Fülszöveg
Harminckét évesen kopogtatott először az irodalom kapuján: Budapesten pályázatot nyert egy történelmi regényével. A regény azonban nem jelent meg. Témája, látásmódja akkor, 1942-ben "nemkívánatosnak" minősült, így a cenzúra megakadályozta megjelenését.
Grandpierre Lajos, aki 1905-ben született Debrecenben, huszonöt éven át dolgozott különböző bőrgyárakban: Hátszegen, Bukarestben, Csepelen. A nehéz sorsú és nehéz munkát végző gyári munkások életének majd minden állomását végigélte, s kora ifjúságától kezdve részt vett a munkásmozgalomban, az illegális kommunista párt munkájában is.
A felszabadulás utáni években a politikai tevékenység kötötte le minden energiáját. 1947-től azonban már újságíró, s attól kezdve novelláit, regényeit is rendszeresen publikálja. Első - az addig írt novelláit tartalmazó - kötete a Cudar idők 1960-ban látott napvilágot. További művei: Csodák völgye (1963), Napfogyatkozás 81964), A plüssdívány (1967), Gyökerek és hajtások (1975), Mérges gyümölcs (1979)....
Tovább
Fülszöveg
Harminckét évesen kopogtatott először az irodalom kapuján: Budapesten pályázatot nyert egy történelmi regényével. A regény azonban nem jelent meg. Témája, látásmódja akkor, 1942-ben "nemkívánatosnak" minősült, így a cenzúra megakadályozta megjelenését.
Grandpierre Lajos, aki 1905-ben született Debrecenben, huszonöt éven át dolgozott különböző bőrgyárakban: Hátszegen, Bukarestben, Csepelen. A nehéz sorsú és nehéz munkát végző gyári munkások életének majd minden állomását végigélte, s kora ifjúságától kezdve részt vett a munkásmozgalomban, az illegális kommunista párt munkájában is.
A felszabadulás utáni években a politikai tevékenység kötötte le minden energiáját. 1947-től azonban már újságíró, s attól kezdve novelláit, regényeit is rendszeresen publikálja. Első - az addig írt novelláit tartalmazó - kötete a Cudar idők 1960-ban látott napvilágot. További művei: Csodák völgye (1963), Napfogyatkozás 81964), A plüssdívány (1967), Gyökerek és hajtások (1975), Mérges gyümölcs (1979).
Egy vidéki városunk múzeumának munkatársa, Juhos Rita értékes leletre bukkan: egy kéziratra, mely feltehetően Leonardo da Vincitől származik, s kalandos úton került Magyarországra, valamikor a XVII-XVIII. században. Igen ám, de még mielőtt megfejtenék, eltűnik a kézirat. Ki lophatta el? Juhos Rita, aki éppen Bécsben élő nagybátyjához készül? Dr. Balló Zoltán, aki elutazása előtt a pályaudvarra szállította ki kocsin őt, vagy a múzeum valamelyik másik munkatársa? A helyzet még bonyolultabbá válik, amikor kiderül: Juhos Rita nem érkezett meg Bécsbe, s pár nap múlva holtan találják a nyékládházi tavak partján - valaki megfojtotta. Bővül a gyanúsítottak köre: talán az elbűvölően szép Rita egyik hódolója követte el a gyilkosságot szerelemféltésből? Két irányban folyik a nyomozás: hol a kézirat, és ki ölte meg Ritát? A rendőrség teljes erőbevetéssel dolgozik. Mígnem, szökés közben, izgalmas autóhajsza után, elfogják a tettest, és kiderül: mindkét bűntettet ugyanaz a személy követte el. De míg idáig elérünk, sokat töprenghet az olvasó, hisz éppen a bűnös az egyetlen, akinek van alibije. Az utolsó pillanatig, elmondhatjuk, mindenki gyanús, aki Rita környékén megfordult.
Vissza