Gróf Benyovszky Móric főispán

Előszó

A magyar arisztokrácia emlék-irodalma évszázadokra visszatekintve hiteles és gazdag volt a II. világháborúig. Sok millió kortársunk részére annyi megpróbáltatással járó XX. század viharai közepette maradtak még olyanok, akik megfelelő állhatatossággal és bátorsággal kötetbe gyűjtötték egy magyar arisztokrata életútját. Köszönöm a Mindenhatónak, hogy elérkezett az ideje annak, hogy ez a mindenre kiterjedő munka megjelenhetett. „Mert becsülni tudott, s akit még becsülni tudtak, arra emlékeznek." Carlyle híres mondása jut eszembe: „A történelem nem más, mint nagy férfiak életrajza". Édesapám életéről és munkásságáról készült dokumentumgyűjtemény gyermekkorom emlékeit tárja fel: a birtokain gazdálkodó, vadászó, zeneértő és velünk játszó, tanító apa szeretetét. Szüleinknek köszönhetjük, Pál öcsémmel együtt, hogy bennünket az életre neveltek, keménynek és állhatatosnak, aminek következtében képessé váltunk helytállni az egy évtizede elmúlt 45 esztendő megpróbáltatásainak. Édesapám mély vallásossága, keresztény felebaráti szeretete, szónoki képessége és politikai bölcsessége minden cselekedetét jellemzi. Nagy terveinek megvalósítása közben, élete derekán, 64 éves korában hunyt el. Köszönetemet kell kifejeznem Czeininger Tamás úrnak, a Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziuma történelem tanárának, aki kutatásainak eredményeképpen tárgyszerűen és tényszerűen tárja elénk ezt a történeti monográfiát. Vissza