Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöksége, fogsága és halála

Fülszöveg

2007-ben, születesenek 200. évfordulóján emlékezünk gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első alkotmányos kormányának miniszterelnökére. Ez az alkalom lehetőséget nyújt arra, hogy érdeme szerinti részletességgel áttekintsük a generációk tudatában sokáig háttérbe szorult államférfi politikai tevékenységét: szerepét a pozsonyi országgyűlésen, azt, hogy miként választotta meg minisztertársait és az elnököt a kabinet ülésein, miként működött együtt a királyt helyettesítő főherceg nádorral és az udvarral.
0 volt az, aki magára vállalta a nemzetőrség megszervezését, kezdemj nyezte a honvédek toborozását, s viselte ezeknek az alakulatoknak a gondját a kiképzéstől a felszerelésig. Kötetünk nyomon követi azt is, hogy a kezdeti sikerek után miként nehezedett meg Batthyánynak és kormányának helyzete a horvát ellenszegülés, majd az osztrák kabinet egyre ellenségesebb magatartása miatt.
A bécsi politika vezetett ahhoz, hogy a Batthyány-kormány „elvesztve a király bizalmát" szeptember 11-én... Tovább

Fülszöveg

2007-ben, születesenek 200. évfordulóján emlékezünk gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első alkotmányos kormányának miniszterelnökére. Ez az alkalom lehetőséget nyújt arra, hogy érdeme szerinti részletességgel áttekintsük a generációk tudatában sokáig háttérbe szorult államférfi politikai tevékenységét: szerepét a pozsonyi országgyűlésen, azt, hogy miként választotta meg minisztertársait és az elnököt a kabinet ülésein, miként működött együtt a királyt helyettesítő főherceg nádorral és az udvarral.
0 volt az, aki magára vállalta a nemzetőrség megszervezését, kezdemj nyezte a honvédek toborozását, s viselte ezeknek az alakulatoknak a gondját a kiképzéstől a felszerelésig. Kötetünk nyomon követi azt is, hogy a kezdeti sikerek után miként nehezedett meg Batthyánynak és kormányának helyzete a horvát ellenszegülés, majd az osztrák kabinet egyre ellenségesebb magatartása miatt.
A bécsi politika vezetett ahhoz, hogy a Batthyány-kormány „elvesztve a király bizalmát" szeptember 11-én lemondott. A nádor kérésére Batthyány vállalta az új kormány megalakítását, amelyre azonban az udvar taktikázása miatt nem került sor. A két hétén át egyedül kormányzó miniszterelnök hadszervező tevékenysége tette lehetővé, hogy a magyar sereg megállíthatta a horvát inváziós erőket. Pár nappal később azonban, Lamberg tragikus halála miatt lemondott.
Batthyány miniszterelnöki iratainak 1999-ben történt publikálása nyomán legfontosabb kormányzati intézkedéseit szinte napról napra követhetjük. Ezért a kötet felépítésa a tematikus rend helyett kronologikus. Az I. rész a március-áprilisi fejleményeket, a II. a Batthyány-kormány első három hónapi tevékenységét, míg a III. a népképviseleti országgyűlés hónapjait tekinti át.
A kötet befejező részé Batthyány életének utolsó hónapjaival foglalkozik. Lépésről lépésre követi budai előzetes kihallgatását, majd az olmützi hadbírósági eljárást. Megismerjük a védekezés során kifejtett véleményét az alkotmányról, a törvényekről, miniszterelnöki esküjének értelmezéséről, valamint az udvar kétszínű magatartásáról. A hadbíró kilenc vádpontban marasztalta el, a bírósággal elfogadtatta a felségárulás vádját, megszavaztatta a teljes vagyonelkobzást és a kötél általi halált. A büszke és erős akaratú Batthyány utolsó éjszakáján súlyos sebet ejtett a nyakán, elkerülve így a kivégzés megszégyenítő módját.
A szerző arra a következtetésre jutott, hogy ¦bmibhhbhiwbW
Batthyány pöre koncepciós eljárás, „premeditált politikai gyilkosság" volt, amelynek alapját bosz-szúvágy szolgáltatta, s ebben elsődleges szerepet játszottak az udvari körök. Vissza