Gróf Széchenyi István élete I-II.

Tartalom

TARTALOMJEGYZÉK.
ELSŐ RÉSZ.
1791-1825.
I.
Gróf Széchenyi István születése. a Széchenyi-család. Széchenyi György esztergomi, Széchenyi Pál kalocsai érsek. Széchenyi Ferenc 3
II.
Gróf Széchenyi István nevelése. Későbbi véleménye a korabeli nevelésről 14
1. Belép a württembergi huszárezredbe (1809.). Részt vesz a győri csatában. Küldetése Komáromba 20
2. Katonáskodása a Liechtenstein-huszár- és a Mehrfeld-dsidásezredben 23
3. A drezdai és lipcsei csatában. Schwarzenberg fontos izenettel Blücherhez küldi. Bernadotte svéd trónörököst Blücher megbízásából a szövetségesek nevében a lipcsei csatában való részvételre birja 26
4. További részvétele az 1813. és 1814. évi francia háborúban. Párisban. Windischgrätz herceggel Turinba megy 31
5. 1814 június havában hazatér. Átveszi birtokait. Szórakozásai. Szerelmi viszonyai. 1814 nov. 30-án olaszországi útra indul.
Részt vesz az 1815. évi olaszországi hadjáratban. A tolentinoi ütközetben kitünteti magát. 1815. júniusban hazatér 37
IV.
Franciaországi és angliai utazás (1815. szept. 9. -1816. jan. 2.) 44
V.
Másfélévet itthon tölt. Érdeklődése a versenyek iránt. Második angliai útja: lóvásárlás céljából Londonba utazik (1816.). Anyagi zavarok. Széchenyi állítólagos verséi anyjához, gróf Festetics Juliannához valószínűleg Lunkányi irta. 1817 május 18-án Milanóban állomásozó ezredéhez indul. Szerelme gróf Saurauné Hunyady Gabriella iránt Szerelmi bánatában nagy utazásra szánja el magát 50
VI.
1. 1818 július 13-án Landschütz archaeologus és Ender festő kíséretében egy évig tartó olaszországi, balkáni és kisázsiai útra indul. Flórenc. Róma. Lelkesedése Canováért, kicsinylő véleménye Ferenczyről 57
2. Corfu. Milo. Manuel Marussa 61
3. Konstantinápolyban és Kisázsiában. A hazai viszonyokat illető reflexiói. Új élet vágya 63
4. Athén. Morea. Malta. Szicília. Cataniában halálos veszedelemben forog. Véleménye a vallásról. Nápoly. 1819. június 25. Czenkre
érkezik 69
VII.
Szerelme Meade Selina iránt. Szerelmi bánata lelki életét nemesebb irányba tereli. Látogatása Felsőbüki Nagy Pálnál (1820.). Katonáskodása Debreczenben és Biharmegyében. Lelki szenvedései. Még nem találja meg életcélját A pest-budai állandó hid gondolatának csírája (1821.). Erdélyi útja, látogatása báró Wesselényi Miklósnál (1821.). 74
VIII.
Széchenyi a lóversenyek meghonosításán fáradozik. «Über die Zucht und Veredlung der Pferde» c. értekezése (1818.). Tervezetet készít
a megindítandó lóversenyek számára: Einstweiliger Vorschlag der Gesetze und Regein des in Ungarn einzuführenden Wettrennens (1821.). A lóversenyre vonatkozó terveinek magasabb célja. Wesselényivel külföldre készülve Debreczenből Bécsbe indulnak (1821. okt. 1.). Bécsi időzésük. Véleménye az 1821. év politikai mozgalmairól. Bécsben és Pesten értekezleteket hív össze a lóverseny ügyében (1822, 1823.). A kormányhoz intézett fölterjesztései eredménytelenek 90
IX.
Széchenyi és Wesselényi külföldi utazása (1822. márczius 1.-szeptember 10.). München. Páris. Látogatás a trappista kolostorban. Nézeteik a vallásosságról. London. Széchenyi lelki küzdelmei 102
X.
Az 1821. és 1822. évi törvénytelen rendeletek okozta nemzeti ellenállás. Széchenyi nézetei. Történeti és poli likai tanulmányai. A falkavadászatok szervezése. Erről könyvet is ír (1823.). Seilern Crescentia 112
XI.
Franciaországi és lombardiai utazás (1825. május 10.-szept. 6.). Hg. Esterházy Pállal részt vesz Rheimsben X. Károly koronázásán. Franklin-féle tabellák. Véleménye a javításról és az újításról. Párhuzam a nemzetek és az ember életkora között. Olvasmányai hatása ezen gondolatának kialakítására. Érdeklődése modern politikai és nemzetgazdasági témák iránt 118
XII.
Életcéljának kialakulása. A közállapotok. A nemzetiségéből kivetkőzött főnemesség, az elmaradt köznemesség. Nemzetnevelő törekvéseit a leküzdhetetlen politikai ellentétek miatt társadalmi mozgalmakkal akarja megindítani. A szelíd, és convulsió nélküli reformatio terve. Kemény Zsigmond magyarázata a nemzetek életkoráról alkotott elméletében mutatkozó látszólagos ellentétekre. Fellépése idején volt-e elég érzéke a magyar ügyek iránt? 124
XIII.
Wesselényivel és gr. Esterházy Mihállyal a maguk és a fiatal nemzedék erkölcsi előmenetelének munkálására hármas szövetséget alapit (1825.). Crescence hatása Széchenyire 137
MÁSODIK RÉSZ.
1825-1840.
I.
1. Az 1825-ik évi országgyűlés. Széchenyi magyarul szólal fel a főrendi táblán (okt. 12.). Elhatározza, hogy otthagyja a katonaságot s a politikának és gazdaságnak szenteli életét 145
2. A nov. 3-iki kerületi ülésen ajánlatot tesz az Akadémia megalapítására 155
3. Széchenyi és Metternich találkozása (1825. nov. 12.). Emlékirata Metternichhez. A találkozás és az emlékirat kedvezőbb királyi
rezoluciót eredményez. Dec. 8-án újra találkozik Metternichhel. Második emlékiratában (dec. 11.) megállapítja viszonyát a haladás,
a forradalom és a nemzeti eszme gondolataihoz és ezáltal megadja későbbi sikereinek és kudarcainak magyarázatát is 159
4. Részvétele az országgyűlés további tárgyalásaiban (1825, 1826.). Többnyire az alsó táblai ellenzék álláspontját védelmezi, de
később a nemesi adómentesség kérdésében ellenük fordul. 1826 febr. 15-én lemond tiszti rangjáról 168
5. 1827-ik évi felszólalásaiban állásfoglalását a liberalizmus elve szabja meg. Elégedetlen az országgyűlés eredményeivel 174
II.
1. Az Akadémia felállítására vezető országgyűlési tárgyalások. A szervező bizottmány munkálatai 177
2. A Nemzeti Casino megalapítása (1827.). Vidéki kaszinók 182
III.
1826-ban tűzbiztosító társaságot alapít; ugyanezen évben megindítja a pozsonyi, 1827-ben a pesti lóversenyeket. A lóversenyek védelmére könyvet ír: Lovakrúl. (1828.) Ebben már visszatükröződik egész politikai rendszere. A Magyarországi Állattenyésztő Társaság (1830.). 1829. júl. 26.-aug. 16. Németországban tanulmányozza a lótenyésztést. A magyar verseny-ügy föllendülése 186
IV.
Pártolja gr. Sándor Móric híd-tervét. Bor-értékesítés. Selyem-tenyésztés. Különböző társadalmi mozgalmaknak egy cél felé irányításán, Pestnek és Fiúménak központokká tételén fáradozik. Fiumei tartózkodása (1829.). Az arisztokrácia hivatása; agitációja a mágnások körében 204
V.
1828 végén kezd a Hitel írásába. Drescher Frigyes czenzor jóindulatú jelentése a Hitelről. A Hitel méltatása, hatása. Crescence a Hitelről. Támadások. 1832-ben már negyedik kiadásban jelenik meg. Német fordításai. A Hitel irodalmi viszhangja. Toldalék-észrevételek gróf Széchenyi István Hitel cimü munkájához (1831.). Schröer Tóbiás Godofréd röpirata: Ueber Erziehung und Unterricht in Ungarn. In Briefen an den Grafen Stephan Széchenyi (1833.). Gr. Dessewffy József: A Hitel cimü munka taglalatja (1831.) 213
VI.
Széchenyi a Világgal (1831.) felel a Taglalatra és tovább fejtegeti a Hitel néhány eszméjét. Dessewffy helyett fiai, Aurél, Marcel és
Emil válaszolnak: Néhány szó a közönséghez a Hitel, laglalat és Világ ügyében (1832.). Támadások a Világ ellen. Ponori Thewrewk József. Orosz József 240
VII.
1. A Dunaszabályozás és gőzhajózás előmunkálatai. Széchenyi első aldunai útja (1830. jún. 24.-okt. 23.) Galacz, Konstantinápoly, Drinápoly. Nissa. Obrenovics Milos. Beszédes tervei az Al-Duna szabályozására 251
2. Széchenyi az 1830-iki országgyűlésen 263
3. Széchenyi a pesti társaséletben. Fáradozásai a dunai hajózásért (1831.). Az Akadémia első nagygyűlése (1831. febr. 14.). A kolerajárvány. A felvidéki parasztlázadáshoz fűzött reflexiói 267
4. Ellentétek Széchenyi és Wesselényi között (1831, 1832.). Érdeklődése az akadémiai ügyek iránt. Szereplése a pesti községi
életben 275
5. Részvétele Pestmegye ügyeiben, a színházi bizottmányban. Magyar játékszinrül cimű könyve (1832.). A Buda-pesti Hidegyesület
(1832.) 280
6. A kormány megtiltja a Stádium kinyomatását (1832.) 286
7. Gr. Andrássy Györggyel külföldre utazik (1832. aug. 16.-nov. 26.), hogy a hajó-, hid- és vízépítést tanulmányozza. Németország,
Belgium, Anglia, Franciaország. Pestvármegyét megnyeri a hídés a vámfizetés eszméjének (1832.) 289
VIII.
Széchenyi az 1832-36-iki országgyűlésen. Nem tud pártot alakítani. Besúgók. Az országgyűlési újság ügye. Kossuth országgyűlési
tudósításai. Széchenyi beszédei a magyar nyelv ügyében. Sürgeti az úrbér tárgyalását. A vallási sérelmek ügyében a rendekkel tart 294
IX.
Beszámolója a híd érdekében megtett tanulmányútjukról (1833.). A vámfizetés elve. A hid ügye Pestvármegyében és Pest város
tanácsában 307
X.
1833 jún. 30-án az aldunai munkálatok királyi biztosává nevezik ki. Júl. 8-án az Al-Dunára indul. Júl. 13-án találkozik Vásárhelyivel.
Az orsovai basánál. A Széchenyi-út. Szegedi kirándulás. Okt. 14-én Pozsonyban. A bécs-konstantinápolyi hajózási vonal tervei 314
XI.
A Stádium Lipcsében jelenik meg Wigand kiadásában (1833.). Ebben részletes programmot ad. A kormány megtiltja a könyv terjesztését. Ponori Thewrewk József és Orosz József támadásai 327
XII.
Utazás (1833. decz. 18.-1834. máj. 2.) Német-, Francia- és Angolországban : igyekszik a Dunagőzhajózás ügyének barátokat szerezni, Vásárhelyivel tanulmányozza a víz- és hajóépítést 347
XIII.
Vásárhelyi aldunai munkálatai, Schumanka és Quin az aldunai munkálatokról. 1834-ben újra az Al-Dunára utazik (jún.-júl.). Dunai cikkei. Pesti por és sár. A Nemzeti Színház. Ellenzi a Grassalkovics-féle telken való építkezést. (1834.) 354
XIV.
Negyedik aldunai útja. (1834. aug. 30-dec. 19.) Temesvárott. Traján hídja. Quin Széchenyiről. Viddinben Husszein pasánál. Bukarest.
A munkálatok akadályai. Dolgozik a Stádium második részén. Gr. Zicliy Károly halála. (1834. dec. 15.) 363
XV.
Az aldunai munkálatok az országgyűlés előtt (1834, 1835.) A hajózásról és a dunai ügyekről irott cikkei. Az óbudai hajógyár és
az újpesti kikötő. Ötödik aldunai útja. (1835 szeptember-október) 371
XVI.
1. A Lánchíd ügye az országgyűlésen (1834, 1835, 1836.), a budai és pesti városi tanácsban. A mágnások közömbössége. A Lánchíd
törvénybeiktatása. (1836. XXVI.) 380
2. A Nemzeti Szinház. Földváry a szinházat a Grassalkovics-telekre építteti 388
3. Országgyűlési beszédei. Közvetítő szerepének kezdete. A szólásszabadság. A magyar nyelv ügye 390
4. Nemzeti Casino. Lóverseny. Akadémia. 1835-ben elkészül a Stádium második részével (Hunnia), de kiadását elhalasztja 393
5. Népszerűsége. Titkos feladások. A bécsi körök bizalmatlansága. 1836 febr. 4-én feleségül veszi gr. Zichy Károly özvegyét, Seilern
Crescentiát 396
XVII.
Hont vármegye koronaőrnek kívánja megválasztatni. (1835.) A megtiszteltetést elhárítja. Az írók Széchenyi érdemeiről. A megyék
és más testületek különféle kitüntetésekben részesítik 400
XVIII.
Széchenyi és Wesselényi. Meghasonlásuk. Széchenyi aggodalmai Wesselényi pöre miatt. Széchenyi közbenjárása eredménytelen. Wesselényi elitéltetése. (1839.) 408
XIX.
1. Gr. Pálffy Fidél kancellár. Az aldunai munkálatok elakadnak. (1837.) 419
2. Szerződés a Lánchíd építésére 420
3. A Pesti Hengermalom Társaság és a Pesti Hengermalom 424
4. Orosz József támadásai a lóverseny ellen. Széchenyi Néhány szó a lóverseny körül c. könyvével felel. (1838.) 425
5. Gr. Pálffy Ferdinánd támadása 427
XX.
Az 1839/40. évi országgyűlés. Széchenyi minimum-indítványa Pestmegye gyűlésén. Semlegessége. Viszonya az ellenzéki klubbhoz.
Felismeri Deák Ferenc hivatását. A Ráday-ügy. A vegyesházasságok kérdése. Duna-balparti vasút. Beszéde a szólásszabadság
érdekében. (1840. ápr. 22.) Sopron-vasi Szeder-Egylet. Széchenyi népszerűsége delelőjén. Kossuth Pest vármegye közgyűlésén (1840.
nov. 18.) «legnagyobb magyar»-ként aposztrofálja 430
HARMADIK RÉSZ.
1840-1848.
1. Landerer Kossuth szerkesztésében megindítja a Pesti Hírlapot 3
2. A Pesti Hírlap iránya. Széchenyi aggodalmai Kossuth hirlapirói szereplése miatt. Eötvös és Deák a Pesti Hírlapról 6
3. A kelet népe 13
4. Wesselényi, Deák és Dessewffy Aurél A kelet népéről. Irodalmi harc A kelet népe körül. A kelet népe közt egy ember (1841.) c.
röpirat Fáy András: Kelet népe nyugoton (1841.). Záborszky Alajos: A Pesti Hírlap elleni gyanúsítások és haladás (1841.). Br. Eötvös József: Kelet népe és Pesti Hírlap (1841.). Kossuth Lajos: Felelet gróf Széchenyi Istvánnak (1841.). Sasku Károly: A kelet és nyugat népe, és a köz intézetekről (1842.). Kuthy Lajos: Polgári szózat kelet népéhez (1841.). Pongrácz Lajos: «A kelet népe» felnyitotta szemét egy nyugotfinak (1842.). Vörösmarty cikke az Athenaeumban. Baloghy László: Nemzetiség, és alkotmányi mozgalmak honunkban (1841.). Eliássy István : Hunnia a haladás korszakában (1842.). Gr. Dessewffy Aurél: X. Y. Z. könyv (1841.). A Cosmorama c. röpirat (1843.). Szontágh Gusztáv: Propylaeumok a társasági philosophiához (1843.) 22
5. A Pesti Hírlap miatt támadt harc megítélése 34
II.
Aldunai út (1841.); a munkálatok hanyatlása. Kísérlet a Dunagőzhajózási Társaság megmagyarositására. Az igazságügyi reformok tárgyalása Pestmegye közgyűlésén. Lánchid-társulati részvényei miatt anyagi érdekeltséggel gyanúsítják; részvényeit áruba bocsátja. Érdeklődése Pest város ügyei iránt. A porosz vámszövetség kérdése Sopronmegye gyűlésén. Harcai Pestmegyében. A Garat. Az Üdvlelde. A Lánchid alapkőletétele (1842 aug. 24.) 40
III.
A magyar academia körül c. beszéde (1842 nov. 27.). A Pesti Hírlap támadása (1842 dec. 1.). Wesselényi nyilatkozata (Pesti Hírlap
1842 dec. 18.). Széchenyi Helmeczyhez intézett nyilt levelében bejelenti, hogy a Jelenkorban hirlapi harcot kezd Kossuth ellen.
(Jelenkor dec. 22.). Kossuth válasza. Wesselényi kíméletre inti Széchenyi iránt 52
IV.
Széchenyi cikkei a német színházi botrányról. Wesselényihez intézett cikkei; Kossuth ellen írt cikkei. A Mély számoló tanítványom c. sorozat Pulszky, Kossuth, br. Vay Dániel, Záborszky Alajos feleletei a Pesti Hírlapban. Deák Széchenyi hirlapi hadjáratáról 60
V.
Széchenyi cikkei az adózásról. A két garasos telekdij gondolata. A telekdíj irodalmi visszhangja. Közeledése Kossuthhoz. Két röpirata Magyarország kiváltságos lakosihoz (1844.). Wesselényi a telekdíj eszméjét Erdélyben is terjeszti 73
VI.
Széchenyi fölajánlja támogatását a kománynak. Emlékiratai Metternichhez 82
VII.
Széchenyi az 1843-4. évi országgyűlésen. A pártok készülődése. A királyi előadások kedvező fogadtatása. Széchenyi a felső tábla kezdeményezési jogáról. A vallási ügyek. Az országgyűlés Pestre való áthelyezésének és évenkint való tartásának kérdése. A sajtószabadság. A választási visszaélések. A horvát kérdés. A büntető rendszer; zsidó emancipáció. A városok rendezése. Gr. Zay Károly
és gr. Pálffy József támadása a főrendi tábla ellen. Széchenyi az arisztokráciáról és a nemzetiségről. A nem nemesek hivatalképessége és birtokszerzési joga. Vasúti kérdések. A fiumei vasút. A közteherviselés ügye; a javaslat bukása 90
VIII.
A vám ügye. Védegylet. Gyáralapító társaság. Deák csatlakozása a Védegylethez. A szentgróti levél. Széchenyi cikksorozata: A szentgróti levél elemzése 114
IX.
Második akadémiai beszéde (1844 dec. 26.). Újpesti kikötő. Hengermalom-társaság. Duna-Tisza csatorna. A Lánchíd pesti folyampillérének alapkőletétele (1845 aug. 11.). Széchenyi Bezerédj önmegadóztatási terve ellen. Pistoly időelötti elsütése c. cikke (1845
jan. 24.). Az adminisztrátori rendszer. 1845 aug. 16-án helytartótanácsossá és a közlekedési bizottság elnökévé nevezik ki. Kinevezését a közvélemény bizalmatlansággal fogadja 125
X.
Körútja a Tiszaszabályozás érdekében (1845 szept. 27-okt. 16.). Eszmetöredékek különösen a Tisza-völgy rendezését illetőleg c.
könyve (1846.). Fiumei út (1845 nov. 1-13.) 134
XI.
A Tiszavölgyi Társulat megalakulása (1846 jan. 26.). A kormánysegély kieszközlése. Vásárhelyi Pál tervei; halála (1846 ápr. 8.).
Második tiszai útja (1846 júl. 16-szept. 14.). A debreczeni nagygyűlés. Tiszai gőzhajózási társulat terve. Hirlapalapítási terv.
Találkozás br. Kemény Zsigmonddal 142
XII.
A budai alagút terve. Balatoni gőzhajózás c. könyve (1846.). A balatoni gőzhajózási társulat megalakítása. Részvétele Pestmegye 1846. évi nyári és őszi közgyűlésein; a turopolyai zavarok; sérelem a Mosonmegyében felállított osztrák vámhivatal miatt. A dohánymonopolium. Emlékirata gr. Apponyi Györgyhöz a monopoliumról. Akadémiai beszéde (1846 dec. 20.) 153
XIII.
Kossuth megválása a Pesti Hirlap-tól (1844.). Kossuth vállalatai. A konzervatív programm (1846 nov. 14.). Kossuth válasza a
programmra: Adjunk a szavaknak valódi értelmet. (Hetilap 1847 febr. 19.). Széchenyi támadása Kossuth ellen: Politikai programm
töredékek (1847.). A Politikai programm töredékek irodalmi visszhangja. Az ellenzéki programm 160
XIV.
József nádor halála (1847 jan. 13.). Széchenyi terve István főherceg házasságával. A Tiszavölgyi Társulat harmadik nagygyűlése (1847
márc. 21-27.). István főherceg körútja. Széchenyi harmadik tiszai útja (1847 szept. 1-20.). Széchenyit Mosonmegye követté választja; követi programmja 174
XV.
Széchenyi az utolsó pozsonyi országgyűlésen (1847-8). A karzati hallgatóság megrendszabályozásáról. A felirati vita; Széchenyi válaszfelirati tervezete (1847 nov. 26.); ennek bukása. Az adó ügye; örökváltság, ősiség. Betegsége (1848 január-február). Ingerültség az adminisztrátori rendszer miatt; a kormány declaratoriuma 183
XVI.
Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül (1848.). A Javaslat irodalmi visszhangja. A pecsovicsok utolsó fortélya c. röpirat.
A vukovár-fiumei vasút terve. Széchenyi hivatalt ajánl Kossuthnak. Véleményes jelentés a Tiszaszabályozási ügy fejlődésérül (1848.). 194
XVII.
Gr. Apponyi György és Széchenyi a februári forradalomról. Széchenyi a felelős minisztériumról. Kossuth felirati javaslata (márc. 3.). Az
országgyűlés feloszlatásának terve; bécsi tanácskozás (márc. 8.); Széchenyi terve teljes hatalmú királyi biztosi kiküldetéséről.
Felirati javaslata (1848 márc. 13.). Bizalma a békés kibontakozás ügyéhez; részt vesz az országgyűlés bécsi küldöttségében. Elvállalja a közlekedésügyi tárcát. Mi lesz belölünk magyarokból ? c. cikke (Pesti Hirlap 1848 márc. 27.). Békéltető szerepe a kerületi elnöki székben. Bécsi út (márc. 30.). Széchenyi a vármegyei rendszerről. Közlekedésügyi javaslatainak országgyűlési tárgyalása. A minisztérium kinevezése (ápr. 7.). 201
XVIII.
Minisztériumának szervezése. Közlekedésügyi és ipari tevékenysége. Pesti zavargások. A magyar kormány nehéz helyzete. Wesselényi
Széchenyit kéri Erdély királyi biztosául. Az innsbrucki út. Az olasz ügy. Széchenyi növekvő aggodalmai. Balesete a Lánchíd építésénél (júl. 18.). A felirati vita. Beszéde az ellenzékhez (aug. 21.). Wesselényi Kossuthnál. Széchenyi lelki gyötrelmei, rémlátásai. Távozása Pestről (szept. 5.), betegségének kitörése. Útja Döblingbe. 216
XIX.
Metternich Széchenyiről. Gyanúsítások; Wesselényi védelmébe veszi (Pesti Hirlap szept. 15.). Igazolásának ügye a debreczeni országgyűlésen 235
NEGYEDIK RÉSZ.
1848-1860.
I.
Széchenyi Döblingben. Betegsége 241
II.
Deák látogatása (1857 július). Lonovics hatása Széchenyire. Életmódja. A kormány megakadályozza a Hunnia forgalombahozatalát (1858). A Pesti por és sár. Nyilt levele gr. Zichy Edmundhoz (Pesti Napló 1858 nov. 4.). Aggodalmai a Nemzeti Színház miatt. Nyilt levele az Akadémiához (1858 nov. 6.) 246
A Blick (1859.). Meyer Rückblick-]e. A Blick kiadásának körülményei, ismertetése 257
IV.
Az ó-konzervativek. Széchenyi tervei a kibontakozás érdekében; politikai és irodalmi érintkezései, agitációja. Összeköttetése
Hollán Ernővel. Memorandum Rechberg külügyminiszterhez (1859.). Scitovszky jubileuma. A közhangulat 265
V.
Rendőri ellenőrzés Döblingben. Széchenyi nyilt levele czenki jobbágyaihoz. Házkutatás (1860 márc. 3.). Utolsó izenete Deák Ferenchez (1860 márc. 31.). Utolsó napjai. Halála (1860 ápr.7-8.). Temetése. Széchenyi jellemzése 274

Témakörök