Göcseji Falumúzeum

Előszó

1968-ban, a magyarországi szabadtéri múzeumok közül elsőként nyitotta meg kapuit a Göcseji Falumúzeum Zalaegerszegen. Nagy szenzációnak számított, hogy a külföldi példák után végre Magyarországon is felépülhetett egy szabadtéri gyűjtemény. Éppen ezért a múzeumnyitás előtt cikkeztek az új látványosságról a helyi és az országos újságok. A Magyar Televízió esti filmhíradója több alkalommal is tudósította a nézőközönséget az épülő, majd az elkészült múzeumi faluról.
Az ország legarchaikusabb tájegysége
A városközponttól nem messze, a Zala folyó holtágának területén kapott helyet az új kiállítás, amely a Zala megyei Göcsej 19. századi népi építészetét, az itt élő parasztemberek életét, korabeli életmódját hivatott bemutatni. Göcsej egészen a 20. század közepéig, amikor elkezdődött a műutak építése, majd megindult a rendszeres buszközlekedés, szinte érintetlen elzártságban létezett. Ez a sajátos helyzet konzerválta a települések szerkezetét, a hagyományos építési módokat, a porták építményeinek formáját, elrendezését, velük együtt pedig a gazdálkodást és az életmódot is. az 1950-es években a falvakban nem volt ritka a zsúpos ház, sőt álltak még az egészen archaikus, a korábbi századok építészetére jellemző kémény nélküli, füstöskonyhás házak is. A valósággal mozdulatlanná dermedt történelmi időből az 1950-es, 1960-as években a települések a modernizáció útjára léptek. A régi boronaházak helyére egy évtized alatt sok új, a modern kor igényeinek megfelelő, cseréptetős téglaház épült. A zsúptetők hirtelen tűntek el az utcákról, és szinte egy csapásra megváltozott az ország egyik legarchaikusabb megyéjében a falvak képe. A rohamos átalakulás láttán szinte az utolsó pillanatban indult gyűjtőútjára a falumúzeum létrehozója, Dr. Szentmihályi Imre, aki ennek a hagyományos paraszti világnak egy szeletét kívánta megmenteni, majd megmutatni az utókornak. A gyűjtőmunkában, később pedig a falumúzeum létrehozásában is kitartó társa volt Tóth János építész és Barabás Jenő néprajzkutató. A munka utolsó fázisában - a berendezésekhez szükséges további tárgyak gyűjtésében, a műtárgyak restaurálásában - sok egyetemista, középiskolás diák, néprajzos kolléga segítette a múzeumalapítót. Végül 1968. augusztus 20-án, nagy társadalmi összefogás eredményeképpen megnyílt a Göcseji Falumúzeum. Vissza