Gödöllői séták

Szerző

Szerkesztő

Gödöllő

'Szántai Sándor: Gödöllői séták ' összes példány

Kiadó:	Városi Könyvtár
Kiadás helye:	Gödöllő
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	147 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-04-1252-7

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Sétákra csalogatja olvasóit ez a könyvecske. Sétákra térben és időben, hogy felfedezzük Gödöllőt, a várost, amelyben élünk, ám amit - hogy igazán otthon érezhessük magunkat benne - kellőképp mégsem ismerünk.
Arról a Gödöllőről, amelynek kastélya, a Grassalkovichok egykori pompás palotája királyi üdülő, majd kormányzói rezidencia volt, közben pedig (habár kis időre ) Windischgraetz, Kossuth és Stromfeld Aurél főhadiszállása is, talán eleget hallottunk. Gödöllő ismertté vált művészei révén és a cserkészek 1933-ban megrendezett világtalálkozójának színhelyeként is, sőt úgy is mint a fővárosi polgárság kedvelt kirándulóhelye, nyaralófaluja.
Ám hogy a különböző rendű-rangú vendégeket vonzó - olykor még letelepedésre is csábító - Gödöllő romantikus felszíne alatt, hol és hogyan éltek a helybeliek, a kisemberek, arról igen keveset tudunk.
Az ő világukat mutatja be nekünk Szántai Sándor. Megbízható, sokoldalú idegenvezetőnek bizonyul. Ha röviden kellene válaszolni arra, hogy miért érdemes útitársául szegődnünk, mi hitelesíti az ő városképét, azt felelnénk, hogy helyismerete és látásmódja. Helyismerete egy születése óta itt élő, mindent jól megfigyelő, mindenre jól emlékező ember sajátja. Ismereteinek gyökerei azonban egy emberöltőn túli messzeségbe nyúlnak - a vincellér, erdőkerülő, paraszt és iparos ősök - történelmet hordozó múltjába. Az általuk tapasztaltak, a tőlük hallottak, úgy is mondhatnánk hát, hogy a régen halottak is életre kelnek írásaiban.
Látásmódja pedig a közösségi gondokat magáévá tevő, realista munkásemberé. Akit nem téveszt meg a látszat, akit szakmája - az esztergályos mesterség - is éleslátáshoz, a körültekintő, pontos munkához szoktatott. így veszi szemügyre a múltat és a jelent, jobban mondva a múltat a jelenben, egyszerre láttatva azt, ami volt és ami van, jól érzékeltetve azt is, hogy a változás és a fejlődés nem okvetlenül jelent egyet.
Fogékonyan mindarra, ami örvendetes vagy nyugtalanító, biztos kézzel vezet minket városrészről városrészre, sőt házról házra, jó ismerősként ajtót nyitva az ottlakókra is. Régi piacok, vásárok, lakodalmak hangulata, kertek, parkok féltett varázsa, mesterségek, mesterek tisztes emléke, a háborús idők megannyi élménye, közéletünk sokféle gondja, az egykori kisdiák megfigyelései és a ma már nyugdíjas nagypapa tapasztalatai egyként tápláló forrásai szerzőnk íráskedvének, azonos értékű összetevői a kötet sokrétű tematikájának. Városismeret, természetismeret, emberismeret, hagyományok és szakmák ismerete imponálóan tükröződik a kötetében. Vissza

Tartalom

Bevezető 3
Gyermekkorom Gödöllője (Á, 1984.10.) 5
Lebontották a sarokházat (MM, 1980.03.31.) 8
Tavaszi változások (PH, 1986. 04.25.) 10
A községi park körvonalai (PH, 1987. 04.10.) 12
A kastélypark a nyár színeiben (PH, 1985. 08.10.)14
Pezsgő és verébfészek (PH, 1987. 02.03.) 17
Végig a Kossuth Lajos utcán (PH, 1985.08.03.) 19
Hol vannak ilyenkor a gyerekek (PH, 1985. 08.18.)22
Lányok, fiúk a korzón (PH, 1986. 01.30.) 24
Egykori és mai piacok (PH, 1986. 03.20.) 26
Vásárok egykor és ma (PH, 1985. 06.25.) 28
Folyamatos átrendeződés (PH, 1986. 01.25.) 30
Teremtődjön némi összhang (PH, 1985. 08.28.) 32
Peckes legény a főutcán (PH, 1985.11.18.) 34
Fények, üzletek a főtéren (PH, 1985.12.21.) 36
Városi körséta (GM, 1987.11.) 38
Serénykedő lakótársak (PH, 1987. 06.15.) 40
Az Erkel iskola fölötti rész (Á, 1987. 05.) 42
Eltűnik a Szilhát utca (PH, 1986.02.17.) 44
Az egykori Erdő utcában (PH, 1987. 07.31.) 46
Pályák és csapatok (PH, 1986. 05.27.) 48
A volt majorsági földek (PH, 1987. 11.12.) 50
A természet egyszerűsége (PH, 1987. 09.28.) 52
A parkban gyár áll (PH, 1986. 07.26.) 54
Üzemek, intézmények (PH, 1986. 07.18.) 56
A felfedező irodalmár (PH, 1986.07.05.) 58
Az elhagyatottság nyomai (PH, 1986. 07.28.) 60
A lombfüzér alatt andalogva (PH, 1985. 08.24.) 62
Átalakuló kertek alja (PH, 1986.12.02.) 64
Francsisek úr és társai (PH, 1986.10.30.) 66
Megőrzött törekvéseink (PH, 1986.12.10.) 60
Hídon túl az egyetemi park (PH, 1985. 09.21.) 70
Utcák, fák, virágok (PH, 1986. 05.17) 72
Összeboruló hársak alatt (PH, 1986.05.05.) 74
Őzek, szarvasok találkahelye (PH, 1985.10.10.) 76
A havas táj szépsége (PH, 01.06.) 78
Elmúltakon meditálva (PH, 1985,11.06.) 80
Szűkebb pátriánk szépsége (Á, 1985. 05.) 82
Szerteágazó gyökerek (PH, 1985. 10.04.) 84
Alvégi emlékek (Á, 1986. 04.) 86
Különféle várótermek (PH, 1985.12.03.) 88
Nem ébreszti füttyjelzés (PH, 1985.11.01.) 90
A Palotakert és környéke (PH, 1985. 07.12.) 92
Átrendeződő terület (PH, 1986. 07.08.) 94
Ki emlékszik még az anyagbányára (Á, 1988. 08.) 96
Völgyek összefolyásában (PH, 1985. 09.09.) 99
Már nem ugyanaz az ég (PH, 1988. 01.26.) 101
Erdők, kertek találkozása (PH, 1985. 11.27.) 103
Vegyes írások
Helyezzük vissza a szobrot a főtérre (Á, 1988.11.) 106
Egy letűnt világ emlékei (PH, 1986. 07.14.) 108
Hamvai fölött újra sírhant domborul (Á, 1986.11.) 110
Régiekről szólván (PH, 1986. 04.07.) 111
A feleselés élménye (PH, 1987.10.01.) 113
A sok hasznú diófa (PH, 1987.10.22.) 115
Száraz nyár után (PH, 1986.09.13.) 117
Régi mesterek (PH, 1986. 02.19.) 119
Mesterségbeli fogások (PH, 1986. 08.11.) 121
Kifognának rajtunk? (PH, 1986. 04.29.) 123
Erdei munka régen (PH, 1986. 04.11.) 125
Nyugodtan húzd, fiam (PH, 1986. 08.20.) 127
Lakodalom van a mi utcánkban (VM, 1980. 09.06.) 129
Két csendőr mondta: körözött személy vagyok (Á, 1987. 01.)136
"HÉV-vel a szabadba" (PH, 1984. 01.07.) 140
Bazaltkövet és bogárhátú utak (PH, 1984.02.16.) 142
Erdőben város, városban erdő (PH, 1984. 05.30.) 144
Lakónegyed a város határában (PH, 1988. 01.04.) 146