Előszó
Módszertani segédanyagunk a BTF korábbi, hasonló kiadványainak átdolgozása alapján került egységes szerkesztésre. Bizonyos alapismereteket és előképzettséget feltételezve reméljük, hogy hallgatóink és gyakorló tanítók egyaránt hasznosan forgathatják. Reméljük továbbá, hogy kéziratunk nem kerül sok más egyetemi-főiskolai jegyzet és kiadvány sorsára, t. i. hallgatóink a végzés után sem hagyják a padláson porosodni. Praxisorientált szövegezéssel és bőséges gyakorlatanyaggal kívántuk e célunkat elérni.
A kézirat szerkezete vitákra adhat alapot. Elsősorban hallgatóink számára kiemelten hangsúlyoznánk, hogy a testnevelés tanításának csak egy kis szeletét céloztuk meg. A testnevelés közoktatásba illesztése az egész világon a múlt évszázadban vált általánossá. Akkoriban a torna gyűjtőfogalom volt, és a testedzés legtöbb részének magába olvasztására és rendszerezésére törekedett. A testnevelést is többnyire "tornának" hívták, aminek nyomaival a mai napig találkozhatunk. A fejlődés azonban dinamikus differenciálódást hozott magával. Számos sportág "leszakadt" a tornáról, és ez a folyamat napjainkig fellelhető (gondoljunk pl. az akrobatikára, RSG-re, vagy az éppen jelenleg önálló sportággá szerveződő aerobicra). Másrészt a torna maga is soha nem gondolt fejlődésen ment át, és jelenleg is dinamikusan változik. Egy "CT elem megtanulásához több éves előképzettség szükséges.
Az iskolai testnevelés is hamar túllépte a mai értelemben vett torna kereteit. Az alsótagozatban régóta egyes mozgásformák tanítása áll a központban, a kifejezett torna gyakorlatok csak a tanterv(ek) kisebb részét adják. Most végző hallgatóink várhatóan több tanterv közül választhatnak, melyek további szelekciót tesznek majd lehetővé.
Bizonyos torna alapelemek kiiktatása azonban nem lenne kívánatos. A torna mozgásrendszere hagyományosan magába foglalja és tárgyalja a rendgyakorlatok és a gimnasztika témakörét. E téren is találkozhatunk szemléletbeli különbségekkel - elsősorban a gimnasztika önálló diszciplínaként kezelésével -, mégis úgy gondoltuk, hogy a tradicionális szerkezetet követjük. Vélhetően ebből nem lesz szakmai vita, hiszen kiadványunk 4 része önállóan született meg, egymáshoz közvetlenül nem kapcsolódik.
Az "Aerobik" fejezetet bizonyára sokan nem ide valónak fogják tartani. A világhódító utat bejárt testedzési irányzatot, mint egyfajta "zenés gimnasztikát", mindenképpen említésre méltónak tartottuk.
Végül a hagyományos alsótagozati torna mozgásanyag zárja kéziratunkat. Ezen bevezető gondolatok után kérem a tisztelt olvasót hogy kreatívan használja fel anyagunkat vizsgáihoz ás a testnevelés tanításához egyaránt.
Budapest 1992. március 23.
A szerkesztő
Vissza