Görög történelem I-II.

Előszó

Föltettem magamban, hogy magyar nyelven is közrebocsátom azon, évtizedekre terjedő, kritikai forrástanulmányokon alapuló buvárlataim eredményét, a melyeket - főleg az athenei demokratiára vonatkozólag - a görög államok történelméből már 1877-től kezdve német nyelven az európai tudományosság Ítélőszéke elé bocsátottam. Hogy mennyire járultam e műveim által - különösen a »Die Demokratie« I. kötete: »Die Demokratie von Athen« című művem által - a tudomány előbbreviteléhöz: erre nézve tanúságot tehet a külföldi, névleg az e téren első sorban irányadó német szaktudományos irodalom.
Jelen magyar kiadványomnak a célja azonban egyúttal: vezérfonalat nyújtani a budapesti m. kir. tudományegyetemi előadásaim alkalmából - a minthogy ugyancsak ez egyetemi előadásaim képezik főleg az anyagát jelen művemnek is, - azon dolgozatokon kivűl, melyeket különféle görög államok kritikai történelmének köréből részben már a Magyar tudományos Akadémia előtt bemutattam.
Nem »Görögország« történetét írom én meg e műben, mint a hogy »Görögország történetét« írták meg George Grote (»History of Greece«) és Ernst Curtius, Busóit, Holm, Beloch és mások, habár ez utóbbi szerzők a Groteénál kissé óvatosabb címet adtak is a maguk művének, midőn azt »Griechische Geschichte«-nek nevezik vala. Nem; én a művemet, a mennyire csak tőlem tellett, minden tekintetben kritikai alapon akartam megírni, s éppen ez okból csak a legjelentékenyebb görög államok párhuzamosan, azaz egymás mellett, elejétől végig egymás mellett kidomborítandó történetének megírására vállalkoztam: mert okúlva föntnevezett elsőrangú szerzők - különben több tekintetben nevezetes - műveinek belszerkezeti fogyatkozásain, megértettem, hogy lehetetlen az ily nemű belszerkezeti fogyatkozásokat kikerűlnie bármily szerzőnek is, a ki a maga előadásában egy egységes Görögországot igyekszik folyton a maga szemei előtt lebegtetni - holott Görögország mint egységes állam az ókorban egyátalán nem is létezett. Vissza