Görög régiségek és a görög irodalomtörténet vázlata
Szerkesztő
Fordító
Kiadó: | |
Kiadás helye: | |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: |
Könyvkötői vászonkötés
|
Oldalszám: | 216
oldal
|
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar
|
Méret: |
23 cm x 15 cm
|
ISBN: | |
Megjegyzés:
|
Fekete-fehér ábrákkal, fotókkal, térképekkel illusztrálva. A címlap hiánya miatt a könyvészeti adatok nem beazonosíthatóak.
|
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Részlet a könyvből:
Homerosi kor.
A trójai háború színtere. Ithaka.
I. A trójai háború színtere Troas tartománynak észak-nyugati rónasága és ennek fővárosa Trója volt. A város, mely az...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Homerosi kor.
A trójai háború színtere. Ithaka.
I. A trójai háború színtere Troas tartománynak észak-nyugati rónasága és ennek fővárosa Trója volt. A város, mely az Ida-hegység egyik ágának lejtőjén emelkedett, hatalmas, a monda szerint Poseidon és Apollon építette, tornyokkal megerősített bástyák vették körül, s egy erős vár, a Pergamos, védelmezte. A várban állott Priamos palotája, Apollon és Pallas Athene egy-egy temploma. A város kapui közül Homeros csak egyet említ meg névleg, a nyugati kaput, mely balra nyílott a síkságra, a harctér felé. A város és a nyugati tengerpart közt folyt a bő vízű Skamandros (vagy másként Xanthos), mely némi tekintetben határul szolgált a trójai és archiv terület között. Kívüle említve van még a Simoeis folyó, mely amazzal a város közelében egyesült. A skaei kapu előtt, a kocsiút mentén, két forrás bugyogott fel: egyik hideg, a másik meleg; béke idején a trójai nők ide jártak vízért, itt szoktak ruhát mosni.
Trójának, melyet a monda szerint a görögök Kr. e. 1183 táján földúltak, eredeti fekvését a hagyomány főleg a későbbi Új-Ilion helyén kereste. E nézet alaposságát, melyet pedig több újabbkori tudós kétségbe vont, hatalmasan támogatják azon ásatások eredményei, melyket Schliemann Új-Ilion helyén (a ma Hissarlik-nak nevezett halmon) az 1871. és 1882. évek között rendezett.
Vissza
Tartalom
Homerosi kor.
A trójai háború színtere
Ithaka 1-6
A) Az államok berendezése.
I. Az alkotmány 6-8
II. Igazságszolgáltatás 8
III. Hadügy:
1. Katonaság 8
2. A fegyverek 9-16
3. Az ütközet 16-18
4. A tábor 18
5. A hajók 18-20
B) Magánélet.
1. A lakóház berendezése 20-23
2. A házasság 23
3. A nevelés 24
4. A ruházat 24-26
5. Az ételek, italok, étkezés 26-27
6. Foglalkozások: aj A mezőgazdaság; b) Az ipar és a művészet;
c) A kereskedelem 27-29
7. A munka és a szórakozás 29-30
Spárta.
1. A lakosság 30-32
2. A kormány vagy államhatalom a) A királyság; b) A tanács; c) A népgyűlés; d) Az
ephorosok 32-33
3. A fegyelem 34-37
Athén.
A város leírása.
Athén legnevezetesebb helyei és épületei 37-47
Az erődítmények 47
Állatni régiségek.
Az alkotmány.
Történeti áttekintés 47-52
A) Az állam lakosai és jogaik.
I. A polgárok.
1. A polgárjog fogalma; 2. A polgárjog megszerzése és elvesztése; 3. A
gyarmatok és kleruchiák 52-54
II. A metoikosok 54
III. A rabszolgák 55-56
B) Kormány- vagy államhatalom.
I. A nép 56-59
II. A tanács 59-60
III. A tisztviselők: Az állami tisztviselőkről általában 60-62
A legfontosabb rendes tisztségek 62-64
Közigazgatás.
I. Pénzügy.
a) Kiadások; b) bevételek; leiturgiák 65-67
II. Igazságügy.
1. A panaszok és perek osztályozása; 2. Bírák és törvényszékek; 3. Perrendtartás; 4. A büntetés 67-72
III. Hadügy.
1. A hadügy fejlődésének áttekintése 72-73
2. A hadsereg nemei 73
3. A fegyverzet 74-75
4. A hadsereg tagozása és vezérlete 75-76
5. A sorozás (toborzás) és a szolgálati idő 76
6. Ellátás és zsold 77
7. Podgyász és a málháscsapat 77.
8. A tábor 78
9. A menet 78-79
10. Az ütközet 79
11. A várvívás és védekezés 79-80
12. A hajóhad 80-82
13. A katonai fegyelem 82
Magánrégiségek.
1. A lakóház és berendezése 82-85
2. A házasság és menyegző 85-86
3. A nevelés 86-87
4. A tanítás és iskola 87-88
5. A név 89
6. A ruha és viselet 89
7. Élelmiszerek és étkezés ideje 94-95
8. Kereseti módok és források: a) Mezőgazdaság ; b) Kézművesség, ipar és művészet; c) A kereskedelem 95-97
9. Napirend, foglalkozás és szórakozás 97-98
10. Számítások: I. Az idő felosztása; II. A pénznemek; III. A mértékek : a) A hosszúságmértékek; b) A területmértékek; c) Az ürességmértékek ; d) A
súlymértékek 98-101
Vallásrégiségek.
Bevezetés 101-103
A) Az istenek.
Az istenek eredete 103-106
Az istenek közös neve és felosztása 106
I. Az égi istenek.
a) A fő olymposi istenek : Zeus, Hera, Dione, Athene, Apollon, Artemis, Ares, Hephaistos,
Aphrodité, Hermés 107-117
b) Alsóbbrangú istenek: A Múzsák, a Charisok, a Hórák, a Moirák, a gyógyító istenek, egyes istenek 117-122
c) A világosság és a levegő istenei: Heilos, Selene, Eos, Iris, a szelek istenei 122-124
II. A vizek istenei: Poseidon, Amphitrite, Triton, Nereus, Proteus, Ino, Glaukos,
a Seirenek 124127
III. Földi istenek : Demeter, Dionysios, Pan, Seilenos, a Satyrok, a Nymphák 127-130
IV. Az alvilág és a halál istenei: Hades, Persephone, Hekate, az Erinysek, Thanatos, a
Kérek 130-133
Az alvilág 133-134
V. Herosok 135
B) Az istentisztelet.
I. A papok 135-136
II. Az istentisztelet helyiségei 136-139
III. Az istentiszteleti cselekmények 139
1. Az imádságok és fogadalmak 140
2. Tisztulások és engesztelések 141
3. Áldozatok és áldozati ajándékok 142-44
4. A jóslások 144-46
5. Az ünnepi játékok 146-149
6. A halottak eltakarítása és tisztelete 149-151
IV. Az istentiszteletek ideje:
a) Nemzeti ünnepek: 1. Az olympiai, 2. A pithói, 3. Az isthomosi,
4. A nemeai játékok 151-154
b) Attika nagy ünnepei: 1. A Panathenseák; 2. A Dionysiák 3. Az Eleusiniák 154-157
Irodalomtörténet.
Bevezetés 157
A görög irodalomtörténet felosztása 158-159
Az egyes műfajok fejlődése :
I. A költészet: 1. Az epos; 2. Lantos költészet; 3. A dráma,
Az athéni színészet 159-175
II. A próza : 1. A történetírás ; 2. A filozófia; 3. Szónoklat 175-185
Az iskolai görög remekírók élete és művei 186-210
Tárgymutató 211-216