Grammatiche critiche

Előszó

Az olasz nyelvtanítás területére nemrégiben begyűrűzött kommunikatív nyelvszemlélet a nyelvtan tanítását is más alapokra helyezte. A kezdeti bizonytalanság végleges megoldásokat szült: az egyik tábor, összetévesztve a kommunikatív nyelvszemléletet a beszédközpontúsággal, igyekezett a nyelvtan tanítását háttérbe szorítani, lemondva rendszerszerű megjelenítéséről, a másik pedig továbbra is ragaszkodott a nyelvtanítás központi szerepéhez. Bár a szemléletváltás nem öltött forradalmi méreteket, a folyamat megszelídülési szakaszában egyre inkább kirajzolódott az arany középút: sokan eltöprengtek, mi az, ami a grammatizáló-fordító módszerből átmenthető és összekapcsolható a realitásokhoz jobban igazodó, a kommunikatív megközelítés jegyében fogant módszertani eljárásokkal.
Ez a könyv ennek a letisztulási időszaknak a terméke, mivel a nyelvtantanítás szempontjából egyensúlyt igyekszik teremteni a nyelvoktatás múltja és a jövőbe mutató jelene között. Nem kívánja figyelmen kívül hagyni azt az alapvető nyelvtanulási-nyelvtanítási körülményt, miszerint anyanyelvünk jelen van ebben a folyamatban. A kontrasztivitás egyes elemeinek bevezetésével egészséges tudatossággal vértezi fel a nyelvtanulót; ez segít kiküszöbölni azokat. E cél érdekében a megfelelő helyeken és mértékben a kontrasztivitás fő eszközéhez, a fordításhoz folyamodik, ezáltal átsegítve a tanulót a kezdeti zökkenőkön, felgyorsítva a készségszintű használathoz vezető folyamatot. Vissza