kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Lexika Tankönyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Székesfehérvár |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 367 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar Görög |
Méret: | 24 cm x 16 cm |
ISBN: | 963-9092-81-9 |
Megjegyzés: | Tankönyvi szám: LX-0077. |
Rövidítések | 13 |
Bevezetés: a görög nyelv története, sajátossága és jelentősége | 14 |
Hangtan | |
Írás és kiejtés | 16 |
A görög betűk | |
A mássalhangzók hangértéke és kiejtése | |
A magánhangzók hangértéke és kiejtése | |
Hehezet és hangsúly | |
A központozás és egyéb írásjelek | |
Szótagok és szótagolás | |
A szótagok hosszúsága | |
A görög hangsúlyozás lényege | |
A hangsúlyozás szabályai | |
A hangsúlytalanság, más néven proklisis | |
A simulás, más néven enklisis | |
A legfontosabb hangtörvények | 26 |
A magánhangzók változásai | 26 |
A hangzórövidülés és a hosszúságcsere | |
A pótlónyújtás | |
A hangzóösszevonás | |
A mássalhangzók változásai | 28 |
Mássalhangzók találkozása: Bevezető megjegyzés | |
Zárhang egyéb mássalhangzó előtt | |
Orrhang és folyékony hangzó egyéb mássalhangzó előtt | |
A mássalhangzó után álló (egykori) j hangzó | |
Az erős hehezet és a hehezetes mássalhangzók | |
A szóvégre vonatkozó szabályok: A szóvégre vonatkozó általános törvény | 35 |
A mozgó végmássalhangzók | |
A hangzókiesés (elisio) | |
A krasis | |
A tőhangzóváltás (Ablaut) | 38 |
A tőhangzóváltás fogalma és megnyilvánulási formái | |
A szótagképző folyékony hangzók és orrhangok | |
Alaktan | |
A főnevek és a melléknevek ragozása (declinatio) | 41 |
Általános megjegyzések | |
A névelő | |
Melléknevek ragozása az első és második névszóragozásban | |
A harmadik névszóragozás | 49 |
Bevezető megjegyzések | |
A mássalhangzós tövű névszók ragozása | |
A magánhangzós és diftongus-tövű névszók | |
A harmadik névszóragozás rendhagyó ragozású főnevei | |
Melléknevek a névszóragozás különböző osztályaiban: Az eddig tárgyalt típusok áttekintése (kiegészítésekkel) | |
Két tövű melléknevek | |
Függelék: a melléknév helye a mondatban | |
A melléknév fokozása | 65 |
A rendhagyó fokozás | |
A határozószó és fokozása | 68 |
A melléknevekből (szabályszerűen) képzett határozószók | |
A nem melléknevekből képzett (rendhagyó képzésű) határozószók | |
A névmás | 71 |
A személyes névmás | |
A visszaható személyes névmás | |
A birtokos névmás | |
A mutató névmások | |
A vonatkozó névmások | |
A kérdő és a határozatlan névmások | |
Megfeleltetés a különböző névmások között | |
Megfeleltetés a különböző névmási határozószók között | |
A számnév | 80 |
A névszók dualisa | 82 |
Ritkábban előforduló sajátosságok az attikai próza névszóragozásában | 83 |
Az ige | 85 |
Általános megjegyzések az igetövek képzéséhez és az igeragozáshoz | 85 |
Az igealak | 85 |
Igeidő és aspektus | 86 |
Az igealak képzésének általános jellemzői | 87 |
Igető és actio-tő | 88 |
A ragozás eszközei: módjelek és ragok | 90 |
Az augmentum és a reduplikáció: Az augmentum; A reduplikáció; Augmentum és reduplikáció az összetett igéknél; Az augmentum és a reduplikáció sajátosságai | 92 |
Hangsúlyozás az igeragozásban | 96 |
Az első két imperfectum-osztály igéi | 99 |
A magánhangzós tövű igék | |
A zárhang-tövű igék | |
A folyékony-hangzás tövű igék | |
Erős képzésű igealakok | |
Az igenemek használatával kapcsolatos alaktani sajátosságok | |
Az első két imperfectum-osztály igéinek törzsalakjai | |
Egyéb imperfectum-osztályokhoz tartozó, un. rendhagyó igék | 147 |
Mondattan | |
Általános bevezetés a mondat felépítéséhez (A szintaktikai eszközök) | 166 |
A szófajok és szóalakok mint mondatrészek | 168 |
A névszói szófajok és szóalakok | 168 |
Az ige a mondatban | 214 |
A partikulák | 261 |
Az egyszerű mondat | 272 |
Az egyszerű mondat általános leírása | 272 |
Az alany és az állítmány | 273 |
A jelző és az adiunctum praedicativum | 276 |
A bővített mondat fajtái | 281 |
Az önmagában álló mondat mint főmondat | 281 |
A mellérendelő főmondat-csoport | 284 |
Az alárendelő mondatkapcsolat | 285 |
A függő beszéd | 308 |
Függelék | |
A szóképzéstan vázlata | |
Általános megjegyzések: A szóképzés eszközei | 310 |
Szóképzés levezetéssel | |
Főnevekből levezetett melléknevek | 312 |
Igékből levezetett melléknevek | 312 |
Főnevekből és melléknevekből levezetett főnevek | 313 |
Igékből levezetett főnevek | 315 |
Főnevekből és melléknevekből levezetett igék | 316 |
Más igékből levezetett igék | 317 |
A határozószók képzése | 318 |
Az összetett szavak képzése | 319 |
A homérosi nyelv | 324 |
Általános jellemzők | 324 |
Hangtani sajátosságok | 324 |
A főnevek és a melléknevek ragozása | 326 |
A melléknevek sajátossága | 328 |
A névmások | 329 |
Az igeragozás sajátosságai | 330 |
Mondattani jelenségek | 335 |
A görög verstan | 339 |
Általános megjegyzések | 339 |
A jambikus trimeter | 340 |
A trochaikus tetrameter | 341 |
A daktilikus hexameter | 341 |
A daktilikus pentameter | 342 |
Index | |
A mondattannál szereplő példamondatok forrásai | 343 |
Mondattani fogalmak jegyzéke | 351 |
Görög szavak jegyzéke | 355 |
Rövidítések |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.