Görög Demeter (1760-1833)

Előszó

Negyven évvel ezelőtt áhítattal és kíváncsi érdeklődéssel kerestem a XVIII. század végén Bécsben élő s Hajdúdorogról származó kultúrpolitikusunk, Görög Demeter nyomait szülővárosában, a „privilegiális hajdúváros"-ban. Görög nevű családok seregére leltem ott, és Görög Péter állatorvosnál, egyik tanítványom édesapjánál, megtaláltam Görög Demeter néhány levelét a XIX. század elejéről unokaöccséhez, Görög Jánoshoz és a hajdúdorogi nemesek hadnagyához, Orosz Andráshoz. A levelek szövegét a Debreceni Szemle1 1938-ban közkinccsé tette, de az eredeti leveleknek azóta nyoma veszett. Abban az időben rátaláltam Dorogon az egyik leányági Görög leszármazottnál Márton József 1834-ben Bécsben kiadott, Görög Demeter arcképét és életútját tartalmazó kis füzetére is. Azóta ezt is megsemmisítette a II. világháború vihara. Akkor még a Görög családtagok azt is tudták, szájhagyomány alapján, hogy Görög Demeter öreg korában házasodott meg, s báró Hiller Jozefint vette feleségül a császári udvar kívánságára. Végrendeletében Alsó- és Felső-Ausztriában fekvő vagyonát feleségére hagyta, grinzingi szőlőjét pedig az uralkodó-házra, magyarországi rokonairól másféle gondoskodás történt, de arra már nem emlékeztek, hogy miből állt ez az örökség.
Végrendeletét - állítólag - Bécsből Magyarországra a Helytartótanácshoz küldték le, s negyven évvel ezelőtt a dorogi atyafiak egyes tagjai megbízásából egy pesti ügyvéd kereste azt. Az akkor élők hatalmas vagyont rebesgettek, amely Dorog és Hadház határában terült el, s az örökséget áhító emlékezet nyolcvanezer hold földről beszélt. Ezért a földért több mint száz éven keresztül eredménytelenül folyt a per. A nagy pereskedés közben a hiteles dokumentumok elvándoroltak Dorogról, s azóta is nyomuk veszett, így Görög Demeter szülővárosához fűződő szoros kapcsolatait ma már alig-alig sejtjük. Vissza