Gróf Széchenyi István közéletének három utolsó éve 1846-1848. I-II.

Tartalom

I. kötet
I. FEJEZET.
Ismerkedésem gr. Széchenyivel. Állása a magyar politikai életben. Hivatalba lépése és
annak indokai. A Tiszavölgy szabályozása mint kezdet. A felső-tiszai érdekeltség gyűlése
Vásáros-Naményban.
II. FEJEZET.
A tiszai társulat alakuló nagygyűlése Pesten. Választás szervezet feletti viták. Összetűzés a (nagy) gróffal. Központi választmány és központi igazgató választása. Testületi
tisztelgés a főherczeg nádornál. Magán-kihallgatásom a főherczegnél.
III. FEJEZET.
A nagy gróf személyes sajátságai. Gondolkozásának deductiv módszere. Vitatkozási
hajlama. Incapacitabilitás. Élet bölcselete és maximai.
IV. FEJEZET.
A tiszai központi választmány gyűlése Pesten. Vásárhelyi Pál véletlen halála. Sajátszerű babonasága. Felbomlása a viszonynak A.-val. A társulati szervezet elvei.
V. FEJEZET.
Az admistratori rendszer keletkezése. Gr. Dessewffy Aurél törekvései. 1844-ki országgyűlés utáni közingerültség. Gr. Apponyi György fellépése. Herczeg Metternich levelezése
a főherczeg nádorral. Politikai helyzet.
VI. FEJEZET.
Alapfelfogás, mely a nagy grófot az ellenzéktől elválasztá. B. Wesselényi Miklós és a
nagy gróf. Bécsi camarilla és a mefisto-szarvak. Herczeg Metternich a Kossuthali eljárásról.
VII. FEJEZET.
Politikai működésének sorozata. Activ politika. Kedvező politikai helyzet. Kossuth
fellépése 1841-ben. Elfajulása a politikai helyzetnek. Deák és az ellenzék vezérlete. Deák
és a nagy gróf ellentétes egyénisége. Politikai bátorság hiánya nemzetünknél. Gr. Pálffy,
gr. Majláth és gr. Apponyi cancellárok alatti viszonya a nagy grófnak a kormányhoz.
Első tiszai kirándulása a gőzhajón. Rendkívüli ingerült állapota. Szentiványi Vincze
helyt.-tanácsos kémkedése. A tiszai nép ovatiói. Simonyi óbester kedvelt főnöke a huszároknál, debreczeni nagygyűlésen tartott beszéde. B. Kemény Zsigmonddali alkudozások egy nagy politikai lap szerkesztése iránt.
IX. FEJEZET.
Sárospataki gyűlések. A tiszai osztályok rendezése. Tisza-Dobon, Füreden, Tisza-Bőn.
Szentesen, Szegeden, Ó-Becsén. Paleocapa Péter utazása a Tiszán. Látogatás Belgrádon
Orsóván. Mehadián. Visszautazás Pestre.
X. FEJEZET.
Viszonya a főherczeg nádorral. A magyar nádor hivatása Pesten. István föherczeg
házassága. Szatmármegyei állapotok. Tisztújítás. Belépésem a tiszai központi igazgatóságba. A tud. Akadémia ez évi nagygyűlése.
1847.
XI. FEJEZET.
Széchenyi, Kossuth, Deák szellemi örökségei, melyek ránk szállottak. Miért Széchenyi
a legnagyobb magyar ? Minő viszonyban állnak eszméi a mai tudománynyal? A nemzeti
egyéniség kifejtése és hivatásának józan felfogása?
XII. FEJEZET.
Átalakulásunk vezetésében a «modor és taktika». A nemzetiség érdekei mindenek
felett. Számító politika és eszmékérti rajongás. A nagy gróf eszméiben anticipálta a
tudomány mai vívmányait. Az egyéni és nemzeti individualismus tanulmányozása.
XIII. FEJEZET.
A nemzeti szellem önálló működése a múltban. Legtöbb nyomaira találunk a sociologia terén. A «habeas corpus» és arany bulla. A magyar papság. A magyar katholikus
szellem. 1848-ki alkotásainkban miként tagadtuk meg egész multunkat.
XIV. FEJEZET.
Nemzeti és birodalmi hivatásunk. E hivatásról voltak-e tiszta felfogásai Kossuthnak?
A detronisatio. Hivatásunk a német népre vonatkozólag. A Habsburg-ház trónjára nézve.
A nagy gróf ez időbeli életfolyása válhatlan kapcsolatban áll Kossuth közéletével. Kossuth, mint népember. Előtte mint egyedüli hatalom a nép. Mit tart a nemzet értelmiségéről ? Három történelmi nagy alak külön hivatással korunkban.
XV. Fejezet.
A «Politikai programm-töredékek» megjelenése. A nádor halála, István főherczeg kineveztetése. Tiszaszabályozási társulat nagygyűlése. A pártok szervezkedése. Párt-programmok. Nagy átalakulás az elvekben. Elfajulása a személyi viszonyoknak. Ezek daczán a kedvező kilátások az országgyűlésre.
XVI. FEJEZET.
István főherczeg kőrútjában S.-Patakon találkozás. Szatmári látogatás. Az országgyülés
kihirdetése november 7-ikére Pozsonyba. Kossuth pestmegyei követ. A nagy gróf Sopron-
ban elbukik, Mosonyban megválasztatik. Ir azonnal: választassam meg magamat Szat-
márban. Szatmári követválasztás. Visszalépésem okai. Kossuth levele Eötvös Mihályhoz.
XVII. FEJEZET.
Az országgyűlés magyar megnyitása a felség által. A meglepetés leirhatlan hatása.
Királyi előadások. Az ellenzéki pártvezér. Deák és Kossuth mint pártvezérek. Kossuth
eljárása a közpályán. Titkos ellenszervek pártvezérkedése ellen. A válaszfelirati viták.
Az ellenzék többsége az alsó-táblán. A főrendek ellenzik az alsó-tábla fogalmazványát.
Az alsó-tábla leteszi a válaszfelirati ügyet. A pártok állása elmérgesedik.
XVIII. FEJEZET.
Széttekintés a Széchenyi kedélyvilágában.

II. kötet
I. FEJEZET.
Bevezetés. Szoros viszony a gróf életfolyása és az események alakulása közt. Fát urnának lélektani indokai mint ő maga megjelölte. A történelmi igazság csak nyerhet, ha az
ő fátumának szempontjából világíttatik meg. Mert mellőzni kell minden más tekintetek befolyását.
II. FEJEZET.
«A közlekedési ügyek rendezéséről» czimü munka keletkezése és hatása a pozsonyi országgyűlés hangulatára. A Kossuth elleni ellenzéki titkos coalitio az administratori kérdésben megbukik.
III. FEJEZET.
A közlekedési ügyekben uj csatára készül s Széchenyi gróf munkáját zászlóul használja.
Kossuth befolyása komoly veszélyben van. Sikerül azonban a közfigyelmet egészen más
térre vinni át s újra diadalmaskodik s az események fordulata által urává lesz a helyzetnek.
IV. FEJEZET.
Indítvány az országgyűlés teendőiről. Ennek hatása a közhangulatra. Tárgyalás a követi és felső táblánál. A bécsi forradalom híre. Országos értekezletet hí össze a főherczeg
nádor. Ebben Széchenyi gróf fellépése. Senki által sem pártoltatik. Bécsbe márcz. 15-én
küldöttség megy és meghozza a gr. Batthyány miniszterelnökségét.
V. FEJEZET.
Széchenyi gróf indítványának elemzése. Különbség az ő és Kossuth indítványa közt.
Ennek következései. A magyar minisztérium megalakulása. A névsor hatása Bécsben.
Deák megérkezése Pozsonyba. Széchenyi nyilatkozata a «Pesti Napló»-ban.
VI. Fejezet.
Az 1848-ki engedmények készületlen találták a feleket. Bécsben azonban nem sokára
észrevették a hiányokat és ő felsége márczius 31-ki kir. leiratában elmondja nehézségeit s elsorolja a pótló intézkedések részleteit. Joggal nem vádolható ez okért, hogy a
reactio anyagát előkészítette volna. Forradalmunk fejlődésében a horvát mozgalmaknak
jutott a főszerep. Ennek kezdete, fejlődése és jellege.
VII. FEJEZET.
Miként látta el magát a magyar minisztérium a hatalom eszközeivel, midőn a kormányzást átvette. Minő volt a helyzet az ország bensejében? Mi volt ennélfogva az egyedül lehető józan politika ? Miben álltak a dynastiának és bécsi kormánynak követelései? Az olasz segély, az állam-adósságok, a közös terhek viselésének kérdései. Mit tettünk ezek körül?
VIII. FEJEZET.
A bécsi camarilla működésének hiányzik minden alapja. Miből eredhetett a had- és
pénzügyi tárczák visszavételének híre. A minisztérium Pozsonyból áttelepedik Pestre s
megkezdi ott működését. A pénzügyi tárcza Kossuth kezében. A Széchenyi minisztersége.
IX. FEJEZET.
A gróf tanácsai a rend megszilárdítására nézve Pesten. A vas- és öntő-gyárt átalakíttatja fegyvergyárrá. Gr. Batthyányt unszolja 1000-2000 válogatott magyar rendőr felállitására. A lánczhid, hajógyár, fegyvergyár, hengermalom igazgatóit összehíja s a munkák fokozására zaklatja. Munkát és foglalkozást keres a tömegeknek. A clubbok izgatásait
figyelembe venni kívánja. A kétfejű sasok és fekete-sárga szinek elleni hajsza. B. Lederer
budai hadi kormányzó elleni tüntetés véres kimenetele. Innen eredő rendkívüli izgalom.
A «Márczius Tizenötödike» lap működése. Befolyása a lapok és clubbok eljárásának Kossuthra. Kossuth kibontakozik a kormány solidaritásából a közönség előtt. Rendszabályai a pénzügyek körül. Az érczpénz kivitelét betiltja.
X. FEJEZET.
A julius 2-kára egybehívott országgyűlés minősége. Az ország békés hangulata. Megalakul a kormánypárt a képviselők nagy többségéből. Miként bánik el a párttal a magyar
kormány. Batthyány gróf személyes tulajdonai. Ki volt oka a nagy kormánypárt felbomlásának ? A gróf előintézkedései a kormánypárt szállására nézve az Ullmann-házban.
Kossuth állásfoglalása. Deák döntő nézete.
XI. FEJEZET.
Kossuth nem csinálta a forradalmat. De nélküle lehetetlen lett volna a forradalom.
A gróf jóslatai, hogy ő a forradalomba vezeti a nemzetet, csak egyéniségének mély ismeretéből merített természetes combinatio volt, melyben nem csalódott. Mit tartott a gróf
Kossuthról. Az olasz segélyhadak megajánlásának döntő fontossága. A miniszterek igé-
retei az előzött időben. Az országgyűlés megnyitása előtti napon nagy képviselői értekezlet Kossuthnál az olasz kérdésben. Annak meglepő kimenetele. A «Márczius Tizenötödike»
ezen értekezletről. A kormány viszonya Kossuthtal.
XII. FEJEZET.
Az olasz kérdés tárgyalása az országgyűlésen. A pragmatica sanctio értelmezése gróf
Batthyány által. A frankfurti képviselőnk Szalay Lászlónak adott utasítás a védszövetség
megkötésére nézve. Birt-e a magyar kormány az olasz kérdés tárgyalásánál e kérdés
döntő fontosságának tudatával? Kossuth bevezető nyilatkozatai. Az olasz kérdés a válpont, melyen a béke vagy háború ügye dőlt el. Szemere nyilatkozata b. Jellasich pártolásáról Bécsben. A katonapárt ignoráltatik a történelem előadásaiban. Az állam-adósságok ügye a Frankfurtba küldött utasításban. A helyzet szemléje.
XIII. FEJEZET.
Az olasz kérdés tárgyalásának kezdete. Kossuth mint kormányszónok vezeti be a kérdés tárgyalását helyrehozhatlanul elrontva. Minisztertanácsi jegyzőkönyv felolvasása.
Ennek tartalma. Kossuth ebben a kormány politikáját mondja előadva. Kettős helyzete.
Magyarázza politikáját s minden értékéből kivetkőzteti.
XIV. FEJEZET.
A főrendek válaszfeliratának egészen más hangja. B. Wesselényi nyilatkozata a főrendeknél. A képviselőházban az ellenzék élesen támadja meg az olasz segély adását. Kossuth mind tovább megy magyarázataiban az ellenzék lecsendesítésére. Az ellenzék magyarázatát elfogadja és formulázását kivánja. Ezt másnapra megigéri. E helyett másnap
az összes minisztérium formulatióját mutatja be. Mire az ellenzék felzudul. Kossuth kitör az
ellenzék ellen és szavazásra hivja fel a házat. Deák békítőleg közbelép. A szavazás roppant
többséget mutat ki a kormány részére. A benyomás, mit e tárgyalás lefolyása Bécsben tett.
XV. FEJEZET.
A minisztertanácsi jegyzőkönyv bővebb elemzése közvetve megtagadja a pragmatica
sanctióból folyó védelmi kötelezettséget. A personal-unio elfogadásának feltételeihez köti.
Gr. Batthyáhynak tévesztett utja. Kossuth meghódításában keresi a megmentést. Mit várt
a dynastia és a bécsi kormány a magyar országgyűléstől ? Mit kapott várakozása féjében?
Kossuth most közrebocsátott munkájában maga adja elő, miként játszotta ki a kötelezett
segélyadást az országgyűlésen.
XVI. FEJEZET.
Az olasz kérdés letárgyalásával el lett vetve a koczka. Ennek decomponáló hatásai az
országgyűlésre. A forradalmi elemek diadala. Kossuth és minisztertársai közt megszűnik
minden solidaritás. Kossuth lapjában julius 30-án nyilatkozik. A «Márczius Tizenötödike»
azonosítja pártját Kossuthtal. Kossuth julius 30-ki hirhedt nyilatkozata. Rákövetkezve
egy tüntetés Frankfurt mellett, összekötve Ausztria elleni fenyegetéssel a képviselőházban. A többi miniszterek közönye Kossuth fellépése ellen. Deák maga a personal-uniót
ismeri el közjogi alapnak. E nézet senki által nem ellenezve köznézetté lesz.
XVII. FEJEZET.
Az eszmék alakulásának hatása a helyzetre. Minő vonatkozásban álltak vezérférfiaink
ezen eszmékhez. Különösen Széchenyi, Deák, Kossuth. Kossuth tartaléktalanul elmondotta
elveit. Deák nem volt barátja a kihivó politikának, de elvben nem volt eltérő. Széchenyi
egészen ellenkező téren állt. Beszélgetései a helyzetről. Nézetei a pragmatica sanctio
alkotásairól. Kemény felfogása Széchenyi politikai rendszeréről.
XVIII. FEJEZET.
Folytatása a gróf nézeteinek hazánk viszonyairól. Szerencsétlen positiók, mikbe helytelen eljárásunk által jutottunk. Doblhoflf b. a bécsi miniszterelnök nagy munkálatot készíttet a kiegyezés módozatairól - Széchenyi alapelveiből indul ki. A bécsi körök helyzete. Seregeink állapota a támadások ellenében.
XIX. FEJEZET.
A bécsi kormány emlékiratának birálása nálunk. A «Pesti Hirlap» és «Kossuth Lapjá»-nak nyilatkozatai. Az emlékirat tartalma. Az 1867-ki kiegyezés ezen felfogást igazolta. Mária Terézia uralkodásától történt alakulások. Ezek nyertek szervezeti formát az 1867-ki kiegyezésben.
XX. FEJEZET.
A bécsi kormány emlékiratának egy passusa : volt-e a dynastiának joga oly törvényeket sanctionálni, melyek a pragmatica sanctiót alterálják ? Az eltérés köztünk és Ausztria
közt az alapfelfogásban volt. Ezen rideg állást Ausztria ellenében még az 1867-ki kiegyezésnél is megtartottuk. Doblhoff b. miniszterelnök nézetei a kapcsolat alapjairól a gróf felfogásaira vezethetők vissza. A gróf szomorú helyzete, midőn magát teljesen izolálva
látja, még Deákkal is ellentétes nézetben. Kétkedik önmagában is. Felébreszti a forradalmi elemek gyanakodását, melytől maga Kossuth sem óvja meg magát.
XXI. FEJEZET.
A Széchenyi egész politikai rendszerének a történelmi fejlődések és európai helyzet
alakulásaiból merített indokai. Ezekkel szemben a kikiáltott personal-unio meg nem állhatott a nélkül, hogy szét ne rombolja a multak minden alkotásait. Ausztria létérdekét
látta abban megtámadva. A háború kikerülhetlen.
XXII. FEJEZET.
Apróbb tényezők a Széchenyi fátumának előidézésében. A pesti lánczhid udvara.
A láncz felvonásának végfátuma. A terrorismus. Annak első jelenségei. Lamberg gróf
meggyilkoltatása és Zichy gróf kivégeztetése. A gyászjelentések megküldetnek néhány
képviselőnek. Kinek intézkedéséből ? A proscribált képviselők értekezlete. A forradalmiak
készülnek fellépésre. Evvel kapcsolatban mint signál a gróf meggyilkoltatása.
XXIII. FEJEZET.
Kossuth megmérgeztetésének hire. E mendemondába Széchenyi is belevonatik. Kossuthot ebédre unszolja magához. Az ebéd lefolyása. Jelenet Kossuthnál a belga mintapuskával. Wesselényi b. látogatása Kossuthnál. Wesselényi aggodalmai, óv-intézkedései.
A gróf párbaja Patayval. István föherczeg helyzete a budai várlakban, Széchenyi védelmi intézkedései. Családját elküldi Pestről. A minisztertanácsban unszolják, maradjon
el és pihenje ki magát. Otthon ül folyvást. Magára maradva étlen és álmatlanul tölt napokat. Kimerül. Dr. Balogh rábirja, hogy Pestről távozzék. Az uton kitör a kór-állapot.
Bajoskodások közt eljutnak Döblingbe. Kossuth most közrebocsátott nagy munkájában
elmondja az 1848-ki események történetét. Visszapillantás akkori és mostani törekvéseire.
Vádolja gr. Széchenyit, Deákot és Görgeyt. Befejezés.

Témakörök