Kutatóként az elnöki székben (Előszó) | |
1996. április. Kérdések Akadémiánkról (Elnöki pályázat) | 1 |
Egyetemes tudomány - nemzeti intézmény | |
Tudomány és társadalom | |
Szervezeti autonómi aés működőképesség | |
1996. május 6. Köszönet a megválasztásért (Közgyűlési felszólalás) | 7 |
1996. május 6. A tudás az igazi kitörési pont (Interjú a választás után) | 9 |
1996. május 11. A miniszterelnöknél | 12 |
A tudomány hasznáról | |
Tudomány és politika viszonyáról | |
A tudományos elit megbecsüléséről | |
Kormány, Országgyűlés, Akadémia | |
A finanszírozás | |
A kutatóhálózat konszolidálása | |
1996. május 14. Az új Akadémiáról (Interjú a választás után) | 19 |
Akadémia az egész társadalom szolgálatában | |
A cél: a romlás megakadályozása | |
Tudománypolitika, finanszírozás | |
Az autonómiák jövője | |
1996. május 23. A társadalmi kapcsolatok igazgatóságának létrehívása (együtt gondolkodni a társadalommal) | 25 |
A társadalom, termelés kihívásai | |
A látható tudomány | |
A társadalmi kapcsolatok irodájának céljai | |
1996. június 5. Pro Cultura-díjak az Akadémián (Új díjrendszer kialakítása) | 29 |
1996. június 28. A határokon túli magyar tudományosság elnöki bizottság megalakítása | 32 |
1996. június 29. Egyház és akadémia (Javaslat az egyházi tudományosság erősítésére) | 37 |
Az egyházak felszabadítása, 1989-1990 | |
A pápaság színvonala: közérdek | |
Teológiai akadémia | |
1996. július 3. Levél a miniszterelnöknek (Akadémikusok, doktorok "Minőségi pótléka") | 40 |
1996. július 10. Ökológiai kutatások fejlesztése (Javaslat) | 43 |
Tudományos gondolkodás, a kutatásszervezés és a korkihívások | |
A környezetvédelem története (1970-92) | |
Ökológia, környezettudomány, fenntartható fejlődés | |
Ökológia a szovjet rendszerben: tiltás vagy mulasztás? | |
Rendszerváltás és tudománypolitikai mulasztás | |
Az ökológiai szempont Magyarország jövőjének alakításában | |
Egy akadémiai ökológiai központ terve | |
1996. augusztus 10. A közép-európai kis nemzetek jövője ("egyszer mi is mérlegre tétetünk") | 51 |
Távol a nemzetpolitikai ideológiáktól | |
Viták az őstörténetről | |
Múltba nézés helyett előretekintés | |
1996. szeptember 10. Magyarország az ezredfordulón (Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián) | 59 |
Az ezredforduló kihívásai | |
Az új világrendszerben | |
Informatika és globalizáció | |
Újragondolkodás, előretekintés | |
Kérdések a jövőről | |
Javaslatok a tematikai tervekre | |
Állam, nemzet, területszervezés | |
Piacgazdaság, technológiai fejlesztés, társadalom | |
Ökológia, Duna, Alföld, technológia, infrastruktúra | |
Szakértelem, felkészültség | |
Stratégiai kutatás - stratégiai gondolkodás | |
Politikai és értelmiségi elit új kiegyezése | |
Az "új közélet" | |
A tudomány új szerepvállalása (Javaslatok a szervezeti keretekre) | |
A stratégiai kutatás: megrendelés | |
Demokrácia és értelmiségi magatartás | |
Tudományos gondolkodásunk értékrendje | |
Vállakozásunk lehetséges haszna | |
Publikációk a politikai elit részére | |
A stratégiai gondolkodás általában | |
A közgondolkodás | |
1996. szeptember 13. Új harmónia a mérnökműveltségben (Gép és társadalom egysége) | 84 |
1996. szeptember 24. Marad a szellem (Vörös Károly halálára) | 87 |
1996. szeptember 27. Kitelepítések, 1945-1946 (Kollektív felelősség - kollektív öngyilkosság) | 89 |
1987: államalkotó kisebbségek | |
1996: európai garanciák | |
Kollektív jog - kollektív felelősség | |
Társadalmi öngyilkosságsorozat (1938-1947) | |
Európai integráció és német kérdés ma | |
Megbékélés, szembenézés a múlttal | |
1996. október 3. Német egység, német kérdés tegnap és ma | 97 |
A mi generációnk és Európa, 1989 | |
A rendszerváltó kormányban | |
Németek történelmi szerepének újraértékelése | |
Szociális és etnikai feszültségek | |
A német kelet-politikától a határnyitásig (1969, 1989) | |
Reformerők és ellenzék egymásra találása, 1989 | |
Németország új történelmi szerepben | |
A német újraegyesítés keltette történelmi félelmekről | |
A Drang nach Osten újraértékelése | |
A fasizmus öröksége | |
"Történelmi megbékélés" | |
A jövő: együttműködés az integrációért | |
Az unió keleti kiterjesztése | |
Új világgazdasági környezet | |
Németország és a "keleti kiterjesztés" | |
1996. október 5. Egyház, szerzetesek, társadalom (A Szent Benedek-rend millenniumán) | 113 |
Egyházaink a szovjet rendszerben | |
Az egyházi autonómia újraértelmezése | |
Egyház az új Európában | |
Az egyház: világi értelmiségképzés műhelye | |
1996. október 18. Akadémia kultúrnemzeti alapokon (A határokon túli ösztöndíjrendszer bejelentése) | 124 |
Ajándék Jakó Zsigmond 80. születésnapjára | |
A határokon túli magyar tudományosság szervezése | |
Összehangoltan, szervezetten | |
Az új ösztöndíjrendszer | |
1996. november 1. Tudomány a piacgazdaságban (100 éves a Tungsram) | 130 |
1996. november 7. Nemzetek a jövő Európájában (Előadás az Európa fórumon) | 134 |
Demokrácia és feléledő nacionalizmusok | |
A polgárok, a nemzetek, az államok Európája? | |
Az etnikai sokszínűség kontinense | |
A sokkultúrájú Európában | |
1996. november 19. Műszaki és természettudományos kutatóbázisaink érdekében ("A vas és acél" helyett "tudás, szorgalom és lelemény") | 141 |
1996. december 4. Tudomány, rendszerváltás, politikai konszolidáció (Előadás az országgyűlésben) | 146 |
Tudományról az Országgyűlésben | |
A tudás: legyen értékrendteremtő | |
Az állam szerepvállalásáról | |
Konszolidáció politikában és tudományban | |
Helyünk az új világrendben | |
Az Akadémia vállalása | |
1996. december 4. Az országgyűlési vitában (Válasz a hozzászólásokra) | 155 |
A Jelentés jellegéről és a vitáról | |
Az új tudománypolitikáról | |
A Nemzeti Stratégiai Kutatások | |
Akadémia, Országgyűlés, kormány viszonya | |
1996. december 5. Agrárium Magyarországon az ezredfordulón (Az agrárium újraértelmezéséről) | 164 |
Rendszerváltás és agráfium | |
Az agrárium mint stratégiai kérdés | |
Az "agrárium"-fogalom tartalmáról | |
Az Európai UNIÓ és Magyarország | |
Az állam feladatai | |
Művelés, üzemszervezet, tulajdon | |
Szakemberképzés | |
Az agrárnépesség | |
1996. december 6. Új értékrend teremtése (Az Élet és Tudomány 50. évfordulóján) | 184 |
A tudás legyen értékrendteremtő | |
Műveltségeszmény és a kultúra intézményrendszere | |
Az állam és a közkultúra | |
Az elit önkritikája | |
1996. december 6. A Bolyai-ösztöndíj indításáról, a tudósutánpótlásról | 191 |
1996. december 12. Tudományos-technikai forradalom - tudománypolitika - akadémia | 196 |
Az új világrendszer és a közép-kelet-európai társadalmak | |
Ipari-technikai forrdalom | |
Informatika és igazgatás | |
Érintkezési kultúra: lingua franca és anyanyelv | |
A munkaerő versenyképessége | |
A kihívások és a "Kelet" | |
Alternatívák és a jövő kérdései | |
Az elit feladatai | |
Új munkamegosztás politika és értelmiség között | |
A politikus új típusa | |
Új típusú tudósi magatartás | |
Tudomány - közélet - politika | |
Akadémiánk hármas funkciója | |
Korunk kihívásai a tudósokkal szemben | |
Kutatói tevékenység az informatika korában | |
A tudományművelés szervezete | |
Tudomány, informatika, társadalom | |
A tudománypolitikai újragondolás kényszere | |
Új tudomány-politikai alapelvek szükségességéről | |
A tudományművelés új környezete Magyarországon | |
Örökségünk gazdagsága és tehertételei | |
1927, 1969, 1997 | |
A tudománypolitikai alapelvekről | |
A tudománypolitika fogalmáról | |
Tudományszervezet: autonómiák és végrehajtó hatalom | |
Finanszírozás | |
A tudás - értékteremtő a társadalomban | |
A tuodmány nemzetközi funkciójáról | |
A kutatóértelmiség helyzete | |
Autonóm köztestület - állami-nemzeti szerepvállalás | |
Mit ér az autonómiánk? | |
Autonómiánk hagyománya | |
Akadémia és törvényhozás | |
Akadémia és az államigazgatás | |
Költségvetés, Kincstár | |
A művelődési tárca | |
A kutatóhálózat konszolidációja | |
Tudományos osztályok | |
A "belső üzem" | |
Köztestületisgé | |
Három év feladatairól | |
1996. december 12. Tudománypolitikáról, minősítésről, tudományról (Válasz a közgyűlési vitában) | 258 |
Nemzetközi versenyképességünkről | |
Üzleti élet és kutatás | |
A regionalitás elve | |
Kormányzati döntésekről | |
Természet- és társadalomtudományokról | |
Az intézethálózatról | |
Félelem a prioritásváltásról | |
Teljesítmény-központúságról, minősítési rendszerről | |
1996. december 12. A magyar kultúra hordozói a határokon túl | 269 |
1997. január 6. Akadémiánk belső életének alapkérdései (működőképessés, tudomány akadémiánkon. Levél az osztályelnökökhöz) | 272 |
1997. január 20. A balsors nemzete? (996-1996) | 281 |
Évfordulók és közgondolkodás | |
A kollektív idegbaj forrásai | |
Magyar történet - sikertörténet | |
Hol van tehát a balsors? | |
Önbecsülésünk visszanyerése | |
Reálisan és leleménnyel a jövőről | |
1997. február 20. A köztestület hírmagazinja: "Akadémia" (Beköszöntő) | 289 |
1997. február. "Kutatók" és "audodidakták" együttgondolkodása (új tudósi magatartás) | 292 |
1997. március 3. Az akadémiai kutatóhálózat konszolidációja, 1997 | 294 |
Az alapítók preferenciái | |
Az elmaradt felülvizsgálata | |
Mérleg és konszolidáció, 1996 | |
A minőség követelménye | |
Racionális szervezet, kutatói hatékonyság | |
1997. március 19. Az Alföld-program indulása | 299 |
Az Alföld nem csak az Alföldieké | |
Össztársadalmi célok | |
Európai felkészülés sürgetése | |
Régióbarát igazgatást | |
Az EU területigazgatási rendszeréről | |
A regionalitás helyi hagyományai | |
Szakigazgatás kontra autonómiák | |
Közép-kelet-európa-barát külpolitikát | |
Trianon hatása | |
Nyugati integráció és keleti érdekeink | |
Változó Alföld-szemléletet! | |
Az "elesett társadalom" hagyománya | |
Új Alföld-identitást | |
Ütőképes értelmiségi, vállakozói elitet | |
Európa tanulmányozása | |
Politikai akarat és kutatók | |
1997. március 22. Vízgazdálkodás, kutatás, társadalom, 1997 | 318 |
A 21. század stratégiai kérdése: a víz | |
Adottságaink és kiszolgáltatottságunk | |
Helyzetfelmérés, cselekvési program | |
Az állam szerepe | |
Végrehajtóhatalom-túlsúlyos állam helyett szolgáltató államot | |
Hagyományaink a vízgazdálkodásban | |
A technokraták és a technikai megalománia | |
Szigort a természetvédelemben | |
Új, környezetgondos polgári magatartás | |
A rendetlenség nem liberalizmus | |
Önként vállalt magatartásformák | |
Média és civil mozgalmak | |
A szakértelem becsülete | |
Vízkutatás, a tudomány feladata | |
Újraépíteni a vízkutatást | |
1997. március 25. Kisebbségkutatás Magyarországon és Európában (Az akadémiai kisebbségkutatás indítása) | 334 |
A kis nemzetek jövőbeli szerepe | |
A kisebbségkutatás és az EU | |
Közép-kelet-európai sajátosság | |
Magyarország történelmi "adottságai" | |
A kultúrnemzet elvének alapján | |
A Kisebbségkutató Intézet keretintézet | |
Interdiszciplináris intézet | |
A kutatóhálózat fejlesztése | |
1997. április 5. Bátortalan ajánlás (A stratégiai kutatások könyvsorozata elé) | 342 |
1997. április 20. A Domus Hungarica Schientiae et Artium alapításáról | 344 |
1997. április 22. Keresztények, zsidók együttélése (A holokauszt után) | 350 |
Az élők okulására | |
Az én 21. századom | |
Együttélés | |
A magyarok befogadókészségéről | |
Érdekünk a jövőben | |
1997. április 28. A nemzeti tárgyú kutatásokról és a tudomány nemzeti funkciójáról | 360 |
1997. május 8. Célunk: menteni és rendbe hozni a kutatóhálózatot | 366 |
1997. május 12. A kutatóhálózat konszolidációjának alapelvei és kezdete (Közgyűlési előadások) | 370 |
Integráció a tudományszervezetekben és a kutatásban | |
Az integráció fogalmáról | |
Az EU elvárásai | |
Prioritások | |
A prioritások jellege | |
Európai keretprogramok | |
Lokális (nemzeti) szempontok | |
A diszciplínaviták szerepe | |
Alap- vagy alkalmazott kutatás | |
Szétválaszthatatlan összefonódás | |
"Üzlet" és "közhaszon" | |
Az akadémiai kutatóhálózat a hazai kutatóbázisban | |
Akadémia és országos reform | |
Jövőkép a kutatóhálózatról | |
Az intézetkonszolidáció kezdete (1997. január-május) | |
Kérdések az intézetekhez | |
Viták a kutatásszervezet általános kérdéseiről | |
1997. május 13. Szakszerűen elemezni, cselekedni (Közgyűlési beszámoló) | 393 |
Akadémiai autonómiánk fejlesztéséről | |
Az Országgyűlés | |
Tudománypolitikai Kollégium és kormány | |
Nemzeti tanácsadó szerepünk | |
Stratégiai kutatások programja | |
Tudománypolitikai alapelvek | |
Millennium és a 175. évforduló | |
A tudományos műhely szervezeti rendje | |
Működőképesség, kutatói gondolkodás | |
A tudományos bizottságokról | |
Az osztályokról | |
Akadémiai Kiadó és kiadványok | |
Regionalitás a kutatásszervezésben | |
Akadémia és társadalom | |
Társadalmi Kapcsolatok Irodája | |
Az Akadémia épületének "megnyitása" | |
A Magyar Tudomány Napja | |
Adminisztratív háttér az új feladatokhoz | |
1997. május 26. Herder-díjasként, 1997 (A tudomány új szerepvállalásáról) | 411 |
1997. május 30. Visszafordíthatatlan rendszerváltás ("Magyarország 2000") | 417 |
1997. május 30. Megérteni: milyen volt a 20. század (Önkritikus történettudomány) | 420 |
Az ismeretközlés forradalma | |
Az ipari-technikai forradalom új témái | |
Új történelmi értékrend | |
1997. június 30. A magyar nyelv jelene és jövője (Tézisek az anyanyelvrőll ápolásáról, kutatásáról, korszerűsítéséről) | 427 |
A jövő Európájáról | |
Az anyanyelv kettős funkciójáról | |
Az informatika korának kihívásairól | |
A polgár versenyképessége | |
Az állam feladatairól | |
Program az anyanyelv korszerűsítésére | |
Program a nyelvápolásra | |
A tudományos kutatásról | |
Az idegen nyelvek tanítása | |
A többségi és a kisebbségi nyelvi kultúrákról | |
1997. július 10. Félbeszakadt beszélgetés (Andorka Rudolf búcsúztatása) | 430 |
1997. augusztus 19. A hatalmi államtól a szolgáltató államig (Tények, gondolatok Géza fejedelem halálának és Szent István hatalomra kerülésének ezredik évfordulóján) | 435 |
A modernizáció ezeréves hullámai | |
Modernizáció, integráció ma - kérdések, válaszok | |
1997. augusztus 31. Kodály Zoltán öröksége (Az európai gondolkodó) | 446 |
A Kodály-kutatásokról | |
Az éneklő ember | |
Emberiskola - zeneiskola | |
1997. szeptember 1. Szakértelem és pártpolitika (Darányi Ignác, Erdei Ferenc, Dimény Imre) | 451 |
1997. szeptember 17. Magatartáskódex a Közép-kelet-európai kisebbségpolitikában (Javaslat) | 458 |
A konfliktusok forrásai | |
A konfliktusok feloldásának mai alapelvei | |
A magatartáskódex a gyakorlatban (1992-97) | |
Államalkotók és állampolgárok | |
A kisebbséghez tartozásról | |
A kisebbségi szervezkedés szabadsága | |
A perszonális (személyi) autonómia | |
Területi autonómiák | |
Az államok kölcsönös segítségnyújtásáról | |
Nemzetközi intézmények, garanciák | |
1997. szeptember 17. Út, vasút, közlekedés, társadalom (Az európai integráció kihívásai) | 468 |
Mozgás- és ismeretrádiuszokról | |
Kihatása a társadalomra | |
Technika, természet- és embertudományok | |
A közlekedési stratégia céljai | |
1997. szeptember 18. A magyar nagylexikon újraindítása | 474 |
1997. szeptember 19. József Nádor, a polgár (Nemzeti értékítéletünk morzsái) | 478 |
1997. október 20. A "használó" akadéiáért | 482 |
1997. november 3. Felhívás a honi gazdasági élet vezetőihez | 489 |
1997. november 3. Nyitás a társadalom, a közélet és a vállalkozók felé (A magyar tudomány napja első ünneplése) | 491 |
Nyitás és társadalom | |
Tudománybarát társadalom, társadalom iránt elkötelezett tudomány | |
Média és tudomány | |
Nyitás a közélet, a politika irányába | |
A politika új értelmezése | |
Félelem a politikától | |
Nyitás és vállalkozók | |
Állami és piaci finanszírozás | |
Kutatás és piac | |
1997. november 5. Tudományos diákkör tegnap és ma (A Pro Scientia aranyérmek átadása) | 502 |
Szakítás és folyamatosság harmonizációja | |
Diákkör: a kutatói gondolkodás kialakítója | |
A diákkörök születése: az 1960-as évek | |
A tanár a diákkörben | |
Színes, értelmes élet | |
1997. november 17. Akadémiánk belső szerkezetéről | 510 |
Az Akadémia korfája és a fiatalítás | |
Az osztálystruktúráról | |
A tagválasztások rendjéről | |
1997 november 19. "Nem állhat az állam a vállakozók helyére" | 517 |
1997. november 20. Környezetgazdálkodás, környezettudomány az ezredfordulón | 521 |
Ember és környezet | |
A politikai rendszer deformitásai | |
A környezettudományról | |
Az integráció: kényszermodernizáció | |
Az Európai Unió normái | |
Környezettudomány: új szintézis? | |
Egyensúly az ember és természet között | |
Végrehajtó hatalom, tudomány, civil szféra | |
1997. november 20. A kitagadás kitagadója (Báró Apor Vilmos) | 531 |
1997. december 3. Hét pont a Dunáról | 534 |
Kontinentális programok | |
Vízgazdálkodás, Duna, Tisza | |
Az integrációpluralizmus érvényre juttatása | |
A térség érdekeinek megfogalmazása | |
A régiófejlesztés környzetvédelmi, természetgazdálkodási alapja | |
A táji, emberi sokszínűség megőrzése | |
A régió kikényszerített modernizációjának programja | |
A politikai és értelmiségi elit új típusú szövetsége | |
A szaktudományok új szintézise | |
1997. december 15. Folyamatosság és megújulás (Közgyűlési beszámoló) | 543 |
A kutatásszervezet reformja külföldön és itthon | |
Németország, Franciaország, USA | |
Kelet-Európában | |
Frontnyitásaink az Akadémián | |
Az MTA a magyar tudomány koordinátora | |
Viszonyunk a tudományon kívüli tényezőkhöz | |
Szabadon szolgál a szellem | |
Az MTA a tudományos nagyüzemen belül | |
A minősítési rendszerről | |
Bér, pótlék, honorárium, ösztöndíj | |
Nemzetközi kapcsolatrendszerünk | |
Tudománypolitikai és diszciplínaviták | |
Az MTA a közéletben | |
Nemzeti Stratégiai Kutatások | |
Magyarország leírása | |
Az MTA: Tudományos műhely | |
Az intézethálózat konszolidációjának első szakasza (1997-99) | |
A konszolidáció második szakasza (1999-2002) | |
Akadémiánk belső szervezete | |
Központi kiadványok | |
A vezetés új rendje | |
Bibliográfia (Glatz Ferenc írásai, előadásai, interjúi, 1996. május-1997. december 31.) | 572 |