Ferencváros metszeteken II.

Előszó

Ferencvárosi vonatkozású ábrázolásokat bemutató sorozatunk második kötetét tartja kezében a Kedves Olvasó. Hasonlóan az első részhez, olyan acél- és fametszeteket, kőnyomatokat és egyéb sokszorosító grafikai eljárással készült képeket próbáltunk összegyűjteni, melyek segítenek kerületünk múltjának minél alaposabb megismerésében. Az ábrázolások felkutatásában nem elsősorban az esztétikai szempont vezérelte a szerkesztőket, inkább az az igény, hogy lehetőség szerint minél több lakó- és középülettel, iparteleppel, utcával és városrészlettel ismerkedhessen meg az Olvasó. A kötetben szereplő metszetek 1873 után megjelent közművelődési folyóiratok, építészeti szaklapok, reklámplakátok, kisnyomtatványok és számlafejlécek ábrázolásai. Az előző kiadványhoz hasonlóan a teljesség igénye volt az egyik fő mérce; már az előbbi felsorolásból is kitetszhet azonban, hogy ez a törekvés nehezen megvalósítható. Ami a különböző közgyűjteményekben vagy magánszemélyeknél fennmaradt, természetesen esetleges, és nem terjed ki minden ábrázolt tárgyra, legyen az látkép, életkép, középület vagy üzem. Az ipari negyeddé fejlődő Ferencváros jelentősebb gyárai szép számmal készíttettek olyan nyomtatványokat, plakátokat, számlafejléceket, borítékokat, számolócédulákat és egyéb reklámhordozókat, melyeken az üzem képe szerepelt; a tehetősebb vállalatok pedig a korabeli folyóiratok oldalain is megjelentették hirdetéseiket. Az 1880-as, 1890-es években ezek az ábrázolások legnagyobb számban még nem fotográfiák, hanem grafikai technikával előállított képek voltak. A kerület minden XIX. század végén működő ipari üzeméről természetesen lehetetlen bemutatni metszetábrázolást, a fellelt grafikák segítségével azonban így is viszonylag részletes képet alkothatunk Ferencváros 1873 utáni állapotáról, fejlődéséről.
Mivel a kötetben megtalálható ábrázolások többsége fametszet, szükségesnek láttuk, hogy részletesebben foglalkozzunk a magyar fametszés legjelentősebb alakjával, Morelli Gusztávval. Az ezt követő fejezet Ferencváros fejlődését igyekszik felvázolni a városegyesítéstől az 1910-es évekig. A metszetanyag feldolgozását az előző kötethez hasonlóan végeztük, azaz az egyes képek alatt rövid bibliográfiai leírás, majd az adott illusztrációhoz kapcsolódó néhány mondatos ismertetés olvasható. Reméljük, hogy a két kötet együtt, és külön-külön is viszonylag teljes és változatos képet rajzol városrészünk múltjáról. Vissza