Gróf Széchenyi István nézetei a nevelésről

Előszó

Utószó

E tanulmány csak lassan, szakadozottan készűlhetett. E miatt jelent meg pár részlete már előbb. A bevezetés első részét 1902 októberében közölte a Magyar Paedagogia, a testi nevelésről szóló fejezetet 1903 júniusában ugyanaz, a közoktatás ügyére vonatkozó a Budapesti Szemle 1903 júliusi fűzetében jelent meg. A Magyar Paedagogiai Társaság 1902 novemberi űlésén bemutattam a munka tervét s Széchenyinek a gyakorlati nevelés szempontjából értékes gondolatait e dolgozat egyes helyeiről összeszedve (közölte a M. Paed. 1902 decz.). - Munkám első fele: az alapvető bevezetés és Széchenyi nézeteinek összeállítása már készen volt, mikor 1902 július elején az Orsz. Középiskolai Tanáregyesűlet szabadkai gyűlésén Beőthy Zsolt a figyelmet Széchenyi nevelésügyi jelentőségére felhívta. A tárgygyal önállóan, külső indítás nélkül régóta való foglalkozásom a magyarázata, hogy Gaal Jenő nagy művére eddig egyáltalában nem hivatkoztam. Nem csak tervem volt meg, de kevés hiányzott az egész most befejezett munkából, mikor Széchenyi gondolatmenetének itt adott összeállítása után 11 hónappal Gróf Széchenyi István nemzeti politikája megjelent. Ezzel s folytatásával most megismerkedve látom, hogy munkámat bizonyos tekintetben megelőzte, főként abban, hogy Széchenyi rendszerét egységbe állítja. Van különbség a két összeállítás között, de a felfogás alapjában annyira megegyezik, hogy a megitélésében Amely helyen szinte kifejezésbeli egyezés is vehető észre kettőnk között. Épen ez a reám nézve örvendetes és megnyugtató körülmény indit arra, hogy a két munka között levő s különben is nyilvánvaló eltérésre rámutassak. Vissza