Előszó
I. SZÉCHENYI ÉLETRAJZI VÁZLATA 1844-1848 KÖZT.
Széchenyi Naplóinak e (VI.) kötete az 1844 I. 1-étől 1848 III. 18-ig - azaz 4 évi és 4 hónapra terjedő - feljegyzéseket közli. E feljegyzések éppoly szaggatottak, mint az előző V. kötet anyaga. Gyakran csak neveket sorol fel Széchenyi, mondatai pedig sokszor nagyon szűkszavúak, vagy éppen befejezetlenek, úgyhogy a szöveg megértése és magyarázása nem egyszer nehéz. A feljegyzések azonban hű képet adnak Széchenyi testi szenvedéseiről, lelki izgalmairól és az egész lényét jellemző összes tényezőkről. Kétségtelen, hogy Széchenyi munkássága sokszor lázas és rapszodikus. A feljegyzések azonban nemcsak a Széchenyi belső és külső életére, hanem hazánk, Pest megye és Pest városa történetére, általában a hazai politikai, társadalmi viszonyokra is temérdek adatot szolgáltatnak. Ez adatok azonban annyira egymásba szövődnek, hogy számot adni róluk nagyon nehéz feladat. Hasonlattal élve, olyanok, mint egy kaleidoszkóp változó képei.
Széchenyi tevékenységének főszintere most is Pest és Buda. Ezenkívül Bécs, Sopron, a Tisza vidéke, Fiume, Prága, Gráfenberg, a Balaton vidéke és az országgyűlés idején Pozsony. Nagycenk most háttérbe szorul. Nincs ideje birtokára menni tartósabb időre vagy nyaralásra, mert nem engedi munkássága és az a körülmény, hogy felesége előző férje gyermekeinek betegsége miatt másutt tartózkodik. Pozsonyból vagy Bécsből rándul le néhány napra Nagycenkre, vagy ha Sopronba kell utaznia.
1. Pesten és Budán huzamosan 1844 nov. 15-étől 1847 nov. 26-áig tartózkodik. Két országgyűlés, előtte az 1843/4-i és utána az 1847/8-i határolja ezt az időközt. Itt dolgozik egyes társadalmi alkotások és politikai céljai érdekében. Régebbi alkotásai között munkája bőven akad a Kaszinóban, az Akadémiában, a lóverseny körül, a Gazdasági Egyesületben, a Dunagőzhajózás és az óbudai hajógyár, de különösen a Lánchíd építése törül, a pesti hajósegyletben (Csónakda), a pesti kikötő ügyében, -a hengermalom és az ettől elválasztandó vasöntő műhely körül...
Vissza