Fülszöveg
A vallások újra megkerülhetetlen szereplői a modern Európa politikai, társadalmi és kulturális életének. Európa viszonya saját keresztény gyökereihez, az iszlám és az új vallási mozgalmak jelenléte számos kérdést vet fel. Grace Davie úgy adja korunk vallási jelenségeinek problémaérzékeny olvasatát, hogy eközben átfogóan és kritikusan elemzi a szaktudomány elméleti eredményeit és azok alkalmazhatóságának korlátait. A könyv első része betekintést nyújt a vallásszociológia elmélettörténetébe, a hangsúlyt mégis a kurrens megközelítésekre helyezi. A vallást a sokarcú modernitásnak és az egyes kultúrák sajátosságainak tükrében vizsgálja. A második rész olyan aktuális témákat vesz sorra, mint a történelmi egyházak és a modern világ kapcsolata, a bevándorlás vallási vonatkozásai, a fundamentalizmus, a globalizáció, a mindennapi élet vallásgyakorlata.
A Bencés Kiadó e friss, de máris hivatkozási alapnak számító munkával szeretne hozzájárulni a magyar valláskutatáshoz, remélve, hogy vallás...
Tovább
Fülszöveg
A vallások újra megkerülhetetlen szereplői a modern Európa politikai, társadalmi és kulturális életének. Európa viszonya saját keresztény gyökereihez, az iszlám és az új vallási mozgalmak jelenléte számos kérdést vet fel. Grace Davie úgy adja korunk vallási jelenségeinek problémaérzékeny olvasatát, hogy eközben átfogóan és kritikusan elemzi a szaktudomány elméleti eredményeit és azok alkalmazhatóságának korlátait. A könyv első része betekintést nyújt a vallásszociológia elmélettörténetébe, a hangsúlyt mégis a kurrens megközelítésekre helyezi. A vallást a sokarcú modernitásnak és az egyes kultúrák sajátosságainak tükrében vizsgálja. A második rész olyan aktuális témákat vesz sorra, mint a történelmi egyházak és a modern világ kapcsolata, a bevándorlás vallási vonatkozásai, a fundamentalizmus, a globalizáció, a mindennapi élet vallásgyakorlata.
A Bencés Kiadó e friss, de máris hivatkozási alapnak számító munkával szeretne hozzájárulni a magyar valláskutatáshoz, remélve, hogy vallás és modernitás kapcsolatának szociológiai vizsgálata napjaink teológiáját is gazdagíthatja.
„Mind többen ismerik fel azt, hogy a modern Európa vallási életének mintázatai egyáltalán nem a globális prototípust testesítik meg, hanem ellenkezőleg, »kivételes esetet« képviselnek. Vagyis az európaiak lassacskán ráébrednek, hogy Európa nem azért szekuláris, mert modem, hanem mert európai. [ ] A túlnyomórészt egyetlen egyházhoz sem kötődő európaiak nehezen boldogulnak a vallási kérdésekkel, mert éppen szekularitásuknál fogva már alig áll rendelkezésükre az a tudás, fogalomkészlet és szókincs, amely nélkülözhetetlen, ha a vallásról akarunk eszmét cserélni."
Grace Davie az Exeteri Egyetem Szociológiai és Filozófiai Karának oktatója. Aktív tagja a legjelentősebb vallásszociológiai társaságoknak, számos nemzetközi kutatási programban vesz részt. Publikációiban önállóan, illetve többek között Peter Berger és Daniéle Hervieu-Léger társszerzőjeként a hit és a felekezeti hovatartozás, a hit és a modernitás viszonyát, továbbá az európai vallásosság sajátosságait elemezte példaértékűen, s ma már közismert fogalmakat honosított meg a valláskutatásban.
Vissza