Görög nyelvtan

Tartalom

Bevezetés.
Nyelv, nyelvtudomány, nyelvtan 1-3. §§. A görög nyelv helye az idg.
nyelvcsaládban 4. §. A görög nyelv élete ; dialektusai 5-7. §§.
Első rész: Hangtan.
I. A görög írás és kiejtés 8-9. §§. Hang- és írásjelek 10-11. §§.
II. A hangok 12-13. §§. Magánhangzók 12. §. Mássalhangzók 13. §.
III. A hangsúly 14-18. §§. A hangsúly változása 15. §. Simuló szók és
simulás 16-17. §§. Hangsúlytalan szók 18. §.
IV. A hangok változásai 19-31. §§. A) Magánhangzók változásai 20-
25. §§. Pótlónyujtás és hangzórövidülés; metathesis quantitatis
20. §. összevonás 21. §. Hiatus ; elisio és krasis 23. §. Hangmásulás
24. §. Nasalisok és liquidák mint magánhangzók 25. §. B) Mássalhangzók változásai 26-31. §§. Assimilatio 27. §. A okozta hangváltozások 28. §. Dissimilatio 29. §. Eiectio 30. §. Analogián alapuló változások 31. §.
V. A szavak végződése 32. §. Mozgó végmássalhangzók 33. §.
VI. A szótagokról 34. §.
Második rész: Szótan (ragozás- és jelentéstan).
I. A fő- és melléknevek ragozása 35-61. §§. Általános megjegyzések 35. §.
Felosztás 36. §. A névelő 37. §. 1. Magánhangzós névragozás 38-46. §§. a) Az o-névragozás 38. §. b) Az a-névragozás 39-41. §§.
Az o- és a- névragozás melléknevei 42. §. Az o- és a-névragozás
összevont névszói 43-45. §§. Attikai névragozás 46. §. 2. Mássalhangzás névragozás 47-58. §§. Általános megjegyzések 47. §. A) Néma mássalhangzós tövek 48-50 B) Folyékony mássalhangzós tövek 51-52. §§. C) S-tövek 53-54. §§. D) Félhangzós tövek 55-56. §§.
E) A kettőshangzós tövek 57-58. §§. F) Névragozási rendhagyóságok, heteroklisia és metaplasmos. 59-60. §§. Esetragféle végződések 61. §. A melléknevek áttekintése 62. §.
II. A melléknevek fokozása 63-65. §§.
III. A melléknévi határozók, nyomósító szók és praepositiók 66. §.
IV. A névmások 67-76. §§. a) Személynévmások 67. b) 68. §. c) Visszaható névmások 69. §. d) Kölcsönös névmás 70. §. e) Birtokos névmás 71. §. f) Mutató névmások 72. §. g) Vonatkozó névmások 73. §. h) Kérdő és határozatlan névmások 74. §. i) Egymásra vonatkozó névmások 75. §. j) Névmási határozók 76. §.
V. A számnevek. 77. §.
VI. Igeragozás 78-133. §§. Általános megjegyzések 78-80. §§. Az augmentum 79. §. A reduplicatio 80. §. Első igeragozás, vagyis az omega-végű igék 81-118. §§. Az omega-végű igék felosztása az imperfectum-tőnek az igetőhöz való viszonya alapján 81. §. Első vagy jeltelen igeosztály 82. §. Második vagy -osztály 83. §. Az omega-végű igék felosztása 84. §. A) Magánhangzós tövek 85-93. §§. 1. Az imperfecta actio alakjai 86-87. §§. 2. Az instans actio alakjai 88-89. §§. 3. A perfecta actio alakjai 90-91. §§. Az adiectivum verbale
92. §. Néhány magánhangzós tő sajátságai 93. §. B) Mássalhangzós tövek 94-107. §§. 1. Némahangú tövek 95-102. §§. a) T-hangú tövek 96-97. §§. p) K- és P-hangú tövek 98-101. §§. Erős aoristos 99-100. §§. Erős perfectum 101. §. Néhány mássalhangzós tő sajátságai 102. §. 2. Folyékonyhangú tövek 103-107. §§. Általános megjegyzések és a ragozás 103-106. §§. Erős képzésű alakok 107. §. Az első két osztály igéinek némely sajátságai 108-110. §§. (augmentum, reduplicatio, valamint a jelentés sajátságai.) Az omega-végű ige első és második osztályú (82-83. §§.) alakjai képzésének áttekintése 111. §. Az első igeragozás ú. n. rendhagyó igéi 112- 117. §§. Általános megjegyzések 112. §. A 3. vagy orrhangú igék osztálya 113. §. A 4. vagy kezdő igék oszt. 114. §. Az 5. vagy a-oszt. 115. §. A 6. vagy a vegyestövek oszt. 116. §. Az egyes igeosztályok érintkezései 117. §. Az omega-végű ige ragozásának áttekintése 118. §. Második igeragozás, vagyis a ni-végű igék 119-133. §§. Általános megjegyzések 119. §. a) ni-végű igék első csoportja 120-121. §§. b) A ni-végűek 2. csoportja 122-126. §§. Erős aoristosok és perfectumok a ni-végű igék szerint omega-végű igékből 127. §. c) A ni-végű igék 3. csoportja 128-133. §§.
I. Függelék: a szóképzéstan vázlata 134-5. §§.
Harmadik rész: Mondattan.
Általános megjegyzések 136. §.
1. Az egyszerű mondat 137-140. §§. A) A kijelentő mondat 138. §. B) A kívánó mondat 139. §. C) A kérdő mondat 140. §. (a tagadás: Jz.)
A mondatrészek 141-157. §§. A) Az állítmány 142-143. §§. B) Az alany 144. §. Az állítmány egyezése az alannyal 145. §. C) A tárgy 146. §. D) A határozók 147-156. §§. a) Helyhatározók 148. §. b) Eredethatározók 149. §. c) Időhatározók 150. §. d) Módhatározók 151. §.
e) Okhatározók 152. §. f) Célhatározók 153. §. g) Társ- és eszközhatározók 154. §. h) Véghatározók 155. §. i) Állapothatározók és képes határozók 156. §. E) A jelző 157. §.
II. Az összetett mondat 158-173. §§. Általános megjegyzések 158. §.
A) A mellérendelés 159. §. B) Az alárendelés 160-172. §§. Általános megjegyzések 160-162. §§. a) Oratio obliqua 163. §. b) Alanyi és tárgyi mellékmondatok 164. §. c) Függő kérdőmondatok 165. §. d) Hely és időhatározó mellékmondatok 166. §. e) Feltételes mellékmondatok 167. §. f) Megengedő mellékmondatok 168. §. g) Okhatározó mellékmondatok 169. §. h) Célhatározó mellékmondatok 170. §. i) Következményes mellékmondatok 171. §. j) Jelző mellékmondatok 172. §. Mellékmondatok rövidítése 173. §.
III. Szórend 174-175. §§.
II. Függelék: az ion szójárás sajátságai 176-206. §§. Általános megjegyzések
176. §. a) Hangtan 177-179. §§. p) Alaktan 180-203. §§. Névragozás és fokozás 180-187. §§. Névmások 188. §. Számnevek 189;. §. Igeragozás 190-201. §§. Praepositiók és határozószók
202-203. §§. y) Mondattan 204-206. §§.
III. Függelék: stilisztikai megjegyzések 207. §.
Magyar-latin tárgymutató.
Görög tárgymutató.

Témakörök