Előszó
A régi görögök a szépművészetek védőistennőit múzsáknak nevezték. A későbbi időkben, különösen nyugaton, az átalakított „musa" nevet annak a művészetnek a jelölésére használták, mely a szépet...
Tovább
Előszó
A régi görögök a szépművészetek védőistennőit múzsáknak nevezték. A későbbi időkben, különösen nyugaton, az átalakított „musa" nevet annak a művészetnek a jelölésére használták, mely a szépet hangokkal, dallamokkal és rithmusokkal fejezi ki. Igy találunk a germánoknál „Musik"-ot, a románoknál „musica"-t. Mi magyarok e művészetet muzsikának, zenének nevezzük.
A zene tehát művészet; tárgya a hang.
A hang: keletkezése és tulajdonságai.
Hang keletkezik, ha valami rezeg. Azt, a minek rezgéséből a hang keletkezik, hangébresztőnek nevezzük. A húr, a fúvóhangszerek fúvókája, a dob bőre, az orgona sípja tehát hangébresztők. A természettannak azt a részét, mely a hang keletkezését, tulajdonságát és osztályozását tárgyalja : hangtannak, vagy acustikának nevezzük.
A zenei hang abban különbözik a beszéd hangjától, hogy magában véve nincsen jelentése; épen úgy, mint a beszédnek legkisebb részei. Egyes hangok, szótagok, nem fejezhetnek ki gondolatot.
Ha tehát a hangébresztő szabályszerű rezgéseit a levegőnek átadja, akkor hang érzete keletkezik. Ha például vonóval valamely húrt szabályszerű rezgésbe hozunk, akkor hallásunk a levegő közvetítésével a rezgéseket, mint hangot, felfogja, észreveszi.
Vissza