Globális környezeti problémák és a riói megállapodások végrehajtásának helyzete

Szerző

Csóka Péter

Szerkesztő

Budapest

'Csóka Péter: Globális környezeti problémák és a riói megállapodások végrehajtásának helyzete ' összes példány

Kiadó:	Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium-Debreceni Egyetem
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2004
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	166 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	30 cm x 21 cm
ISBN:	963-472-847-2
Megjegyzés:	Színes illusztrációkkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A globalizáció a környezetszennyezés, a természeti erőforrás-hasznosítás folyamatainak globálissá válását is eredményezte. Az emberi tevékenységek egyes "mellékhatásai" már földi méretekben kezdték veszélyeztetni az ökológiai rendszerek és a társadalmak létfontosságú környezeti feltételeit. A múlt század hatvanas éveit követően a kelet-nyugati feszültség csökkenése, az enyhülés időszaka nemcsak a nemzetközi biztonságpolitikai, gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés kibontakozásának kedvezett, de hozzájárult ahhoz is, hogy a környezeti megfigyelések és a tudományos elemzések alapján a politikai vezetők is felfigyeltek a globális környezeti kockázatokra. Az 1972-ben Stockholmban 113 ország képviselőinek részvételével - az ENSZ égisze alatt - megrendezett első környezetvédelmi világértekezlet legnagyobb érdeme, hogy ráirányította a politikusok figyelmét e folyamatokra. Ennek nyomán a környezetvédelem nemzetközi és nemzeti intézményrendszerei is dinamikus fejlődésnek indultak. Világossá vált, hogy az országhatárokon átterjedő, illetve a globális hatásokkal járó környezeti problémákat csak nemzetközi összefoglalással lehet megoldani, s ennek legfontosabb eszközei a nemzetközi megállapodások, amelyek tartós érdekegyeztetések eredményeként jöhetnek létre.
1992-ben az ENSZ 178 ország küldötteinek részvételével újabb világkonferenciát szervezett Rio de Janieróban. A környezet és a fejlődés sokrétű összefüggéseit tárgyaló konferencián számos globálissá vált környezeti probléma is napirenden volt. Ezek sorában konkrétabb eredmények négy témakörben születtek: ekkorra fejezték be a biológiai sokféleség és a földi éghajlat védelmével foglalkozó nemzetközi egyezmények kidolgozását, és azokat a konferencia magas szintű szakaszán, a Föld Csúcson nyitották meg aláírásra; elfogadták a fenntartható ill. tartamos erdőgazdálkodás alapelveit (miután nem sikerült egyetértést elérni az e probléma kezelését célzó egyezmény ügyében), valamint határoztak a sivatagosodással foglalkozó nemzetközi megállapodás kidolgozásának szükségességéről. Tágan értelmezve ezeket nevezhetjük "riói" globális környezetvédelmi megállapodásoknak, amelyek közös alapelveit a "Riói Nyilatkozatban" rögzítették. Vissza

Tartalom

Előszó	7
Globális környezeti problémák és a riói megállapodások	8
A biológiai sokféleség jelentősége és a megőrzéséről szóló nemzetközi egyezmény	10
A biológiai sokféleség fogalma és szintjei	10
A biológiai sokféleség változásai a földtörténeti múltban	10
Biológiai sokféleség a jelenkorban - Antropogén veszélyeztető tényezők	13
A biológiai sokféleség hazánkban és a Kárpát-medencében	18
Biológiai Sokféleség Egyezmény	22
Az Európai Unió tevékenységei és középtávú célkitűzései a biológiai sokféleség védelmében	25
Hazai feladatok és teljesítésük	26
Cartagenai Jegyzőkönyv a biológiai biztonságról	28
A géntechnológia főbb fogalmai, területei és céljai	28
A genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos tudományos és társadalmi nézetek	29
Támogató nézetek	29
A kockázatokat hangsúlyozó nézetek	30
A géntechnológiai tevékenység alakulása a világban	31
A genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos nemzetközi szabályozás	33
A biológiai biztonsággal kapcsolatos nemzetközi szabályozás előtörténete	33
A Cartagenai Jegyzőkönyv előkészítése és hatálybalépése	34
A jegyzőkönyv célja és főbb tartalmi elemei	35
A jegyzőkönyv megvalósításának nemzetközi eszközei	38
Az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye és a Kiotói Jegyzőkönyv	42
Az éghajlatváltozás kockázata és a nemzetközi egyezmény kidolgozása	42
Az egyezmény célja és főbb tartalmi elemei	42
Kiotói Jegyzőkönyv	44
Nemzetközi együttműködés és hazai programok az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, az egyezmény végrehajtására	46
A sivatagodás mint globális probléma	48
A sivatagodás okai és következményei	48
A sivatagodás elleni küzdelemről szóló egyezmény (UNCCD)	52
Előzmény és az egyezmény elfogadása	52
Nemzeti cselekvési programok és a partnerség	53
Az egyezmény intézményrendszere	54
Pénzügyi háttér	55
A sivatagodás elleni küzdelem regionális vetületei	56
A sivatagodás elleni küzdelem helyzete Magyarországon	57
Nemzeti együttműködés az erdők védelméről és fenntartható hasznosításukról	61
Az erdők szerepe	61
A fenntartható fejlődést biztosító erdészeti eszközök a riói "Föld-csúcs" után	63
A biodiverzitás megőrzése és az ökoszisztéma-szemlélet alkalmazhatósága az erdőgazdálkodásban	67
Biodiverzitás-fenntartás az erdőgazdálkodásban. A tartamosság elvének és a Biodiverzitás Egyezmény ökoszisztéma-szemléletének összehangolása	68
A nemzetközi erdészeti folyamat magyar szempontból	69
Az erdészet és a hazai erdőállapot társadalmi megítélése	71
A magyar erdők állapota az ENSZ EGB és a FAO erdőleltár szerint (Állami Erdészeti Szolgálat, ÁESZ, 1999)	71
A globális környezeti problémák és a nemzetközi megállapodások összefüggései	75
A földi környezet összetevői, különösen a légköri üvegházhatás, a biológiai sokféleség, az erdők és a talajtakaró közötti összefüggések	75
A földi légkör összetétele, tulajdonságai és a többi környezeti elem	75
Az élővilág és a környezeti rendszer más összetevői	76
A sivatagodás kapcsolata más globális környezeti folyamatokkal	77
A nemzetközi megállapodások továbbfejlesztése és a globális folyamatok kapcsolatainak figyelembevétele	78
A riói megállapodások elvei, intézményei, intézkedései közötti kapcsolatok, hasonló megközelítések	78
Rövidítések magyarázata	80
Irodalom	81
1. melléklet: Egyezmény a Biológiai Sokféleségről	84
2. melléklet: Cartagenai Jegyzőkönyv a biológiai biztonságról	100
3. melléklet: ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény	116
4. melléklet: Kiotói Jegyzőkönyv	129
5. melléklet: ENSZ egyezmény a sivatagodás elleni küzdelemről	142
6. melléklet: Nemzetközi megállapodás az erdő alapelvekről	160
7. melléklet: A Biodiverzitás Egyezmény erdei biodiverzitás-védelmi programja	164
8. melléklet: Az ökoszisztéma-szemlélet elemei (Malawi alapelvek)	166