kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Magyar Tudományos Akadémia |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Félvászon |
Oldalszám: | 842 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 23 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Az 1901/1906. évi országgyűlés (folytatás) | |
Az "ugrai levél": a közelmult tanulságai; a sikeres nemzeti politika feltételei; a házszabályreform szüksége; e feladat nehézségei; a nemzet ítélete | 1 |
A nyilt levél hatása | |
Megírásának okai | |
1904. okt. 10. országos ülés | 11 |
Napirend megállapítása: tájékoztatás a házsszabályreformról; a választási törvény reformja; a Ház munkaterve | |
Polémia Polónyival: választás vagy választási reform; az "ugrai levél" a hadsereg nyelvének megállapításáról | |
Az "ugrai levél" és az ellenzék | |
1904. okt. 11. országos ülés | 21 |
Az Olaszországgal való kereskedelmi és forgalmi viszonyainknak ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat napirendre tűzése | |
Debrecen stb. kérvénye II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai földi maradványainak hazaszállítása ügyében | |
1904. okt. 12. országos ülés | 27 |
Gr. Tisza István indítványa a házszabályok módosítására bizottság kiküldése tárgyában | |
Királyi döntések a kvóta ügyében: a döntések törvényessége; az osztrák alkotmányos élet és az obstrukció "nemzeti intézménye" | |
Az "ugrai levél" és az ellenzék | |
1904. okt. 15. országos ülés | 32 |
Az Olaszországgal való kereskedelmi és forgalmi viszonyainknak ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása: a borvámzáradék megszüntetése és az átmeneti vámkedvezmény; a kormány kereskedelmi tárgyalásai és az 1899:XXX. tc.; e törvény célja | |
A magyar darabont-testőrség felállítása | |
A miniszterelnök megjegyzése az ellenzékről | |
1904. okt. 17. pohárköszöntő a Terézvárosi Kaszinó Deák lakomáján: 1866 és 1896 | 47 |
Azóta közéletünk hanyatlása; a házszabályreform szüksége; a reform alapiránya; az ellenzék elutasító magatartása; koncesszió az újoncmegajánlási vita korlátozása dolgában; számolnunk kell a magyar nemzet különleges viszonyaival; a hazafiatlan többség, a hazafias kisebbség és az alkotmány megmentése; küzdelem a magyar parlamentárizmusért; Deák Ferenc követése | |
1904. okt. 18. országos ülés | 56 |
Az Olaszországgal való kereskedelmi és forgalmi viszonyainknak ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása: a paktum és az 1899:XXX. tc. módosítása | |
1904. okt. 19. országos ülés | 59 |
Az Olaszországgal való kereskedelmi és forgalmi viszonyainknak ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása: kereskedelmi szerződések Magyarország egyoldalú kívánságára is felmondandók | |
Sajtópör a Magyar Ipar és kereskedelmi Bank ügyében | |
1904. okt. 25. országos ülés | 62 |
Az Olaszországgal való kereskedelmi és forgalmi viszonyainknak ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása: nyersterményeink elhelyezése; "paraphé" és "signé"; Magyarország egyoldalú felmondási joga; a törvénysértés kérdése | |
1904. okt. 27. országos ülés | 68 |
Az Olaszországgal való kereskedelmi és forgalmi viszonyainknak ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása: a nemzetközi szerződést tartalmazó javaslat részletes tárgyalásának módja | |
1904. nov. 2. országos ülés | 75 |
Gr. Tisza István házszabályindítványa indokolás végett napirendre tüzetik | |
Kossuth Ferenc indítványának megokolása: az orosz-japán mészárlás megszüntetéséért indított amerikai békeakció támogatásáról | |
1904. nov. 3. pártértekezletek a házszabályrevízió tárgyában | 76 |
A szabadelvű párt értekezletén gr. Tisza István beszéde: az obstrukció története és a házsszabályreform szüksége; a reform alapelvei; megalkotásának szent kötelessége | |
Egyéb pártértekezletek | |
1904. nov. 4. országos ülés | 88 |
Gr. Tisza István megokolja a házszabályok módosítása végett bizottság kiküldésére vonatkozó indítványát | |
Az indítvány napirendre tűzése | |
A kossuth-párt értekezlete a házszabályrevízió tárgyában | |
1904. nov. 5. országos ülés | 91 |
Gr. Tisza István indítványának tárgyalása a házsszabályok módosítására bizottság kiküldése tárgyában: a kormány nem jöhet házszabályreformmal; ezen kezdeményezésre semmi ok; a reform égető szüksége és célja; a nemzeti ellenállás lehetősége; nem a kisebbség számára kell abnormis jogokat biztosítani; többséggel is lehet házszabályt módosítani, nemcsak pártközi megegyezés útján | |
1904. nov. 7. országos ülés | 103 |
Gr. Tisza istván indítványának tárgyalása a házszabályok módosítására bizottság kiküldése tárgyában vicinális vasútak és inkompatibilitás; angol példák; rendi alkotmány és obstrukcó; ellenzéki ferdítések; a kormány kezdeményezhet házszabályreformot; a reformakció céljai: a parlamenti élet kinövéseinek megnyirbálása, egy magas színvonalú ellenzéki küzdelem és a nemzeti ellenállás lehetősége, a parlament jogainak védelme, a nemzeti akarat érvényesülése, az eredményes nemzeti politika előfeltételeinek megteremtése | |
1904. nov. 8. országos ülés | 119 |
Személyes ügy Kubik Bélával | |
1904. nov. 9. országos ülés | 121 |
Gr. Tisza István indítványának tárgyalása a házszabályok módosítására bizottság kiküldése tárgyában: tiltakozás a királynak a házszabálykérdésbe bevonása ellen; a képviselőházi többség vezetőjének felelőssége; Apponyi junktimos politikája; meghamisított nemzeti akarat és választási reform; a kúriai bíráskodási törvény hézagai és hiányai; a valódi liberális álláspont a választójog terén; választójog és nemzetiségi kérdés; hazánk különleges helyzete és a nemzeti ellenállás lehetősége; a házszabályreform indoka: a magyar nemzeti politika alapjainak megvetése és az alkotmányfenntartó érzelmek megmentése | |
A miniszterelnök válasza: 1. Zboray Miklós interpellációjára a Budapesti Közlöny kinyomatásának árlejtés nélküli bérbeadása tárgyában; 2. Polónyi Géza interpellációjára a Németbirodalommal törvényszegéssel megindított kereskedelmi szerződési tárgyalások ügyében | |
Névszerinti szavazás másnapra halasztása a kérdés feltevése után | |
1904. nov. 10. országos ülés | 140 |
Gr. Tisza István indítványának tárgyalása a házszabályok módosítására bizottság kiküldése tárgyában: igéretek a választási reform dolgában; obligó vállalása magánbeszélgetések során | |
1904. nov. 12. országos ülés | 145 |
Miniszterelnök válasza Bolgár Ferenc interpellációjára az új véderőtörvény ügyében: a kétéves katonai szolgálat behozatala és a honvédtüzérség felállítása | |
A honvédágyúk minősége | |
Miniszterelnök mint belügyminiszter válasza gr. Zichy Aladár interpellációjára az illésházai népgyűlés betiltása tárgyában: az interpelláció jogának gyakorlási módja | |
Gr. Tisza István beszéde a szabadelvű párt 1904.- nov. 14-i értekezletén | 159 |
A kettős katonai reform publikálásának okai; a parlamentárizmus kinövései és a nemzeti ellenállás; a golyó és az akasztófa; ismét az ideiglenes házszabálymódosítás terve; "meg vagyok róla győződve, hogy ki fogunk tartani és győzni fogunk ebben a küzdelemben" | |
1904. nov. 15. országos ülés | 166 |
Gr. Tisza István indítványának tárgyalása a házszabályok módosítására bizottság kiküldése tárgyában: mi történt március 10-én és mi történt azután; fenyegetések az obstrukcióval; egy mérsékelt házszabályreform égető szüksége; visszatérés a márciusi indítványhoz; a miniszterelnök rögeszméje | |
Polémia Eötvös Károllyal az obstrukcióra készülés dolgában | |
Daniel Gábor benyujtja határozati javaslatát a házszabályok ideiglenes módosítása iránt; a miniszterelnök hozzájárul és visszavonja a kormány előterjesztéseit | |
Polémia Barta Ödönnel: súlyos áldozatok a házszabályok módosítása érdekében; kifogások a Daniel-féle határozati javaslat benyújtásának módja és szerkezete ellen | |
1904. nov. 16. országos ülés | 181 |
Személyes ügy Polónyi Gézával | |
A parlamenti udvariasság kötelessége | |
Polémia Apponyival: parlamenti illem és szolidaritás; a Daniel-féle határozati javaslat benyujtása és tárgyalási módja teljesen szabályszerű; Apponyi veszedelmes térre lép; a házszabályok célja a nemzeti akarat érvényesítése; "végzetes hibát követ el, aki parancsoló végszükség nélkül formahibát követ el, de... | |
Miniszterelnök válasza gr. Apponyi Albert interpellációjára az Amerikai Egyesült Államok elnökének egy újabb békekonferenciát célzó kezdeményezése tárgyában | |
1904. nov. 17. országos ülés | 195 |
Napirend előtti felszólalások a házszabályokhoz: mi a technikai obstrukció; a házszabályok célja; a formák megsértése; "ebben a küzdelemben, ha az Úristen ezt a nemzetet elveszetni nem akarja, csak a mienk lehet a diadal" | |
Folytatólagos polémia Kossuth Ferenccel: az obstrukció előnyei; különleges viszonyaink és a házszabályreform | |
Gr. Tisza István indítványa parallel ülések tartása tárgyában | |
1904. nov. 18. (délelőtti) országos ülés | 212 |
Parallel ülések tartása és a házszabályok 203. §-a | |
Személyes ügy Hock Jánossal: Tisza magatartása Széll idejében; beszélgetései Bánffyval | |
Bizalmatlansági nyilatkozat Perczel Dezső elnök ellen | |
A délutáni ülésekre vonatkozó indítvány elfogadása | |
Andrássy és Tisza levélváltása a parlamenti erőszakról | |
1904. nov. 18. (délutáni) országos ülés | 219 |
Gr. Tisza István miniszterelnök utolsó beszéde a Daniel-féle határozati javaslatról való szavazás előtt: a magyar parlamentárizmus multja és a technikai obstrukció; "osztrák termény ez, amely csakis Ausztriában lehet helyén"; a magyar nemzeti politikának "egyedüli exponense, egyedüli kincse és drágasága ez a parlament"; "a magyar nemzet sorsa kritikus fordulópontra jutott"; a többség törekvése és a reviziós vita mérlege; "itt egy marad hátra: vagy sorsára bízni az országot, vagy véget vetni az egész komédiának" | |
A Daniel Gábor-féle határozati javaslat elfogadása | |
Az ülésszakot bezáró kiféle határozati javaslat elfogadása | |
Az ülésszakot bezáró királyi kézirat kihirdetése | |
A nov. 18-i szavazás története (Berzeviczy Albert és Horánszky Lajos leírásra. Egyéb adatok) | |
A szavazás jogi minősítése | |
Fejérváry és Pitreich gratulációja | |
November 18-a után: pártbomlások | 237 |
A "koalíció"; az ellenzéki felirat és kiáltvány | |
Apponyi nyilatkozata és a parlamenti béke feltételei | |
A miniszterelnök nov. 20-i beszéde a Vigadóban: a házszabálysértés igazolása: nem volt "államcsíny"; a forma megsértése és az alkotmányosság alapelvei; a nemzeti akarat csak a képviselőházi többség által nyilvánulhat; a házszabályokat reformálni kell; a dilemma; "ha valami a magyar nemzetnek kell, akkor azt, hogy nem lehet, nem szabad mondani"; "keresztül kell törni a formát egyszer, egyetlen egyszer"; a Times az ellenzék álláspontjáról; ez álláspont bírálata; döntő fontosságú momentum és vezető cél: a nemzet akcióképességének visszaszerzése | |
Gr. Andrássy Gyula nyilt levele választóihoz és hírlapi nyilatkozata | 246 |
Széll Kálmán búcsúlevele | |
Tisza és a "Standard" | |
Félhivatalos hang a kibontakozás útjáról | |
A miniszterelnök pohárköszöntője a Belvárosi Polgári Kör nov. 26-i lakomáján: az ország félrevezetése; Andrássy és Széll nyilatkozatai; egyedüli eltérés velük szemben a házszabályreform keresztülvitelének mikéntje; a formák sérelme, az exlex és a házszabályok; erkölcsi jogosultság a törvények megsértésére és a házszabályok revíziójára; "amiért mindent kockára kell tennünk, az a nemzet élete"; "ezt a küzdelmet a becsületes magyar ember fanatizmusával fogom végig küzdeni" | |
A miniszterelnök győri beszéde 1904. dec. 1-én | 252 |
A kiegyezés utáni örvendetes fejlődés és parlamenti életünk későbbi elfajulása; frázis a parlamentárizmus csődjéről; "nekünk speciális viszonyaink vannak"; az ebből folyó következmények: "a végleges házszabályreform az érdemleges vitáknál klotűrt nemzeti lét és nemlét kérdése", "egy mérséklet házszabályreform a magyar nemzet életbevágó nagy érdeke"; a dilemma; a felelősség elvállalása a formák egyszeri megsértéséért; "a nagy perben más bíró nincs és nem is lehet, mint maga a nemzet" | |
A szolnokmegyei szabadelvű párt tisztelgése és lakomája 1904. dec. 8-án | 258 |
A miniszterelnök válasza: az egyszeri házszabálysértés okai | |
Pohárköszöntője: az Alföld himnusza; "ma nem meghalni, ma élni és dolgozni kell tudni a hazáért!"; fokozott bátorság szükséges a frázisokkal szemben; áldozatkész és jelszavas hazafiság; "tanuljunk saját kárunkon, tanuljunk hazánk történelmének nagy tanulságain!" | |
A miniszterelnök beszéde a szabadelvű párt 1904. dec. 9-i értekezletén | 261 |
Miért következett hosszabb szünet nov. 18-a után?; mi történt nov. 18-án?; a külföldi példák; Andrássy érvei: Tisza a nov. 18-i határozattal precedenst alkotott, a formákat megszegő erőszakot jogforrássá emelni nem szabad, - a nemzet ítélőszéke elé nem jogi, de politikai kérdések valók; a többség feladata: a nov. 18-i érvényes határozat végrehajtása; a sürgős tennivalók: az indemnitás és a végleges házszabály reform letárgyalása; "ez a küzdelem nem végződhetik mással, mint az igaz ügy diadalával" | |
Podmaniczky pártelnök zárószavai a szabadelvű párt páratlan összetartásáról | |
Andrássy válasza Tiszának | |
A szövetkezett ellenzék állásfoglalása az új ülésszak alkalmából | |
A miniszterelnök marosvásárhelyi beszéde 1904. dec. 11-én | 270 |
A nemzeti erőkifejtés szüksége; a parlamenti működés lényege és a formák egyszeri megsértése; a formasértést igazolja a nemzet legdrágább kincse, önrendelkezési joga; a mai képviselőház nem képviseli a nemzeti akaratot; az 1903. és az 1904. évi Apponyi; formasértés a kötelességérzet parancsából; "a hazát nemcsak szavakkal, de tettekkel, és ha kell, küzdelemmel is kell szeretni!" | |
1904. dec. 13. | 277 |
AZ ellenzéki erőszak: rombolások a Házban; a megakadályozott ülés | |
A szabadelvű párt értekezlete: a miniszterelnök beszéde és egyéb felszólalások | |
Andrássy nyilatkozata | |
Nov. 18. és dec. 13. | |
A király és a dec. 13-i események | |
1904. dec. 15-i országos ülés | 289 |
Napirend előtti felszólalások a házszabályokhoz: a nov. 18-i házszabálysértés; a dilemma; a házhatározat érvényessége: a jogi és a politikai kérdés | |
A szabadelvű párt dec. 15-i értekezlete | |
1904. dec. 16-i országos ülés | 305 |
Napirend előtti felszólalások a házszabályokhoz: személyes ügy Rakovszky Istvánnal; indemnitás kérése és választások exlexben | |
A miniszterelnök újabb felszólalása: Bánffy abszolutisztikus terve; az ecsedi láp | |
Nyilatkozatok: az ülésszakot berekesztő kir. leirat felolvasása nov. 18-án; Jeszenszky Sándor és Rosenberg Gyula | |
Az ellenzék vélekedése a házfeloszlatásról | |
Az elnapoló kir. leirat kihirdetése | 315 |
Gr. Tisza István beszéde a szabadelvű párt 1904. dec. 19-i értekezletén: az országgyűlés feloszlatása exlexben és az 1867:X. tc.; a nov. 18-i határozat igazolása: az alkotmánysértés kritériuma, a többség joga, a forma és a lényeg; mi történt nov. 18-a előtt és után?; miért nem hajtják végre a nov. 18-i határozatot a nemzet megkérdezése előtt?; a jogi és a politikai kérdés; bizalom a magyar nemzet hagyományos politikai bölcseségében | |
A szövetkezett ellenzék értekezlete és manifesztuma | |
Andrássy békeakciója | |
1904. dec. 28-i országos ülés | 323 |
A miniszterelnök újból indemnitást kér | |
Napirendi indítványa: az országgyűlés feloszlatása exlexben | |
A miniszterelnök nyilatkozata gr. Andrássy Gyula békekísérletéről: a házszabályrevízió kérdése; feloszlatás exlexben; a lemondás követelése | |
Ellenzéki mozgalmak: az ellenzéki lakoma és Andrássy felköszöntője; a disszidensek, a fúziós hírek és Apponyi | |
Az országgyűlés feloszlatása: felségfelterjesztés és királyi elhatározás | |
1905. jan.1-i újévi beszéd | 334 |
Visszapillantás a lefolyt évre és a házszabályharc; Andrássy békeakciója; a nemzet megkérdezése; "a 67.es alapot nem lehet a Bach-rendszer eszközeivel fenntartani"; a nagy küzdelem céljai | |
1905. jan. 3-i országos ülés | 343 |
Miniszterelnöki átirat az országgyűlés berekesztéséről | |
A miniszterelnök felszólalása: "Magyarországon antidinasztikus párt nincs"; a feloszlatás joga és az 1867:X. tc. | |
A szabadelvű párt jan. 3-i értekezlete és választási manifesztuma | |
A 48-as Apponyi | |
A két függetlenségi párt egyesülése | |
Az országgyűlés feloszlatása | |
Az új országgyűlés összehívása | |
Gr. Tisza István 1905. jan 7-i búcsúlevele ugrai választóihoz | 356 |
Az eddigi kormányzati eredmények; "nem ellentéte: betetőzése és kiegészítése a 67 a 48-nak"; a házszabályharc: nov. 18. és dec. 13.; az országgyűlés feloszlatása | |
Gr. Tisza István belvárosi programmbeszéde 1905. jan. 8-án | 361 |
Rendületlen ragaszkodás a 67-es alaphoz; a még megoldandó katonai kérdések; külön vagy közös vámterület?; a közös vámterület fentartása a magyar gazdaközönség létérdeke; a tisztviselői fizetésrendezés; a városok szervezeti reformja, pénzügyi segítése s a rendőrség államosítása; az általános közigazgatási reform; az egyházi adók rendezése; általános adóreform; a külkereskedelmi szerződések; a munkáskérdés megoldása önkormányzati alapon; a választójogi reform; nov. 18-a, a jogfolytonosság és az exlex; az országgyűlés feloszlatásának indoka | |
A miniszterelnök felszólalása a II. kerületi Nyiri-párt lakomáján: Kollonics mondása a magyar nemzetről; a parlamentárizmus lét és nemlét kérdése a nemzetre; "egy igaz, szent ügyért küzdeni gyönyörűség, elpusztulni megdicsőülés!" | |
Gr. Tisza István beszéde a miskolci választók 1905. jan. 15-i lakomáján | 377 |
A beteg parlamentárizmus meggyógyítása; a nemzetiségek választási mozgalmai és ellenzéki vádak; a magyar nemzetiségi politika alapelvei és sarkalatos feltételei; intelem a nemzetiségeknek és különösen a románoknak; nemzetiségi agitáció a népoktatási javaslat ellen; nemzetiségi agitáció és házszabályreform; "szabad nemzet csak az lehet, mely nemcsak tud és akar élni a szabadsággal, de érzi, hogy tartozik élni vele" | |
A miniszterelnök újabb felszólalása: a tisztviselők "barátai" és a vasúti sztrájk tanulságai (Tisza 1905. jan. 14-i levele a román főpapokhoz) | |
Gr. Tisza István beszéde a belvárosi szabadelvű párt 1905. jan. 19-i lakomáján | 392 |
Személyes kérdés és polémia Andrássyval; Apponyi elvváltoztatása; kormány és ellenzék választási fegyverei | |
A miniszterelnök újabb felszólalása: "egy mód van, hogy az egyén faktorrá legyen..." | |
Gr. Tisza István beszéde a fővárosi Plósz-párt 1905. jan. 21-i lakomáján | 395 |
A 67-i kiegyezés céljai és vívmányai; a magyar nemzetnek szellemi és erkölcsi túlsúlyra van szüksége; a választandó képviselők a magyar nemzet színe-javából valók legyenek | |
Gr. Tisza István miskolci programbeszéde 1905. jan. 23-án | 397 |
Városi problémák; a kisipar helyzete; a társadalmi osztályok érdekközössége; a 67-es kiegyezés és az ellenzéki lapok "bécsi ur"-a; nemzeti sikerek 67-es alapon és Apponyi pálfordulása; a házszabályreform szüksége; Andrássy veszedelmes lejtőre jutott; házszabálysértés és jogfolytonosság; Apponyi és az obstrukció kárai; választási fegyverek és kisebbségi erőszak | |
A miniszterelnök pohárköszöntője: különleges viszonyaink és a házszabályreform; "a magyar parlamentárizmus becsületének helyreállítása az előfeltétele minden további haladásnak": "limonádé-hazafiság" és tettrekész fanatizmus | |
A januári választások | 413 |
Adalékok a miskolci bukáshoz | |
Vélemények a szabadelvű párt vereségének okairól: Tisza és Berzeviczy 1911-i memoranduma | |
A német diplomácia felfogása a magyar politikai fordulatról | |
A miniszterelnök nyilatkozata a helyzet megoldásáról és lemondása | |
Andrássy a királynál | |
A miniszterelnök felköszöntője a szabadelvű párt 1905. febr. 9-i ismerkedési estélyén: a választások kettős eredménye: a házszabályakció veresége és a 67-es pártok többsége; kibontakozási lehetőségek; a disszidensek és a függetlenségi párt kötelességei; a szabadelvű párt és egy koalíciós kormány | |
Az 1905/1910. évi országgyűlés | |
A kormány lemondásának elfogadása | 426 |
Az új országgyűlés összeülése és a Lex Daniel | |
Gr. Tisza István beszéde a szabadelvű párt 1905. febr. 17-i értekezletén: a választások eredménye a kormány és pártja szempontjából | |
Az országgyűlés megnyitása királyi leirattal | |
Justh Gyula elnöki székfoglalója és a nov. 18-i események | |
Újabb királyi kihallgatások és az átmeneti kabinet eszméje | |
Khuen és Tisza levélváltása a kibontakozási lehetőségekről: Andrássy vállalkozásának meghiúsulása, átmeneti kabinet, koalíciós kabinet, 67-es koncentráció szabadelvű párti politikus vezetésével | |
Újabb eredménytelen tárgyalások a kibontakozás érdekében | 435 |
További királyi kihallgatások; Kossuth Ferenc cikke a király ellenállásáról; a szövetkezett ellenzék márc. 22-i értekezlete, a miniszterelnök beszélgetése az ellenzéki képviselőkkel a válságból való kibontakozásról és Kossuth Ferenc cikke a koalíciós kormány meghiúsulásáról | |
Gr. Tisza István beszéde a szabadelvű párt 1905. márc 29-i értekezletén: a párt álláspontja a válsággal szemben: taktikai magatartása, programmja változatlan, az önálló vámterület és a vezényleti nyelv kérdése, a határozati javaslat | |
Az új kibontakozási alap; ez sem vezet eredményre; Kossuth Ferenc nyilatkozata a koalíció visszautasító álláspontjáról | |
1905. ápr. 7-i országos ülés | 461 |
Kossuth Ferenc indítványának tárgyalás az 1904. nov. 18-i esti ülésben történt események tárgyában: "abból az egész pezsgőzési históriából egyetlenegy árva szó sem igaz" | |
Kossuth Ferenc indítványának tárgyalása egy 21 tagú felirati bizottság kiküldése tárgyában: a miniszterelnök a felirati bizottság kiküldése ellen | |
Újabb felszólalása u. e. tárgyban: "azok a gonosz tanácsadók"; "1867. óta volt-e egyetlenegy olyan esztendő, amelyben a magyar politika terén annyi üdvös cselekmény és kezdeményezés történt volna, mint az utolsó esztendőben?" | |
1905. ápr. 12-i országos ülés | 470 |
Szakbizottságok választása | |
A kereskedelmi szerződésekre vonatkozó tárgyalások folytatása | |
1905. április 13-i országos ülés | 471 |
Jegyzőkönyv hitelesítése | |
Eötvös Károly rosszalási indítványának indoklása: miért ül itt ez a kormány még mindíg?; Perczel Dezső nyugdíjemelési ügye | |
1905. ápr. 14-i országos ülés | 476 |
Eötvös Károly rosszalási indítványának tárgyalása: a Daniel-féle határozati javaslat és a klotűr; a rosszalási indítvány céltalansága | |
Perczel Dezső nyugdíjügye | |
1905. ápr. 15. országos ülés | 483 |
Botka Béla és Török Ferenc mentelmi ügye: a gyülekezési szabadság | |
Tisza újabb felterjesztése a kormány mielőbbi felmentése tárgyában | |
Gr. Tisza István beszéde a szabadelvű párt 1905. május 3-i értekezletén | |
A párt álláspontja a felirati javaslattal szemben | |
A miniszterelnök újabb felszólalása | |
1905. május 5-i országos ülés | 491 |
A felirati javaslat általános tárgyalása: a felirat címe; a felirat általános jellemzése: bizonytalanság és homály a koalíció programmjára vonatkozólag; a koalíció céljai; a felirati javaslat tartalma: a katonai kérdés; belpolitika; az Ausztriával való gazdasági megegyezés; külön vagy közös vámterület?; "a közös vámterületnek fontossága Magyarország jól felfogott érdekeire nézve nagyobb és erősebb ma, mint valaha volt a multban", a külön vámterület előkészítése és előfeltételei; a gazdasági bizonytalanság érzetének lehető csökkentése nagyfontosságú közérdek | |
1905. május 6-i országos ülés | 520 |
Személyes ügy Babó Mihállyal (a miniszterelnök két felszólalása): a népiskolai törvényjavaslat visszavonása csak formai okokból történt; a nem-magyar ajkú állampolgárok és a külön nacionalista programm | |
Szavai értelmének helyreigazítása: a jelszavas és az ország anyagi erejét szolgáló gazdasági politika | |
1905. május 9-i országos ülés | 523 |
A felirati javaslat általános tárgyalásának folytatása: Apponyi a szabadelvű párt jövőbeni helyzetéről; a házszabályakció célja; ennek az akciónak módja a további sikeres alkotmányos működés akadálya; mi az államcsíny?; a válságból kivezető út és az "impedimentum publicae honestatis"; "mi elveink cserélésére nézve a képviselő úr példáját követni nem fogjuk" | |
A szabadelvű párt 1905. május 9-i értekezlete | 528 |
Hodossy Imre és gr. Tisza István felszólalása: a kormány mielőbbi felmentésének sürgetése | |
A szabadelvű párt 1905. május 24-i értekezlete | 533 |
A miniszterelnök felszólalásai bizonyos indítványok tárgyában (Keglevich nyugdíjára vonatkozó iratok kiadása; magyar autonóm vámtarifa készítése; a kivándorlási törvény módosítása) | |
Utolsó kísérlet a megegyezésre: Burián küldetése és Andrássy újabb sikertelen kihallgatása | |
1905. május 25-i országos ülés | 536 |
Gr. Keglevich istván összeférhetetlenségére vonatkozó iratok kiadása: az 1901. évi XXIV. tc. 17. §-ának magyarázat | |
A miniszterelnök újabb felszólalása ugyanezen tárgyban | |
Simonyi-Semadam Sándor indítványának megokolása a kivándorlásról szóló 1903:IV. tc. módosítása iránt: a kivándorlás fokozódásának okai; a kivándorlási visszaélések megelőzése és megtorlása | |
A miniszterelnök felszólalásai ezen indítvány bizottsághoz utasítása körüli házszabályvitában | |
1905. május 31. országos ülés | 548 |
Kossuth Ferenc indítványa magyar autonóm vámtarifa készítése ügyében: "a törvényhozásban megnyilatkozó nemzeti akaratnak integráns alkateleme a magyar király alkotmányos akarata is"; a mezőgazdasági érdekek felkarolása; Polónyi támadásai a kereskedelmi miniszter ellen; a külön magyar jegybank és az agrárhitel; a készfizetések megkezdése; a közös vagy külön vámterület kérdése; Kossuth Ferenc indítványa ellen | |
A Tisza-kormány utolsó napjai | 574 |
A készülőben levő Fejérváry-kormány; a Kvassay-epizód; a kabinetalakítás nehézségei; a jún. 18-i kormányváltozás; két búcsúlevél Tiszához | |
A "darabont-kormány" | 578 |
Létrejöttének okai és feladata | |
A jún. 20-i pártértekezletek | |
A szabadelvű párt értekezletén gr. Tisza István bevezető beszéde: a megszabadulás érzete; a 67-i kiegyezés és a vezényleti nyelv kérdése; a januári választások verdiktje; a szabadelvű párt katonai programmja és a magyar szolgálati és vezényleti nyelv politikai értéke; a koalíció hivatalos programmja és a válság megoldásának igazi akadálya; a Fejérváry-kormány és a szabadelvű párt feladata | |
Egyéb felszólalások az értekezleten; gr. Tisza István válasza és a szabadelvű párt határozati javaslata; az alkotmány féltése, bizalmatlanság a kormány iránt, ragaszkodás Deák művéhez | |
Lányi helyeslő bírálata és Kristóffy vádjai Tisza ellen | |
1905. jún. 21-i országos ülés | 598 |
Királyi kéziratok elintézésének sorrendje a Fejérváry-kormány bemutatkozása alkalmával | |
A szabadelvű párt határozati javaslata | |
Bizalmatlansági szavazat a Fejérváry-kormánynak | |
Az elnapoló királyi kézirat felolvasása | |
A nemzeti ellenállást kimondó határozat | |
A kormány lemondása | |
A jún. 21-i pártértekezletek | 604 |
Gr. Tisza István bevezető beszéde a szabadelvű párt értekezletén: a szabadelvű párt eltávozása az elnapoló királyi leirat felolvasása után; az országgyűlésnek exlexben való elnapolása törvényes, de a parlamentarizmus alapelveibe ütközik; a szabadelvű párt az elnapolás tényével minden szolidaritást megtagad | |
Egyéb felszólalások | |
Gr. Tisza István záróbeszéde a szabadelvű párt feladatáról: az igazság hirdetése az ámítások rendszerével szemben | |
Tisza jún. 23-i levele Fejérváryhoz a szabadelvű párt és a kormány viszonyáról | |
A júliusi események és gr. Tisza István cikksorozata a helyzetről | 617 |
A szabadelvű párt válsága és az aug. 23-i értekezlet | |
I. A szabadelvű párt válsága: Tisza júl. 26-i VIII. cikke a helyzetről és a szabadelvű párti békétlenek; bizalmas levelek a szabadelvű párt helyzetéről és a kiválási mozgalomról; Tisza aug. 8-i cikke a szabadelvű párt tagjaihoz; hírlapi polémiája Szivák Imrével a szabadelvű párt jövőjéről; előkészületek az aug. 23-i értekezletre | |
II. Az aug. 23-i értekezlet: Az új disszidensek kilépő levele | |
Tisza személyes ügye Miklós Ödönnel | |
Br. Daniel Ernő határozati javaslata: 67-es koncentráció a szabadelvű párt részvételével | |
Tisza első beszéde: a két meglepetés; a szolgálati és vezényleti nyelv kérdése; az alkományos megoldásnak két módja: koalíciós kormány vagy 67-es koncentráció a szabadelvű párt közreműködésével; a szabadelvű párt kötelessége mindkét esetben, várakozó álláspontja és egyelőre együttmaradásának szüksége | |
Issekutz Győző és Sándor Pál határozati javaslata a magyar vezényleti nyelv és a választójog tárgyában | |
Gr. Khuen-Héderváry felszólalása: a szabadelvű párt 30 éves dicsőséges multja bizalommal tölti el jövője iránt; csak a Daniel-féle határozati javaslatot fogadja el, de nem azzal az értelmezéssel, hogy ezzel implicite a párt feloszlása is kimondatnék | |
Tisza második beszéde: Issekutz és Sándor határozati javaslata ellen; a magyar vezényszót és szolgálati nyelvet illetőleg "nem szabad félszavakban beszélnünk"; a választójog kérdése még nem időszerű; a programmkészítés időpontja; egyelőre az önérzetes és férfias helytállás kötelessége | |
Daniel Ernő határozati javaslatát egyhangúlag elfogadják | |
Az értekezlet befejező része: Tisza a szabadelvű párt katonai programmjáról és időnkénti összejöveteleiről | |
A kiválási mozgalom kudarca | |
Gratulációk a szabadelvű párt együttmaradásához | |
A szabadelvű párt 1905. szept. 14-i értekezlete és előzményei | 678 |
I. Az előzmények: az új kormányprogramm és az általános választójog; a kormány vád alá helyezésére vonatkozó indítvány; a kormány második lemondása | |
II. A szept. 14-i értekezlet: illetéktelen beavatkozás a magyar belpolitikába; az általános választójog és a szabadelvű párt programmja; a szabadelvű párt és a kibontakozás | |
Az új disszidensek szervezkedése | |
A 30-éves debreceni találkozó | |
1905. szept. 15-i országos ülés | 690 |
Ülések elnapolása királyi kézirattal: az elnapoló kézirat hatálya és bírálatának időpontja | |
A képviselőház tiltakozik az újabb elnapolásban foglalt törvénysértés ellen és megújítja jún. 21-i "alkotmányvédő" határozatát | |
A szeptembervégi események és a szabadelvű párt okt. 2-i értekezlete | 697 |
I. A szeptembervégi események: a szept. 23-i "ötperces audiencia"; a vezérlőbizottság válasza a király kormányalakítási feltételeire; Fejérváry magyarázata a királyi békeajánlatról; Gautsch miniszterelnök két beszéde a magyar válság ügyében | |
II. Gr. Tisza István beszéde az okt. 2-i pártértekezleten: illetéktelen beavatkozás a magyar választójog reformjába; a szept. 23-i királyi nyilatkozat a katonai kérdésről és a 67-i kiegyezés revíziójáról | |
Hivatalos közlemény az "illetéktelen beavatkozás" tárgyában | |
A szabadelvű párt okt. 9-i értekezlete | 711 |
Tiltakozás az újabb azonnali elnapolás ellen; a választójog reformja | |
Előzmények: bécsi tanácskozások az új kormányprogramm tárgyában; az ellenzéki értekezlet állásfoglalása a bécsi fogadtatás és a folytonos elnapolások ellen; Tisza cikksorozata az általános választójogról; Berzeviczy Albert a folytonos elnapolások elítélését kívánja | |
1905. okt. 10-i országos ülés | 720 |
Ülések elnapolása királyi kézirattal: "az elnapolást tartalmazó királyi leirat felolvasása után vitának és határozathozatalnak helye nincs" | |
A képviselőház óvást emel az újabb elnapolás ellen és fenntartja jún. 21-én és szept. 15-én hozott határozatát | |
A szabadelvű párt programmkészítő bizottságának ülése | |
Khuen levelei a programmkészítés és a választójog ügyében | |
A szabadelvű párt okt. 30-i értekezlete és az új kormányprogramm | 725 |
I. Előzmények: a Fejérváry-kormány reaktiválása új programm alapján; az új kormányprogramm; a koalíció vezérlő bizottsága az új kormány ellen; újabb "intő szózat" a törvényhatóságokhoz; Tisza állásfoglalása a Fejérváry-kormány ellen és "az üres zsebek" | |
II. Gr. Tisza István beszéde az okt. 30-i pártértekezleten: az új kormányprogramm bírálata: szükkörű választójog, obstrukció és osztályuralom; az általános szavazati jog siralmas gyakorlati eredményei az európai kontinensen és veszélyei nálunk; a kormányprogramm helytelenítése ellenére is fokozott nagyrabecsülés Fejérváry iránt; "az az út, amelyen a kormány elindult, minden körülméynek között csak ronthatja a dolgot"; az általános szavazati jognak a mai viszonyok között való behozatala veszedelembe döntené a nemzet legszentebb érdekeit és lehetetlenné tenné a 67-es alapon való nemzeti politikát; "a szabadelvű párt a kormány programmját nem helyesli és az annak érvényesítésére irányuló akciót nem támogatja" | |
A koalíció vezérlőbizottsága szintén elítéli a kormányprogrammot | |
Kristóffy válasza Tisza okt. 30-i beszédére | |
Tisza viszonválasza | |
A barnyai szabadelvű párt a kormány mellett | |
A szabadelvű párt 1905. dec. 18-i értekezlete | 748 |
Csatlakozás a koalíciónak az újabb elnapolást törvénytelennek bélyegző határozati javaslatához | |
Előzmények: a kormányprogramm kudarca és Tisza levele Gromon Dezsőhöz; bellum omnium contra omnes; Lukáscs László békekísérlete és Tisza bécsi útja; a dec. 18-i pártértekezeletek | |
1905. dec. 19-i országos ülés | 757 |
Ülések elnapolása királyi kézirattal: "a mostani elnapolás nemcsak... az alkotmány szellemével s a valódi alkotmányosság összes alapelveivel ellenkezik, de evidens, nyilt és flagráns törvénysértést is képez"; "az adott viszonyok között teljes jogosultsággal bír e Ház is arra, hogy azon határozatát, amellyel az elnapoló királyi kéziratot tudomásul veszi, a helytelenítés, a tiltakozás szavával kösse össze" | |
Lányi bírálata Tisza álláspontjáról a dec. 19-i elnapolással szemben | |
Kristóffy választójogi törvényjavaslat-tervezete | |
Gr. Tisza István 1905. dec. 20-i biharmegyei beszéde az általános választójog ellen | 763 |
A választójog fokozatos kiterjesztésének híve; súlyos aggodalmai az általános szavazati fog behozatala ellen; annak két nagy veszedelme: túlzó nemzetiségi agitáció és a magyar intelligens középosztály politikai térvesztése; "minden szabadelvű ember végső célja magyarország társadalmának demokratikus szervezése, de ezt nem lehet néhány paragrafussal megcsinálni" | |
A király nem fogadja el a kormány ismételt lemondását | |
A szabadelvű párt 1906. febr. 20-i értekezlete | 767 |
Gr. Tisza István első beszéde: az országgyűlés feloszlatása közjogilag érvényes; a feloszlatás királyi jogának gyakorlása "egészen felesleges és egészen szükségtelen törvénytelenségeknek, szabálytalanságoknak, durva tapintatlanságoknak egész sorozatával történt"; az ország helyzete nem alkotmányos; ha a kormány az ország jelenlegi állapotában rendeli el a választásokat, "ezzel talán még sokkal nagyobb bűnt, sokkal nagyobb hibát fog elkövetni", mintha az országgyűlést a törvényszabta időben nem hívja össze; a kormány "egész akciója a törvénysértések egész láncolata"; "az alkotmány felfüggesztésével állunk szemben"; "a törvénytelenséggel tranzigálni nem lehet"; a nemzeti küzdelem és a tisztviselők: "senkinek sincs joga a tisztviselői kartól több áldozatot kívánni, mint aminőt a nemzet egyeteme és a mozgalom vezetői elviselni akarnak"; "az abszolutizmus kísérletével szemben egy táborban kell minden magyar embernek lennie" | |
Az alkotmányválság okai: évszázados küzdelmeik ellenére nemzet és dinasztia állandó érdekközössége; a katonai kérdés nehézségei 1867-ben és az 1903. katonai programm; a koalíció hibái a januári választások óta; "egy rövid esztendő alatt mivé tették a magyar nemzetet azok, akikre egy önfeledt pillanatban sorsát rábízta?"; a jobb jövő útja: egyesült küzdelem a törvénytelenségek ellen és visszatérés a becsületes Deák-párti politikához | |
Egyéb felszólalások | |
Gr. Tisza István záróbeszéde: "a csatát megnyertük, a hadjáratot elvesztettük"; a szabdelvű párt tette lehetetlenné a Fejérváry-kormánynak "szerencsétlen őszi kísérletét"; a párt áldozatkész közreműködése a kibontakozás érdekében; a vezér hálás elismerése pártja tagjainak; holta napjáig büszke lesz barátságukra | |
Podmaniczky pártelnök febr. 22-i levelében a szabadelvű párt változatlan szeretetét és törhetetlen bizalmát tolmácsolja | |
Pitreich gratulációja Tisza beszédéhez és Tisza márc. 4-i válasza | |
Előzmények: eredménytelen békekísérletek a feloszlatás előtt; koalíció és kormány harca, a tisztviselők kényszerhelyzete; az országgyűlés feloszlatása; a kormány kivételes intézkedései | |
Gr. Tisza István pohárköszöntője a Belvárosi Polgári Kör 1906. márc. 3-án tartott lakomáján | 798 |
"Jöhetnek ismét idők, midőn ellenséget talál a magyar nemzet az állam hatalmában... és csak a magyar társadalomnak belső életereje az, ami megmentheti a nemzetet"; a 67-es alap biztosítása érdekében vissza kell térnünk Deák Ferenc álláspontjára; "küzdenünk kell a mellett, hogy ez a nemzet felébredjen veszélyes álmából" | |
Gr. Tisza István 1906. márc. 8-i nyílt levele belvárosi választóihoz | 801 |
Az alkotmányválság előzményei és okai; a helyzet képe; polémia a koalíció vezéreivel és különösen Andrássyval az 1903. katonai programm és a tisztviselők ellenállása kérdésében; súlyos vádak a koalíció vezérei ellen; a kibontakozás útja: "a törvénytelenség elleni szívós törvényes ellenállás és a kiegyezési politikához való teljes visszatérés" | |
Előzmények: a kormány legújabb kivételes intézkedései; a "nemzeti ellenállás" alkonya | |
Andrássy válasza Tiszának | |
Tisza válasza Andrássynak | |
Az alkotmányos kibontakozás és a szabadelvű párt 1906. ápr. 11-i utolsó értekezlete | |
I. Az alkotmányos kibontakozás: a "darabont-kormány" utolsó hetei; a "nemzeti ellenállás" mérlege; Tisza és Fejérváry márciusvégi levélváltása a választások elhalasztása dolgában; Tisza cáfoló nyilatkozata a Fejérváry-kormánnyal való állítólagos kapcsolatáról; a koalíciós kormány; a király és a koalíció paktuma | |
II. A szabadelvű párt utolsó értekezlete: Az Ujság tudósításának bevezető része a szabadelvű párt feloszlásáról | |
Gr. Tisza István megokolja a szabadelvű párt feloszlását: az új helyzetben a közjogi alap biztosítása a pártkeret megszüntetését követeli; a közélet teréről való visszavonulásának okai: ezek egyike az új kormány programmjának az általános választójogra vonatkozó része; a szabadelvű párt feloszlását kimondó határozati javaslat a hazafiasság és férfiasság parancsa | |
Búcsúztatók: Daniel Gábor és Hegedüs Sándor búcsúszavai Tiszához | |
Gr. Tisza István búcsúja pártjától és br. Podmaniczky Frigyes pártelnöktől | |
Az elnök köszönete és zárószavai | |
Jóslatok a - feltámadásról |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.