Előszó
Egy város születésének évét általában nemigen tudjuk, egyszer csak lesznek, itt vannak, nőnek és helyet követelnek maguknak. Már hogy egy ember lakta hely mikor válik igazi várossá, arról pontos...
Tovább
Előszó
Egy város születésének évét általában nemigen tudjuk, egyszer csak lesznek, itt vannak, nőnek és helyet követelnek maguknak. Már hogy egy ember lakta hely mikor válik igazi várossá, arról pontos tudomásunk van. Sopron régóta lakott hely. Archeológiai leletek igazolják, hogy a város és környéke már a kelták idejében település volt. így aztán ha Sopron története vissza is nyúlik a Róma előtti idők legködösebb századaiba, mégis pontosan az Úr 1227. esztendeje az, amelyben királyi várból önálló várossá lett.
Az ipari és kereskedelmi élet szempontjából Sopron határ menti fekvésének jelentős szerep jutott. Kiváltságai révén Magyarország nyugatra irányuló külkereskedelmének és az ország behozatalának egyik fontos kapujává vált. (Az ország legnyugatibb városa, melyet I. Károly már 1317-ben az „ország kapujának" nevezett.) Árumegállító és vásártartó joga révén virágzó ipar előfeltételeit teremtette meg. Virágzásáról és szervezettségéről a könyvben is bemutatott számos ipari céh tanúskodik. Ha a közlekedés és a kereskedelem a legerősebb és legtartósabb városfejlesztő erő, akkor az ipart a leggyorsabb városfejlesztő erőnek nevezhetjük.
A múltban iránytű nélkül búvárkodó előtt rejtélyesek azok az erők, amelyek egy város közösségét összetartják, melyek a város fejlődését ösztönzik. Sopronnak voltak nehéz, szürke szakaszai, és volt idő, mikor gomba módra nőttek időtálló alkotások.következményekkel járt, az 1893. évi peronoszpóra járvány is, amely megingatta a FlandorfFer, Lenek, Russ borkereskedelemmel foglalkozó családok gazdasági pozícióját is. Tovább tetőzte a bajt a Soproni Építő és Földhitel Bank 1901. október 20-án bekövetkezett bukása, amely megsemmisítette a soproni polgárok tőkéjének nagy részét. A bank igazgatója, Schladerer Alfréd agyonlőtte magát, a bizottsági tagokat kisebb büntetésekre ítélték, köztük Gebhard József polgármestert is, akit állásából felfüggesztettek. Sopron viszonylagos lemaradása szomszédjai fejlődéséhez képest főleg ennek az eseményeknek köszönhető. Sopron a század végén észrevehetően megtorpan a fejlődés útján. A hiszékenység áldozatai - mondhatnánk, de ha végigtekintünk a város gazdasági életén, mintha szinte máig se igen tanultunk volna az esetből. A gyáripar sokat hangoztatott és panaszolt versenye, s főleg Ausztria közelsége iparosaink nehéz helyzetét már évtizedek óta tovább súlyosbította. Csupán néhány kisebb üzem létesült ebben az időben. Elkerülték Sopront az ország fő vasútvonalai is, és ezzel a város elvesztette helyzeti előnyét. A nagy múltú iparos- és kereskedőváros, fokozatosan katona- és diákvárossá vált. A későbbi évtizedek során rengeteg esemény befolyásolta a soproni ipar további alakulását. Az 1921. évi népszavazást követően a város súlyos válságba került. A válságból kivezető utat az 1925-ben megrendezett kereskedelmi és iparkamara jubiláris iparkiállítása jelentette. Sopron elsősorban a maga lebírhatatlan jövőakarását állította ki: Sopron élni akar és élni is fog! Sopron, 2005. március 20. Gosztom László
Vissza