Gondolkodásra nevelés a történelemtanításban

Előszó

Kétségtelen, hogy a ma iskolájának egyik legdöntőbb feladata: az önálló gondolkodásra nevelés. Az azonban korántsem biztos, hogy az iskola ma már minden tőle telhetőt megtesz e feladat valóra váltásáért. A vitathatatlanul meglévő eredmények mellett, a biztató fejlődési tendenciák ellenére fellelhetőek az elavult, káros módszerek és a hozzájuk való maradi ragaszkodás. Az elmúlt évek reprezentatív felméréseinek tanúbizonysága szerint mindez történelemtanításunkat is jellemzi. A gyakorlati fogyatékosságok hátterében nem egyszer elméleti tisztázatlanság áll. S nem állíthatjuk tiszta lelkiismerettel, hogy a történelemtanítás metodikája ezen a kényes területen a megfelelő mértékben eleget tett az elméleti tisztázás jogos igényeinek. Az idevágó hazai irodalom elég szegényes és nem elég alapos, eléggé ellentmondó, de az ellentmondásokat eléggé fel nem oldó. E hiányosságok enyhítése, a történelemtanítás keretei között folyó gondolkodásfejlesztés alapvető kérdéseinek felvetése érdekében a testvéri szocialista országok történelemtanítási szakemberei közül megkértük azokat, akik ezzel a problémakörrel különösen behatóan foglalkoztak, engedjék meg, hogy munkáikból egyes - velük előre megbeszélt - részeket lefordítsunk és a magyar történelemtanárok számára közreadhassunk. Így született meg a kötet, amelyet most kézbe vesz az Olvasó. A válogatás tehát az európai szocialista országok néhány vezető történelemmetodikusának kutatásait, és az ezekből levont következtetéseket tartalmazza. A különböző tanulmányokat elsősorban a téma közössége és a megegyező elvi-elméleti alapok, a közös metodológia fogják egybe. A vizsgálatok metodikája, a lényeg megközelítésének fő iránya, a szakkifejezések értelmezése viszont országonként, sőt szerzőnként többé-kevésbé eltérnek egymástól. Ami nem is lehet másként, hiszen a metodikai kutatások egybehangolása egyelőre gyerekcipőben jár. Az adott esetben a sokféleség nemcsak hátrányokat okoz. Éppen ebből fakad a kötet gondolatgazdagsága, az hogy a tanulmányok nagyon sok szempontot vetnek fel és a gondolkodásfejlesztés kérdéseit nagyon sokrétűen és sokoldalúan tárgyalják. Az sem baj, hogy a szerzők néhány kérdésben kimondva, vagy kimondatlanul vitatkoznak egymással. Vissza