárásának helyeslése mellett kimondja, hogy további intézkedés szükségét fennforogni nem látja. (Napló XVI. k. 438-442. l.) A szövetkezett ellenzék értekezlete a jún. 4-i események tárgyában
Andrássy nyilatkozata a helyzetről. (Előzmények: a munkapárt és az ellenzék állásfoglalása a délelőtti ülésen történtek dolgában; tömeges kivezetések a délutáni ülésen az elnök igazoló jelentése előtt.)
1912. jún. 5. (délutáni) országos ülés	717
Gr. Tisza István megokolja eljárását a többszörös botrányhősök ideiglenes távoltartása ügyében. (Napló XVI. k. 457-458. l.) A katonai javaslatok tárgyalása véget ért. Újabb 33 kizárási határozat
A szövetkezett ellenzék jún. 5-i értekezlete. (Előzmények: megint súlyos rendzavarások és kivezetések a jún. 5. délelőtti ülésen; az első 5 kizárás és más fegyelmi határozatok; Tisza új intézkedése a délutáni ülésre, újabb engedetlenség és újabb eltávolítások.)
1912. jún. 7. (délelőtti) országos ülés	719
Kovács Gyula képviselő merénylete gr. Tisza István ellen
Tisza igazolja eljárását a házhatározattal kizárt képviselők tekintetében és az ellenzék vádjaival szemben
Válasza Khuen üdvözlő szavaira (Napló XVI. k. 474-476. és 484. l.)
A katonai javaslatokat elintézték
A király üdvözlő távirata és egyéb szerencsekívánatok Tisza megmenekülése alkalmából
Polner Ödön Tiszáról ugyancsak a merénylettel kapcsolatban
Kovács Gyulának virágot küldenek és később az esküdtszék felmenti
1912. jún. 11-i országos ülés	727
A házszabályok módosítására vonatkozó Vadász Lipót-féle indítvány tárgyalása: "a jó Isten kegyelméből az én lelkemben nagyon sok szeretet és nagyon kevés gyűlölet számára van hely"; "joggal kívánhatom, hogy higgyék el rólam, hogy nem gyűlölet vezet most, amikor a siker küszöbén vagyunk"; "kérem a nemzetet, most higgyen nekem és ne akkor, amikor már későn lesz". (Napló XVI. k. 524-526. l.)
Vadász Lipót indítványának elfogadása. (Előzmények: újabb eltávolítások és kizárások; az ellenzék jún. 7-i és a munkapárt jún. 8-i kiáltványa; Vadász Lipót megokolja indítványát; Andrássy hírlapi nyilatkozata a "már kialakuló cirkuszi techniká"-ról és a házszabályrevízió ellen.)
1912. jún. 27-i országos ülés	738
Elnöki búcsúztató a nyári szünet előtt; az eseménydús két esztendő; "azok az eredmények, amelyek nehéz küzdelmek által elérettek, nem egyeseké, nem pártoké, hanem az egész magyar nemzeté"; a sikeres parlamenti munka reménye. (Napló XVII. k. 79. l.)
Bethmann-Hollweg német kancellár Tiszáról és a parlamenti béke helyreállításának sürgős szükségéről. (Előzmények: ellenzéki agitáció a "parlamenti erőszak" ellen; a főrendiház elfogadja és a király szentesíti a katonai javaslatokat; az országgyűlés I. ülésszakának berekesztése és a második ülésszak megnyitása; a "mandátumfosztó javaslat" beterjesztése; az országgyűlés királyi elnapolása szept. 17-ig.)
1912. júl. 16. nyílt levél az aradi választókhoz: a koalíció küzdelme az obstrukcióval és az 1908-i házszabályreform; az obstrukció története a bank- és a véderővita során: az 1911. nov. fegyverszünet, rezolúció vagy provizórium, Khuen és Lukács meddő békekísérletei, Tisza házelnöksége és a jún. 4-i szavazás; a jún.-i események és Tisza elnöki eljárásának igazolása; a házhatározatok és ezek közt a jún. 11-i házszabálymódosítás érvényessége; a parlamenti fegyelem eszközei és a "mandátumfosztó javaslat"; rendőrök a parlamentben és a külföldi példák; az obstrukció leverésének üdvös nemzeti következményei; polémia Apponyival: a "mániákus" és a "kormányozható politikai szélkakas"	746
Beszéd Geszten 1912. júl. 21-én az ugrai választókerület községeinek üdvözlő küldöttsége előtt: polémia Andrássynak "A parlamenti erőszak és angol mintája" c. hírlapi értekezésével: miért lett Khuen és Lukács miniszterelnök?; Andrássy tévedéseiaz angol dolgokban; a magyar és az angol viszonyok közötti eltérések következményei a házszabályreform szempontjából; parlamenti váltógazdaság nálunk 1905-ben és 1910-ben; a jún. 4-i házszabálysértés utólagos jóváhagyása; keresni kell a kölcsönös megértés útját; "higgyék meg nekem, boldognak érezheti magát az az ember, aki egy igazán nagy, nemes és szent célért tehette ki veszélynek az életét"	772
Két pohárköszöntő az ugrai küldöttség tiszteletére adott ebéden: képviselőházi elnök és községi bíró; "én igyekeztem példát venni azoktól az érdemes községi bíráktól, akiket ismerek" (A Tisza-Andrássy-Apponyi-féle polémia kezdete)
Gr. Tisza István két cikke Az Ujság 1912. aug. 3-i és 10-i számában: a speaker-kérdés; miért nem vállalkozott Tisza kormányalakításra a koalíció felbomlása után? (A Tisza-Andrássy-Apponyi-féle hírlapi polémia folytatása és vége)	787
Pohárköszöntő gr. Tisza Kálmán 1912. aug. 25-i nagyszalontai képviselői beszámolója alkalmából rendezett banketten: a koalíciós korszak tanulságai; a lelkében bekövetkezett örvendetes átalakulásnak zárókövét a mostani nagy küzdelem fogja letenni; "én abban a reményben vagyok, hogy az alföldi magyar nép megértő... ragaszkodását ebben a küzdelemben fogjuk igazán kiérdemelni"	791
"Beszélgetés Tisza Istvánnal" Az Ujság 1912. szept. 4-i számában: a jún. 4-i szavazás megokolt volt; a karhatalom alkalmazása a parlamentben nem lehet példa az abszolutizmus és precedens egy hazafiatlan többség számára; a jún.-i események ismeretében fogalomzavar nélkül nem beszélhetünk békekötés lehetőségéről és szükségéről; a közvélemény túlnyomó többsége helyteleníti az ellenzéi harc folytatását; többség és kisebbség feladata; a "mandátumfosztó javaslat"-tal kapcsolatos kérdések; a normális parlamenti működés személyi feltételei: e részben különböző a házelnök és a miniszterelnök helyzete; Andrássy cikkében a házszabálykérdés rendezése dolgában határozott közeledés nyilvánul meg. (Előzmények: ellenzéki nyilatkozatok és különösen Andrássy cikke a parlamenti béke feltételeiről.) Visszhang Tisza fejtegetéseire; az ellenzéki vezérek és a szövetkezett ellenzék intéző bizottsága ugyancsak a béke feltételeiről	795
1912. szept. 17-i országos ülés	807
Gr. Tisza István elnöki igazoló jelentése a botránycsináló képviselők elleni eljárásáról (Napló XVII. k. 84-85. l.)
Andrássy a szövetkezett ellenzékhez csatlakozik
Andrássy és Tisza nyilatkozata a szept. 17-i rendőri kivezetésekről és az aznapi képviselőházi jegyzőkönyv adatainak hitelességéről
Tömeges eltávolítások és kizárások a szept. 18-i ülésen, idevágó elnöki jelentés és a Ház elnapolása
A szocialisták újabb tüntetése
Binding a szept. 17-i ülésről; teljesen jogszerűnek mondja Tisza eljárását (Előzmények: szept. 16-i pártértekezletek; Andrássy nyilatkozata jövőbeli magatartásáról; újból súlyos rendzavarások és tömeges eltávolítások a szept. 17-i ülésen)
1912. okt. 30-i orszgáos ülés	817
Elnöki jelentés a házhatározattal kizárt képviselők elleni intézkedésekről
Újabb kizárási határozatok a szept. 18-i visszaeső rendzavarók ügyében
Gr. Tisza István felszólalása a napirendi javaslathoz: polémia Andrássyval: a "rezolúció" kérdése a szövetkezett ellenzék jún. 1-i békeajánlatában; a karhatalom melett dolgozó csonka parlament tárgyalásra nem jogosult; elnöki kitiltások és eltávolítások; a kizárási jog lehetősége és szankciója; a jún.-i házszabálykiegészítés érvényessége, a házszabálysértés és a salus reipublicaeelve, a jún. 4-i szavazás utólagos jóváhagyása; kiért és miért folytatjuk mi tovább ezt a küzdelmet?; a kisebbségnek jogtalan erőszaka ellen kell megvédenünk a magyar alkotmányosságot a többség jogosult uralmának érvényesüléséért; Andrássy álláspontja és magatartása az obstrukcióval szemben; "én mély sajánlattal látom ezt a végzetszerű útját a képviselő úrnak..." (Napló XVII. k. 98. és 107-111. l.)
Kammerer Ernő indítványa: a házszabályok átdolgozására huszonegytagú bizottság kiküldése tárgyában
A házszabályrevíziós bizottság megválasztása és megalakulása: a bizottság és albizottság elnöke gr. Tisza István
Előzmények: a szövetkezett ellenzék "bécsi kirándulás"-a; a külügyminiszteri expozé a balkáni helyzetről; a Balkánháború kezdete; ellenzéki tiltakozó népgyűlések és Andrássy pápai beszéde; a szövetkezett ellenzék manifesztuma és a "baba-parlament"
Gr. Tisza István 1912. nov. 18-i beszámoló beszéde Aradon: a Balkán-háború és keleti politikánk alapelvei; a balkáni status quo elve nem jelentheti a török uralom változhatatlan mesterséges fenntartását; külügyi vezetőségünk helyes célkitűzése Románia és Albánia tekintetében; meggondolatlan ellenzéki kijelentése Szerbia adriai területi törekvései mellett; a koalíció és az annexió; a "bécsi kirándulás"; a "baba-parlament" szerbbarát iránya és Andrássy tiltakozása; "kell-e nagyobb igazolása mindannak, ami történt, mint a mostani balkáni események?"; a haderő megerősítése és a házszabályreform szüksége; kérdések az ellenzékhez az obstrukcióval kapcsolatban; polémia Andrássyval: a jún. 4-i szavazás utólagos szentesítése, karhatalom jelenléte, csonka Ház, azonosság a koalíció eljárásával az obstrukció ellen; a kisebbség személyi feltételei és választójogi javaslata; az ellenzék kétféle taktikája és a többség kötelessége; a választójogi reform és az ellenzéki vezérek felületes lelkiismeretlensége; "a küzdelmet megküzdöttük, a csatát megnyertük"	844
Pohárköszöntő a beszámoló utáni lakomán: minden nemzedék kettős hivatása; "a mai nemzedéket talán fokozottabb mérvben sujtja a felelősség azért, amit a jövőben kompromittál, mint azért, amit a jelenben elmulaszt"; az évtizedes áldatlan parlamenti állapotoknak tekintélyromboló hatása az ifjúságra; az elvadult pártharcok ellenére bizalom a bekövetkező tisztulási folyamatban
Apponyi és Andrássy bírálata Tisza aradi beszédéről
Válasz Andrássynak és Farkasházy Zsigmondnak a koalíciós házszabályreform mikénti létrejötte tárgyában
Előzmények: újabb külügyminiszteri expozé a balkáni helyzetről; a Balkán-háború fejleményei; ellenzéki népgyűlési nyilatkozatok a balkáni kérdésekről és a "baba-parlament" külügyi vitája; Andrássy eltérő álláspontja
1913. jan. 1. újévi beszéd: kisebbség és többség jogai és kötelességei; a kisebbség parlamenti sztrájkja nem lehet akadálya az alkotó munkának; a választójogi kérdést nem szabad taktikai szempontból kezelni; főszempontok a választási reform megalkotásánál; "a választójog terén tett elhamarkodott ugrás a sötétbe a nemzeten örök időkre megbosszulja magát"; "nagy veszteség minden nemzetre nézve a parlament színvonalának süllyedése, nálunk egyenesen nemzeti öngyilkosság volna?"; "a választójogi javaslat elmegy a végső határáig annak, amit én lelkiismeretemmel megegyeztethetőnek tartok"; a reform végcélja: "a teljes demokrácia felépítése"; az életképes demokrácia előfeltétele: "a társadalomban lévő anyagi és szellemi erők fejlesztése"; kölcsönös koncessziók szüksége a választójogi kérdésben; bizalom a nemzet jövőjében, a többség politikájában és a munkapárt tagjaiban; "a magyar nemzet jövője csak másodsorban függ intézményeitől, elsősorban a nemzeti lélekben rejlő lelki erőktől függ az"; "nagy elhatározásokra és nagy tettekre nem képes többé az a nemzet, amely hinni és bízni nem tud"	883
Előzmények: a parlamenti és külügyi helyzet 1912. nov. közepétől 1912. dec. végéig; az Apponyit ért "kis blamázs" és a "baba-parlament" tanácskozásai
Pohárköszöntő gr. Khuen-Héderváry Károly pártelnök tiszteletére 1913. jan. 21-én rendezett lakomán: a szabadelvűpárt feloszlása és feltámadása; a Nemzeti Munkapárt kettős feladata: a parlament munkaképességének biztosítása és a nemzet létalapjait megóvó választási reform megalkotása; Tisza küzdelme a nemzet életérdekeit veszélyeztető radikális választójog ellen; az ellenzéki vezérek cinikus frontváltoztatása a szavazati jog kérdésében; Lukács László feladata a nemzeti irányú mérsékelt választójogi reform megvalósítása; a munkapárt ezzel kapcsolatos kötelessége	897
Előzmények: kilépések a munkapártból a választójog miatt; Tisza két politikai párbaja; az aradi ellenzéki népgyűlés a kormány "jogfoszó" választójogi javaslata ellen
Gr. Tisza István cikke Az Ujság 1913. febr. 7-i számában: "A választójogi reform a bizottság előtt"	905
Előzmények: a választójogi bizottság kiküldése és az ellenzék: a szociáldemokraták és a keresztényszocialisták pártgyűlése a kormány választójogi javaslata ellen; a választójogi bizottság megkezdi tárgyalását)
Felszólalás a nemzeti munkapárt 1913. márc. 5-i értekezletén a választójogi javaslat 96. §-hoz: a titkos szavazás kérdése; "nehéz szívvel bár", de a miniszterelnök iránti bizalomból elfogadja a javaslatnak a titkos szavazásra vonatkozó részét is	910
Előzmények: a választójogi javaslat a munkapártban és a Ház előtt
1913. márc. 6-i országos ülés	953
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalása: a magyar-román érdekösszhang és a nemzetiségi konkolyhintők kártékony munkája; Andrássy és Apponyi magyarázata az ellenzék passzivitásáról nem helytálló; még kevésbbé indokolt a választójogi javaslat miatt kilépettek távolmaradása; a választási reform két kiinduló pontja: a parlamentárizmus és a magyar szupremácia biztosítása; ez utóbbi megköveteli a magyar intelligencia vezető szerepét, de nem kívánja, hogy bárminő trükkökkel kizárjuk a választójogból a nem-magyar ajkú polgárokat; a magyar szupremácia érvényesülése az értelmi és erkölcsi szelekciótól függ; "a szelekció szempontjából kell tehát megítélnünk a törvényjavaslat minden rendelkezését"; a cenzus kérdése; ellentmondás az ipari munkások politikai térfoglalásának kedvező javaslat és a munkásság fenyegető magatartása között; a korhatár; a választójogi reform utolsó tíz évi története; "igen sokszor volt az az érzésem, hogy nekem van igazam"; a lefolyt esztendő két nagy munkája után "talán azt gondolhatom magamban, hogy nem éltem és nem dolgoztam egészen hiába"; a reformmű megnyugvást fog kelteni az ellenzéknek további izgatást ígérő fenyegetései ellenére is; "bízom t. képviselőtársamnak (Apponyinak) a változatosság iránti ellenállhatatlan hajlamában"; a magyar intelligencia magasztos irányító feladata a választójogi reformmal kapcsolatban (Napló XVIII. k. 168-179. l.)
A választójogi vita vége
Miért bukott meg a tervezett konzervatív választójogi alakulás?
Tisza előadása az újságíróknak a házszabályrevízióról
A házszabálymódosító bizottság javaslatának elfogadása a márc. 13-i botrányos ülésen
Ellenzéki tüntető népgyűlés a Vigadóban
A Lukácsy-Désy-pör második felvonása és a Pester Lloyd leleplezései a Kossuth-párti mandátumok eredetéről
Előzmények: a parlamenti és külpolitikai helyzet; Tisza újabb tárgyalásai a hazai románokkal; a Lukács-Désy-pör első felvonása és az ellenzék magatartása
Elnöki megemlékezés Perczel Dezsőről a képviselőház 1913. máj. 26-i ülésén: "nagy küzdelmek áldozatokat követelnek; nagy ügyek mártírok önfeláldozása nélkül ritkán arathatnak diadalt" (Napló XIX. k. 23-24. l.)	953
Gr. Tisza István utolsó elnöki ténykedése a képviselőház 1913. jún. 4-i ülésén	956-992
Előzmények: a Lukács-Désy-pör harmadik felvonása: Tisza tanúkihallgatása; Désy Zoltán felmentése és ünneplése
A szövekezett ellenzék manifesztuma és a Gerő-Héderváry-féle kardügy
Lukács László lemondása
Rövid kormányválság
A Lukács-kabinet felmentése és gr. Tisza István miniszterelnöki kinevezése

Témakörök

Gróf Tisza István

Gróf Tisza István műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Gróf Tisza István könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem

Kuponos kedvezmény ezen könyv esetében nem vehető igénybe.