Gróf Széchenyi István válogatott munkái I.

Előszó

Honunk szebblelkű asszonyinak.
Fogadjátok, hazám érdemes leányai! tiszteletem s szeretetem jeléül ezen kis munkám ajánlását. Vegyétek, bár férfiakhoz illendőbbnek mondják azt sokan, nyájas kegyességgel pártfogástok alá. A Hiterül szólok, s a mi belőle foly, a becsületrül, az adott szó szentségérül, a cselekedetek egyenességérül, s így előttetek sem lehet a tárgy idegenebb, mint előttünk, mert annyi nemes és szép, a mi az emberiséget felemeli, a ti nemetek müve. Ti viszitek karjaitokon életbe a kisded nevendéket, s jó polgárrá nevelitek; a ti nemes tekintetetekbül szí a férfi lelki erőt s elszánt bátorságot. S ha léte alkonyodik a haza ügyében, ti fontok koszorút homloka körűl. Ti vagytok a polgári erény s nemzetiség védangyalai, mely nélkületek, higyjétek, soha ki nem fejlik, vagy nem sokára elhervad, mert ti vontok minden körül bájt s életet. Ti emelitek egekbe a port s halhatatlanságra a halandót. Üdvözlet és hála néktek!

Homály és tévedés elhárítása végett az olvasót mindenek előtt szükségesnek tartom arra figyelmeztetni, hogy én ezen kifejezést "hitel", azon értelemben veszem, melyet közéletben a creditum jelent, a mi nem egyéb, mint bizonyos lekötelezések által más kezében lévő ingó vagy ingatlan vagyonunkrul nyert bizodalom és bátorság. mennél nagyobb bizodalmat s bátorságot nyujthat valaki az ő kezei közt lévő vagyonunkrul, annál több hitele-credituma van; s mennyivel nagyobb bizodalommal s bátorsággal birja a közönség saját javait másoknál, annál tökéletesbnek mondatik azon ország hitel-állapotja. Vissza