Göring

Fülszöveg

Hermann Göringet több mint hatvan évvel ezelőtt kötél általi halálra ítélte a háborús bűnöket vizsgáló nürnbergi bíróság. Az egykori „Nagynémet Birodalom Birodalmi Marsallja" azonban pár órával a végrehajtás előtt egy ciánkapszula segítségével megszökött a büntetés végrehajtása elől. Sok arca volt: hiú, ravasz és olyan brutális, mint Hitlernek szinte egyetlen más főembere sem, mégis a náci birodalomban mindannyiuknál nagyobb népszerűségnek örvendett, amely néha még Hitlerén is túltett. Az 1893-ban született Hermann Göring csalóka módon testesítette meg a Harmadik Birodalom joviális arcát, és igazi, embertelen énjét szeszélyes nyájasság mögé rejtette. Közben pedig a rezsim minden erőszakos fellépésében része volt, és szinte minden zsidóellenes törvény, rendelet vagy egyenesen gyilkos utasítás az ő kézjegyét viselte.
A holokauszt is az ő nevéhez köthető. Guido Knopp leírja, miképpen vette át az 1922 óta náci párttag Göring az SA parancsnokságát, miképpen egyengette tanácsadóként és tetterős támogatóként Hitler útját a birodalom kancellárságáig; hogy készítette elő a Luftwaffe kiépítésével a megsemmisítő háborút; miképpen korrumpálódott aztán a pénz és a hatalom hatására, és hogyan süllyedt a háború utolsó éveiben egyre mélyebbre a drog és a nagyzási mánia mocsarába. Hogyan határolódott el végül - legkésőbb Sztálingrád és a szövetséges bombatámadások után, amelyekre az „ő" Luftwafféja már nem tudott válaszolni - egyre erősebben az eleinte imádásig tisztelt „Führertől", és vonult vissza Carinhallba, Berlin melletti vidéki birtokára, hogyan maradt első számú vádlottként rezzenetlen a nürnbergi bíróság előtt, bűnbánatot, belátást nem mutatva, és hogyan szökött meg az ítélet végrehajtása elől a ciánkáli segítségével. Guido Knopp számos levéltári anyag mellett most jutott elsőként olyan filmanyagokhoz és fényképekhez, amelyek Göring magángyűjteményéből valók, és amelyeket hatvan éven át eltűntnek hittek. Ezek révén kivételes bepillantást nyerhetünk a „birodalmi marsall" életébe. Vissza