kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadóhivatala |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Félbőr |
Oldalszám: | 858 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 18 cm x 13 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | A könyv kötése: Bordázott gerincű félbőr könyvkötői kötés. |
Első kötet | |
Első könyv. 1749-1765 | |
Családfa | 1 |
Mily nemű s mekkora igénye lehet Göthének a nagyságra | |
Ősei | |
Családfák | |
A Gőthe apja és anyja | |
Mit örökölt tőlük | |
A korán-ért gyermek | 12 |
Gőthe születése | |
A kor jelleme | |
Franfurt helyzete | |
Gőthe társadalmi állásának mérsékelt magassága | |
Adomák | |
Anyai szem | |
Szeretete Kornélia húga iránt | |
Előszeretete a mese-mondás iránt | |
Textor nagyapa és nagyanya | |
Korai irálygyakorlatok, németül és latinul | |
A Gőthe kora érettségének jellemzése | |
Iskolai élete | |
Korai tapasztalások | 26 |
A jellemet nem a körülmények határozzák | |
A lisboni földrengés korán ébreszt benne vallási kételyeket | |
A lélek istenhez való vágyának korai képleges kifejezése | |
A hét éves háború | |
Apró történetkék föltalálása | |
Frankfurtot a francziák megszállják | |
A franczia színpad | |
Párbaj Derones-nal | |
Első színműve | |
Különböző tanulmányok | 38 |
A francziák kivonulása s a tanulmányok ismét elővétele | |
A többnyelvű regény | |
Bibliai tanulmányok | |
A Klettenberg kisasszony befolyása | |
Ifjonti szerelem Greteben iránt | |
Kedvetlenségek | |
A Gőthe egyéniségének varázsa | |
A gyerek a férfi apja | 47 |
A férfi jellemét már a gyermek erkölcsi vonásaiban nyomozhatjuk | |
A Gőthe jellemvonásai | |
Sokoldalúsága | |
Komolysága, kimértsége, ésszerűsége | |
Türelmetlen fogékonysága | |
Második könyv, 1765-1771. | |
A lipcsei diák | 51 |
Gőthe Lipcsében kezdi kollégiumi életét | |
Bele ún a logika és jog tanulásába | |
Megjelenése a társaságban | |
Ismeretsége Böhménével | |
Irodalmi társasága Schönkopf úr asztalánál | |
Bele szeret Schönkopf Anna-Katinkába | |
Hogy' írja le Gőthét Horn a Moorshoz írt levelében | |
A "Szerető szeszélyét" írja | |
Gőthe minden művébe saját tapasztalatait rakta le | |
Csínek s túlságok a Behrisch társaságában | |
A "bűntársak"-at írja | |
Értelmi jellemvonások | 71 |
Alanyi és tárgylagos észirány | |
Az ideál és reál közti ellentét | |
A Gőthe lángeszének objektív jelleme | |
Konkrét irány műveiben | |
Gőthe, Shakspere-hez viszonyítva | |
Erkölcsi türelmesség | |
Művészeti tanulmányok | 77 |
Gőthe elhanyagolja iskolai tanulmányait | |
Szerelmi dalai | |
Az Oeser rajziskolájába beáll | |
Kirándulás Drezdába | |
Metszeni tanul | |
Komoly betegsége | |
Hogy' áll a vallási kételyekkel | |
Hazamegy Frankfurtba | |
Ismét otthon | 83 |
Hogy' fogadták otthon | |
Levelei Schönkopf Katinkához | |
Katinka férjhez megy dr. Kannehoz | |
Gőthe feszült viszonya atyjához | |
Alchímiát tanul | |
A vallás jobban előtérbe lép gondolataiban | |
Strassburg | 93 |
A strassburgi egyetemre lép | |
Alakjának leírása | |
A straszburgi székesegyház | |
Különböző tanulmányok | |
Ellenszenve a "Systéme de la Nature" iránt | |
A Rafael kartonjai | |
Baljóslatú képek a Mária-Antoinette fogadtatásánál | |
Mystikai és metaphysikai tanulmányok | |
Korai hajlam a természet-imádásra | |
Bruno Jordán | |
Jegyzetek a Bayle kritikájára | |
Figyelemre méltó magyarázata Fabricius egy fejezetének | |
A strassburgi társaság | |
Előhaladása a társadalmi modorban | |
Baráti köre szélesbül | |
Első találkozása s barátsága Stillinggel | |
Barátsága Lerse Ferenczczel | |
Erőt vesz ingerlékenységén s túlérzékenységén | |
Két szerelmi dal | |
Táncz-tanulási leczkék | |
Emília és Luczinda, a tánczmester-lányok története | |
Herder és Friderika | 115 |
A Gőthe német míveltsége | |
Ismeretsége Herderrel | |
Ennek véleménye Gőthe felől | |
Befolyása rá | |
Különös bemutatása Gőthének a Brion családnál | |
Friderika | |
A Gőthe levele | |
A Gőthe és Friderika szerelme | |
Gőthe tudorrá lesz | |
Friderika látogatást tesz Strassburgban | |
A Shakspere hatása Németországon | |
Gőthe beszéde Shaksperről | |
Értekezése a német építészetről | |
Elválása Friderikától | 115 |
Harmadik könyv, 1771-1775. | |
Dr. Gőthe hazatérése | 141 |
Apja hogy' fogadta | |
A "Sturm und Drang"-korszak kezdete | |
Gőthe nem szívesen látja műveit nyomtatva | |
Önvádja, hogy elhagyta Friderikát | |
Miért nem vette nőül | |
Kemény munka | |
Merck János Henrik | |
A frankfurti "Gelehrte Anzeigen" | |
Gőthe szeret korcsilyázni | |
Götz von Berlichingen | 155 |
Götz v. B. három alakja | |
Gőthe saját előadása e műve keletkezéséről | |
A vaskezű Gottfried jelleme | |
Götz drámai krónika, nem dráma | |
Nem hasonlít Shaksperehez sem szerkezetben, sem jellemfestésben, sem nylevben | |
Káros befolyása a drámai művészetre | |
Hegel tagadja, hogy eredetiség volna benne | |
Wetzlár | 166 |
A Császári Kamara, mint német kanczellária | |
A Német Ház | |
A Kerekasztal és lovagjai | |
Hogy' festi Gőthét Kestner | |
Ismeretsége Gotterrel | |
Viszonya a göttingeni iskolához | |
Erkölcsi összeütközés az egyének és kormányok között | |
Irodalmi és bölcsészeti forradalom | |
Gőthe beleszeret Buff Charlottába | |
Kestner jegyben jár Lottival | |
A Jerusalem szerencsétlen szerelme | |
Gőthe látogatása Höpfneréknél | |
Bús elutazása Wetzlárból | |
Előkészületek Wertherhez | 187 |
Gőthe sorsot vet: művész legyen-e vagy ne | |
Laroche Maximiliane | |
"Pater Brey" és "Satyros" | |
Frankfurti tanulmányok | |
Újra írja Götz-öt | |
Kiadja "Götz"-öt | |
Félreérti a Herder ítéletét e munkáról | |
Egy könyvárus furcsa ajánlata | |
A kor nyugtalansága és túlságai | |
Általános hitetlenség | |
Levelek Kestnerhez és Lottihoz | |
Kaczérkodás az öngyilkossággal | |
A Jerusalem öngyilkossága | |
Hogy' hatott ez Gőthére | |
Lelki állapota | |
A charlotte egybekelése Kestnerrel | |
A Kornélia férjhez menetele | |
Gőthe drámát tervez Mahometről | |
Laroche Maximilliane férjhez menetele Brantanohoz | |
Veszélyes bizalmasság | |
A "götter, Helden und Wieland" megjelenése | |
Megismerkedése Károly-Ágosttal | |
Werthert írja | |
Werther | 216 |
Kestner elbeszélése a Jerusalem öngyilkosságáról | |
Izgatottság Wetzlárban | |
A Werther jelleme | |
Különbség Gőthe és Werther közt | |
Werther nyomorult ángol fordítása | |
A könyv egyszerű szerkezete | |
Bámulatos hatása | |
A Lessin g ellenvetései | |
A Nicolai paródiája | |
Nicolai a Werther sírjánál | |
Zimmermann és Kotzebue elragadtatása | |
A Kestner és Lotti neheztelése | |
Gőthe bocsánatot nyer tőlök | |
A Kestner levele Henningshez | |
Az irodalmi arszlán | 238 |
Házassági sorsjátékok | |
Gerock Antonia | |
A Beaumarchais Emlékiratai | |
A Beaumarchais és Clavijo története | |
Gőthe "Clavigo"-t írja | |
A darab jelleme | |
A Merck megróvása | |
Gőthe megismerkedik Kloipstock-kal és Lavater-rel | |
A Lavater jelleme | |
A kor érzelgőssége | |
Valószínű eredete a Gőthe vallási nézeteinek | |
Hit és tudás | |
Megismerkedik Basedow-val a nevelés reformatorával | |
Szilaj és genialis életmód | |
Megismerkedik Jacobival | |
Bámulatos egyéniségének varázshatása | |
Spinoza-tanulmányok | |
A morva-testvérek tanait és történelmét tanulmányozza | |
A bolygó zsidó legendájának epikai földolgozását terveli | |
Drámát tervez a Prometheus-mondából | |
A fennmaradt töredék összehasonlítása az Aeschylus és a Shelley Prometheus-ával | |
Lili | 268 |
Beleszeret Schönemann Anna-Erzsébet-be (Lili) | |
A Lili jelleme | |
Hozzá írt versei | |
"Erwin és Elmira" | |
Ellenvetések egybekelésök ellen | |
Stellát írja | |
E mű jellemzése | |
Kirándulás Schweitzba a két Stolberg gróffal | |
Elválása Lilitől | |
"Lili parkja" | |
Egmontba kezd | |
Gőthe elfogadja a Károly-Ágost meghívását Weimarba | |
Negyedik könyv, 1775-1779. | |
Weimar a tizennyolczadik században | 282 |
Weimar leírása | |
A Wartburg | |
A minnesingerek csarnoka | |
A Bach-család évenkénti összejövetele | |
A park | |
Legenda a Weimar kígyójáról | |
Bájos vidék | |
A korszak társadalmi jellege | |
A tudományok állása | |
Kényelem és fényűzés hiánya | |
Egyszerű s durva szokások | |
A nép helyzete | |
Árak | |
Az udvar befolyása | |
A művészetnek nincs valódi közönsége Weimarban | |
Szükség, hogy a művészetben a nemzet is együtt működjék az egyéni lángészszel | |
Weimar nevezetességei | 302 |
Amália özvegy herczegné | |
Göchhausen kisasszony | |
Wieland | |
Einsiedel | |
Schröter Corona | |
Bertuch | |
Musaeus | |
Seckendorff | |
Lujza herczegné | |
Károly-Ágost | |
Werther grófné | |
Stein báróné | |
Knebel | |
Herder | |
Az első szilaj hetek Weimarban | 314 |
A Gőthe okozta feltűnés Weimarban | |
Az érzelgősségen alapuló német erkölcsök lazasága | |
Gőthe csapodárságai | |
Korcsolyázás; a szilaj életmódba belefárad | |
Szoros bensősége Károly-Ágosttal | |
Belső titkos tanácsossá lesz | |
A hivatalnokok óvására megfelel a herczeg | |
Túlzott megbotránkozás | |
Klopstok feddő levele | |
Szakadás Gőthe és Klopstock közt | |
A Gleim adomája Gőthéről | |
Mily képtelen vád, hogy Gőthe feláldozta lángeszét az udvari életnek | |
Merck is helyesli a Gőthe állását | |
Stein báróné | 332 |
Charlotte, Stein báróné | |
Gőthe beleszeret | |
Levéltöredékek | |
A parkbeli Gartenhaus neki van szentelve | |
A herczeg azt elveszi Bertuchtól s Gőthének adja | |
Királyi látogatások | |
A természet szeretete | |
A halász, ballada | |
Műkedvelő előadások | |
Gőthe befolyása a herczegre s igyekezete Weimar emelésére | |
A műkedvelői színelőadások kedveltsége | |
Előadások szabad ég alatt | |
A "Minerva születése, élete és tettei" előadása | |
Gőthe operettje "A halászleány" | |
Különböző előadások | |
"Iphigenia" előadása | |
Gőthe mint színész | |
Hogy használta idejét | |
Különböző színű fonalak | 357 |
Szerelem és nagyravágyás | |
Nővére halála | |
Egy szegény rút örökbe fogad | |
Érzelgős ifjak levelei | |
"Az érzékenység diadalá"-t írja | |
Utazás a Harz-hegyekbe, álruhában | |
Találkozása Plessinggel, az embergyűlölővel | |
Lassberg kisasszony öngyilkossága | |
Gőthe mind jobban meggyűlöli a wertheri érzelgést | |
Az érzékenység diadalának előadása | |
A valódi emberbarát | 369 |
Soknemű elfoglaltsága s tanulmányai | |
Szeretete a nép iránt | |
Berlint meglátogatja | |
Nagy Frigyes | |
A Gőthe jószívűsége | |
Gyöngéd jótékonysága Kraft iránt | |
Levelei Krafthoz | |
Czáfolata a vádnak, hogy Gőthe hideg és szívtelen lett volna | |
II. kötet | |
Ötödik könyv, 1779-1793. | |
Újjá-születés | 1 |
Átmenet az ifjúságból a férfikorra | |
Iphigenia első prózai alakjában | |
A próza-mánia | |
Iphigenia | 7 |
Téves nézet hogy Iphigenia a görög tragédia példánya | |
A görög drámában a fejlődés kényszerült nyugalmát a drámai élet nyugalmával vétik össze | |
A görög drámaírók nagy szenvedélyeket hoznak a színre | |
Lényeges különbség Euripéides és Gőthe között | |
Iphigenia nem görög, hanem német dráma | |
Nem is dráma, hanem drámai költemény | |
Párhuzam a Gőthe és az Euripides Iphigeniája között | |
Haladás | 25 |
Gőthe tevékenysége hivatalos tisztében | |
Titkos tanácsosságra emeltetik | |
Utazása Károly-Ágosttal, Frankfurtba és Strassburgba | |
Találkozás Friderikával | |
Lilivel | |
Utazás Schweizba | |
Schiller először látja Gőthét | |
Visszatérés Weimarba | |
Megváltozott életmódja | |
Szenvedélyes tanulmányok | |
Hajlama a természetet egységben fogni fel | |
Lassú haladás az élet komolyabb és határozott tervszerű felfogására | |
Nemességre emeltetik | |
Növekedő hódolata Steinné iránt | |
Olykori összezördülései Károly-Ágosttal | |
Érzi hogy életének valódi föladata az íróság | |
Készületek Olaszországba | 39 |
Koronaherczeg születik | |
Az "Ilmenau" czímű költemény | |
A hivatal növekedő terhe | |
Utazás a Harzba, Stein Fritzczel | |
Írja a Planéták tánczát | |
Beszédet tart az ilmenaui bányák megnyitásánál | |
Az emberi koponya állkapocs-közi csontját fölfedezi | |
E fölfedezés életrajzi jelentősége | |
Természetrajzi tanulmányok | |
Változások a weimari társaságban | |
Fizetése fölemeltetik | |
Bőkezűsége | |
Vélemény-eltérések Gőthe és Jakobi közt | |
Gőthe megundorodik a Lavater álszenteskedésétől | |
Erős vágya Itáliát meglátogatni | |
Titkos elutazása | |
Olaszország | 54 |
Gőthe álnév alatt utazik Olaszországban | |
Az "Olasz út" | |
A jelenben s nem a múltban gyönyörködikk | |
Velenczében és Rómában múlatása | |
Művészeti szenvedélye | |
A természeti alakzatok titkát igyekszik megtalálni | |
Weimar duzzog | |
Látogatás Nápolyban | |
Sir William és Lady Hamilton | |
A Vezuv, Paestum, Pompéji, Herculanum és Capua | |
Palermo | |
Meglátogatja a Cagliostró szüleit | |
Visszatérés Rómába | |
Irodalmi dolgozások | |
Olaszországban múlatásának hatása | |
Művészeti tanulmányainak eredményei | |
Beleszeret egy fiatal milanói nőbe | |
Visszatérése Weimarba | |
Egmont és Tasso | 69 |
"Egmont" az egész világ kedvencze, bár nem remekmű | |
Elbeszélés párbeszédekben, nem dráma | |
Az Egmont jelleme az emberiesség typusa | |
A darab anyaga és szerkezete | |
Egmont bonczolata | |
Tasso | |
Ismét otthon | 81 |
Szomorú visszatérés Italiából Weimarba | |
Levele Károly-Ágosthoz | |
Fölmentetése a hivatal terhesebb teendőitől | |
Elhidegülése Steinné iránt | |
Schiller előadása Gőthével való első találkozásáról | |
Mély űr a kettő között | |
Sorsuk különbözősége | |
Vulpius Krisztina | 91 |
Első találkozása Gőthéval | |
Állása, neveltetése, jelleme | |
Viszonya Gőthéhez | |
A Római elégiák keletkezése | |
Mennyiben menthető a költő, ha korának illemszabályait s társadalmi fölfogását megsérti | |
Gőthe szerelme Krisztina iránt | |
A weimari társaság megrovásai | |
Szakítás Steinnéval | |
A Gőthe levelei Steinnéhoz | |
Steinné levele a Gőthe nagy betegségéről | |
A költő mint tudós | 107 |
Tanulmányok | |
A Gőthe tekintélyét elismerik a művészetben, de nem a tudományban | |
A tekintély valódi természete s a műkedvelők igényei | |
Értekezése a "Növények Metamorphosisá"-ról | |
Hidegen fogadtatik | |
Megelőzte korát | |
St. Hilaire elismerése tudományos munkálatai iránt | |
Újabb elismerése fölfedezéseinek | |
Növény- és boncztani tanulmányainak magas jelentősége | |
Szerencsétlen tanulmányai az optikában | |
Félreérti a Newton elméletét | |
Közre bocsátja Adalékait az Optikához | |
Ellenzékkel találkozik | |
Makacssága és ingerlékenysége | |
Elmélete a színekről, elemezve s összehasonlítva a Newtonéval | |
Hogy' magyarázza Gőthe a sugártörés jelentőségeit | |
Honnan eredtek tévedései | |
Balfelfogása a módszerről | |
A kísérleteket és a számításokat észleletekkel s okoskodással akarja pótolni | |
Lelkének vele született iránya a konkrét jelenségek s nem az elvonás felé | |
Sikerei a szerves tudományokban | |
Nem metaphysikus, de még is az a priori-módszer szerint gondolkodó | |
Az állkapocsközi csont fölfedezésének vizsgálata | |
A Vieq d'Azir igényei ugyanarra | |
Az összehasonlító módszer alkalmazása | |
A morphológia tana | |
A gerincz-elmélet és a metamorphosisok elmélete | |
A Gőthe által teremtett ősalak (typus) | |
A Linné és Wolf igényei arra | |
A Gőthe elmélete finomabb nedveket vesz föl, a Wolffé ellenben a nedvek hiányát | |
Gőthének tiszta fogalma volt a tenyészet és újjáalakulás törvényeiről | |
Igyekezetei egy bölcsészeti boncztan megalapítására | |
A positív módszer | |
Gőthe a fejlődés törvényét megragadta és alkalmazta | |
A munka-felosztás elve az állati szervezetben tisztán ki van fejezve az ő formulájában | |
Bevezetése az összehasonlító boncztanba | |
A koponya gerincz-elméletének bírálata | |
Mennyiben taqrthat igfényt Gőthe a koponya gerincz-elméletének felfedezéséhez | |
A francziaországi táborozás | 172 |
Gőthe második útja Olaszországba | |
A Velenczei epigrammok | |
Visszatérése Weimarba | |
Péntek-esték | |
A "Nagy-Kophta" | |
Invasio Francziaországba a XVI. Lajos visszahelyezése végett | |
Gőthe is a hadsereghez csatlakozik | |
A politika iránt teljességgel nem érdeklődik | |
Idegen a forradalom elveitől, anélkül hogy a királypártiak iránt rokonszenvvel viseltetnék | |
Naplója a francziaországi táborozásról | |
Visszatér Weimarba | |
Háza a Frauenplanon | |
Dolgozó szobája, könyvtára, háló szobája | |
Barátsága Meyerrel | |
A "Bürgergeneral" | |
Az "Aufgeregten" | |
"Reineke Fucha" | |
Hatodik könyv, 1794-1805. | |
Gőthe és Schiller | 194 |
A Gőthe és Schiller barátsága | |
Lényegesen különböző voltuk | |
Mindkettő külső megjelenése | |
Érintkezési pontok kettejük között | |
Mindkettő egyenlő komolysággal nézi a művészetet | |
Fejlődésök időszakainak hasonlósága | |
Gőthét Schiller adja vissza a költészetnek | |
Gőthe elismerése vetélytársai iránt | |
Magasztalásai Schillerről | |
Shakspere hallgat vetélytársairól | |
Weimar közönye a forradalom térfoglalásai iránt | |
A német irodalom akkori állása | |
Schiller megindítja a Hórákat | |
A Gőthe és Schiller közörtti barátság gyors növekedése | |
A Schiller jótékony befolyása Gőthére | |
A Gőthe tudományos szenvedélye és költői tervei | |
A Hórák csekély sikere | |
A Xeniák kiadása | |
Nagy hatásuk | |
Wilhelm Meister | 213 |
Hogy' írná le a tevét egy ángol, egy franczia és egy német? | |
A német bölcsészeti kritika | |
Gőthe eredeti czélja Wilhelm Meisterrel | |
Változtatásai a mű terv én | |
A Schiller kifogásai | |
Kettős iránya: drámai és neveléstani | |
Jellemek a regényben | |
Művészi atheismus | |
"Wilhelm Meistert" erkölcstelen iránnyal vádolják | |
Mély és egészséges erkölcsi iránya | |
"Egy szép lélek vallomásai" | |
Kivonat a Schiller kritikájából Meisterről | |
A romantikai iskola | 229 |
Gőthe és Schiller kölcsönös hatása egymásra | |
A bölcsészet káros befolyása a német irodalomra | |
A romantikai iskola jelleme Németországon | |
Schlegel, Fichte, Schelling, Schleiermacher és Solger | |
Schlegel és Tieck Shakspere-fordítása | |
A romantikusok előszeretete a katholicismus legendái és hősei iránt | |
Általános lelkesedés a mysticismus iránt | |
A művészet a vallás szolgálója | |
A festők a római katholicismushoz és a középkorhoz térnek vissza | |
Elméleti viták Gőthe és Schiller közt | |
Gőthe irodalmi munkálkodása | |
Schillernek tervet ad Tell Vilmosra | |
Scott Walter | |
Hermann und Dorothea | 239 |
A "Hermann und Dorothea" alapja | |
E költemény jellemzése | |
Élethű leírása a falusi életnek és falusi embereknek | |
A jelenetek objektív rajza | |
A tiszta emberi természet festése e költeményben | |
A nyelv és kifejezés világossága s jelentősége | |
Mily szőrszálhasogatásokba téved a német kritika | |
A színház-igazgató | 256 |
A weimari színház udvari jellege | |
A nemzet közreműködése nélkülözhetetlen a drámai művészet fejlődésére | |
A Gőthe éls Schiller tévedése abban hogy csak a mívelt kisebbséghez fordúltak | |
Szükség hogy a drámában a múlattató és tanító elem egyesüljön | |
A Gőthe kísérletei a weimari színpadon kudarczot vallanak, mert a közönség véleményét lenézte | |
A jénai diákok | |
A Gőthe zsarnoki kísérletei a közvélemény és kritika erőszakolására | |
Igazgatói zsarnoksága a színészekkel szemben | |
A színészek tisztelete Gőthe iránt | |
az igazgatás nehézségei | |
A Gőthe és Schiller együttműködésének hatása | |
A Wallenstein előadása | |
Davrient kritikai észrevételei a weimari iskoláról | |
A rhytmusos szavalás és kiejtés nehézségei | |
A művészetet többre becsülik a természetnél | |
A franczia tragédiát mindenek fölé helyezik | |
Sikertelen erőlködés költői művek és antik irány által alapítani meg a német drámát | |
Gőthe nem drámaíró | |
Romeo és Julia átdolgozása | |
A Shakspere darabjainak jellemzése | |
A Gőthe álta azon tett hátrányos változtatások | |
Gőthe érdeklődése a színpad iránt hanyatlik a Schiller halálával | |
Ellenzi hogy ebet léptessenek föl a erimari színpadon | |
Bántó elbocvsáttatása az igazgatóságból Károly-Ágost által | |
A herczeg megbánja tettét | |
Schiller utólsó évei | 280 |
Gőthe napi életrendje | |
Hogy' fogadja látogatóit | |
Bürger és Heine | |
Jean Paul Richter leírása Gőthéről és Schillerről | |
A Gőthe és Schiller közti barátság s bámulóik közti pártoskodás | |
A Kotzebus sikertelen erőlködése hogy hidegséget támasszon Gőthe és Schiller között | |
Herder féltékenysége Schillerre | |
A "Natürliche Tochter" | |
Staíelné látogatása Weimarban | |
Gőthe és Schiller is megbetegülnek | |
Schiller halála | |
Faust | 297 |
A "Faust" fokozatos fejlődése s rendre rendre való keletkezése | |
Értelmi létünk problemája, a társadalmi életünk rajza | |
Hasonlat Faust és Hamlet közt | |
A "Hamlet" népszerűségének kettős oka: eszmei fönsége s drámai életteljessége | |
A "Faust" népszerűsége | |
A Faust eszméje nem nyíújt oly termékeny tanulmányt, mint azon eszközök vizsgálata, melyekkel hatását előidézi | |
A Faust első részének elemzése | |
A színpadi prolog | |
Prolog a mennyben | |
Mind a két prolog szükséges | |
Faust első jelenete dolgozó szobájában | |
A város kapuja előtti jelenet | |
Ismét a Faust dolgozó szobájában | |
Az Auerbach pincéje | |
A boszorkány-konyha | |
Találkozás Margittal | |
Erdő és barlang | |
A Walpurgis-éj | |
Mi az oka, hogy Faust először nem elégíti ki, azután elragadja az olvasót | |
Minden fordítás elégtelen volta a költői műveknél | |
A Marlowe "Faustus"-ának és a Calderon "El Magico prodigioso-jának elemzhése | |
A Coleridge bírálata a Gőthe Faustjáról, egybevetve Gőthének magának az észrevételeivel | |
Faustban csak fölk van állítva a kérdés, de nincs megoldva | |
A lyrai költemények | 352 |
Gőthe hírnevének gazdagsága árt | |
Költészetének tökélye s prózájának olykori gyöngesége | |
Lyrájának ellenállhatatlan vará zsa | |
Őszintesége | |
A képek közvetlensége és egyszerűsége | |
A "Korinthosi ara" meséje | |
"Isten és a Bajadér" | |
Az "Erl-Kőnig" | |
Hetedik könyv, 1805-1832. | |
A jénai ütközet | 359 |
A Schiller halálának hatása Gőthére | |
A Jakobi látogatása | |
Megismerkedés Gallal | |
A koponyatan méltatása | |
A jénai ütközet | |
Weimar zsákmályolás alatt | |
Franczia katonák a Gőthe házában | |
A Lujza hercegnő hősiessége | |
Napoleon mértéktelen dühe Károly-Ágost ellen - Gőthének jellemző kitörése | |
A Gőthe neje | |
A Gőthe házassága: balházasság | |
Gyönge volt változtatni a dolgozn | |
A Gőthe neje | 366 |
Bellina és Napoleon | 371 |
A béke helyreállta Weimarban | |
A Bettina látogatása | |
Jelleme | |
Gőthéhez való viszonyának valódi természete | |
Kitiltatik a Gőthe házából | |
Riemer kimutatja az "Egy gyermek levelezése" költött voltát | |
Napoleon Erfurtban | |
Mikép fogadta Károly-Ágostot, Gőthét, Wielandot | |
Beszélgetése Gőthével | |
Gőthének hízeleg a Naoleon figyelme iránta | |
A Beethoven tüntetésszerű függetlensége s Gőthe állítólagos szolgalsága | 371 |
A Vál-rokonságok | |
Gőthe szerelme Herzlieb Minna iránt | |
A "Vál-rokonságok" | |
A regény cselekvénye és jellemei | |
Általános bírálata | |
A minna férjhez menetele | |
Gőthe anyjának halála | |
Politika és vallás | 396 |
Gőthe ismeretsége Beethovennel | |
Wieland halála | |
Németország küzdelme Napoleon ellen | |
Gőthe közönyössége a politika iránt, komolysága a művészetben | |
A vád, hogy csak a művész szemével nézte az életet | |
A vád, hogy vallástalan volt | |
Vallási nézeteinek átalakulása | |
Ellenszenve a dogmák iránt | |
Theosophia és ethika | |
Vallása | |
Erkölcstana | |
Agg korának jelleme | |
Keleti tanulmányai | |
A Westöstliche diwan | |
Megtiszteltetés Frankfurtban | |
A munkás aggastyán | 418 |
A "Kunst und Alterthum" kiadása | |
Növekedő hajlama a rejtelmeskedés iránt | |
A Wertzher charlotte-jának látogatása | |
Neje Krisztina meghal | |
Fia nőül veszi Pogwisch Ottíliát | |
Adoma a jenai könyvtár tágításáról | |
Viszály az országgyűléssel a tudományos és művészeti czélokra adott összegek felől való számadás miatt | |
A vád, hogy ellopott egy arany rudat | |
Döbereiner és a platina rúd története | |
A Knebeltől elvitt száz metszvény története | |
Vegyes irodalmi munkálatok | |
Wilhelm Meister vándorévei | |
E mű jellemzése | |
Eckermann elbeszélése annak terjedelmes kipótlásáról | |
Ellkenzék Németorszságon e mű ellen | |
A Gőthe hírnevének terjedése Franczia-, Angol- és Olaszországban | |
Agg korának életteljessége | |
Szenvedélye Levezow kisasszony iránt | |
Arany-ünnepe Weimarban | |
Munkái kiadási jogának megvédése egész Németországban | |
Annak hatása Gőthére | |
Faust második része | 442 |
Nehéz helyes íytéletet mondani felőle | |
Az első és a második rész hatásának egybevetése | |
A második rész jellemzése | |
A művészetben a jelviségnek magában is szépnek s érdekesnek kell lenni, nem csak jelentősnek | |
Faust második része elhibázott mű | |
Elemz és és bírálata | |
A zár jelenetek | 456 |
Gőthe nyolczvanegyedik évében | |
A júliusi forradalom s a Cuvier és St.-Hilaire közötti vita | |
Gőthe egyetlen fiának halála | |
A tizenöt angol tisztelet adománya | |
Thakeray Weimarban | |
Találkozás Gőthével | |
Gőthe tevékenysége ké-ső vénségében | |
A hanyatlás jelei | |
Halála |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.