Politikai programm töredékek

Fülszöveg

"...Midőn 1847-ben a közelgő országgyűlésre szervezkedtek a pártok és kiadták programmjokat, (Széchenyi) is föllépett Magyar programm-töredék (Politikai programm-töredékek) című könyvével, mely utolsó magyar nyelven írt munkája.
E könyv folytatása a Kelet népének éppen, mint a Világ a Hitelnek s a Stádium a Világnak. Kifejti benne és igazolja állásfoglalását a pártok között, tanácsot osztogatva jobbra-balra, sarkallja a kormányt reformokra, s megtámadja az ellenzéket és Kossuthot élesebben, mint valaha. A Kelet népe egy vastag könyv, ez alig tíz évnyi röpirat, mely kevés kitéréssel sokkal egyenesebben siet célja felé. A Kelet népében a búskomolyság néha érzelmességbe csap át, vagy humorrá emelkedik, itt a kétségbeesés erélye nyilatkozik, a láthatár sötét, a remény, mely kék égként itt-ott felderül, hamar felhőkbe vesz, s a feddés, vád, gúny, omlik mint a jég verése, villámok cikáznak, s a mennydörgésben jósige hallatszik. Azok a lapok, melyekben Széchenyi oly határozottan megjósolja a forradalmat és Kossuthhoz fordulva kér, eseng, majd gúnyra fakadva vádol, s a legmélyebb fájdalom pátoszában tör ki, a leghatásosabbak összes műveiben. Akkor nem hatottak, de igen később, amikor átéltük a forradalmat, s visszaemlékeztünk e szavakra. Csak két férfiú volt az egész országban, akik előre megérezték, megjósolták a forradalmat: Petőfi az ifjú költő, a szenvedély és vágy ösztönéből és Széchenyi az agguló államférfiú, a politikai belátás szülte aggodalomból. Petőfi egész lelkéből várja, óhajtja, üdvözli a vihart. Széchenyi aggódva nézi az események fejlődését, és kétségbeesik a fordulat beálltán." Vissza