Gyakorlati külkereskedelem

Tartalom

I. A KÜLKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG ÁLLAMI, ÁLLAMKÖZI KERETEI 11
1. A KÜLKERESKEDELEM ÁLLAMI SZABÁLYOZÁSA:
A KERESKEDELEMPOLITIKA BELSŐ ESZKÖZRENDSZERE 11
2. A SZABÁLYOZÁS EGYES ESZKÖZEI 12
2.1 A mennyiségi korlátozások és tilalmak 13
2.2 Az engedélyezés 13
2.2.1 A HAZAI GYAKORLAT 13
A tevékenységi engedélyezés 14
A forgalmi engedélyezés 15
Egyes fogyasztási cikkek behozatali kvótái (plafonjai) 16
A piacvédelmi intézkedések 17
Dömpingellenes és kiegyenlítő vámok megállapítása 17
2.3 Az adminisztratív előírások 18
2.4 A devizaszabályozás 18
2.4.1 A HAZAI DEVIZASZABÁLYOZáS 18
A forint konvertibilitása 19
A devizaszabályozás és a külkereskedelmi fizetések 21
2.5 Az árfolyam 23
2.5.1 A HAZAI ÁRFOLYAMRENDSZER 24
2.6 Az adók 25
2.6.1 A HAZAI GYAKORLAT 26
2.7 A vámok 26
2.7.1 A HAZAI VÁMALKALMAZÁS ELEMEI 29
A vámteherfizetési kötelezettség 29
A vámtarifa 30
A vámérték megállapítása 31
A vámteherfizetési kötelezettség teljesítése és a vámbiztosíték 31
Vámkezelési eljárások 32
3. A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK ÁLLAMKÖZI
SZABÁLYOZÁSA: A KERESKEDELEMPOLITIKA KÜLSŐ ESZKÖZRENDSZERE 35
3.1 A GATT és a WTO 36
3.2 A magatartási kódexek 37
3.3 A kereskedelmi megállapodások 38
3.4 A nemzetközi elszámolások rendjére vonatkozó megállapodások 39
3.5 Az integrációs megállapodások 41
3.6 A kereskedelmi preferenciák, preferenciális rendszerek 43
3.7 Magyarország szabadkereskedelmi megállapodásai és
preferenciális kapcsolatai 43
3.8 A Bécsi Egyezmény 45
3.9 A nemzetközi faktoringről és a nemzetközi pénzügyi
lízingről szóló UNIDROIT-egyezmények 46
3.10 A Genfi váltó- és csekkjogi egyezmények 46
3.11 Egyezmények a szellemi tulajdon védelmére 47
A Párizsi Uniós Egyezmény és mellékegyezményei 47
A Berni Egyezmény 48
Az Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény 48
A Müncheni Megállapodás 48
3.12 A fuvarjogi egyezmények 48
II. A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET RÉSZTVEVŐI ÉS KÖZREMŰKÖDŐI 51
4. AZ ELOSZTÁS RENDSZERE 52
4.1 Az elosztás folyamatai, az elosztási csatorna funkciói 52
5. A KERESKEDŐK 53
5.1 A viszonteladók 54
5.2 A közvetítőkereskedők 55
5.2.1 AZ ÜGYNÖK 57
5.2.2 A BIZOMÁNYOS 59
5.3 Ügyletszervezés a nemzetközi kereskedelemben: indirekt és direkt
értékesítés vagy beszerzés 60
6. A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET KÖZREMŰKÖDŐI 63
6.1 A bankok 63
6.2 A biztosítók 64
6.3 A fuvarozók 66
6.3.1 A VASÚTI FUVAROZÓK 67
6.3.2 A KÖZÚTI FUVAROZÓK 67
6.3.3 A DUNAI FUVAROZÓK 69
6.3.4 A TENGERI FUVAROZÓK 69
6.3.5 A LÉGIFUVAROZÓK 70 1
6.4 A szállítmányozók 70
7. A LOGISZTIKA 73
8. A KÜLKERESKEDELEM SZERVEZETI KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON 75 12
8.1 A külkereskedelmi jogosultság 75
8.2 A külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok és belföldi
partnereik szerződéses kapcsolatai 75
8.2.1 A SAJÁT SZÁMLÁS KAPCSOLAT 75
8.2.2 A BIZOMÁNYI KAPCSOLAT 76
8.2.3 A TÁRSASÁGI SZERZŐDÉSEK 77
8.2.4 EGYÉB, A KÜLKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ
MEGBÍZÁSOK 78
III. A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET FELTÉTELEI 80
9. KÜLKERESKEDELMI SZERZŐDÉS, KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET 80
9.1 A külkereskedelmi ügylet folyamatai, szakaszai 81
9.1.1 A SZERZŐDÉS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS AZ AJÁNLATI TEVÉKENYSÉG 82
9.1.2 A SZERZŐDÉSKÖTÉS 83
9.1.3 A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE 86
9.2 A szerződés egyes feltételei 88
10. A KÜLKERESKEDELMI SZERZŐDÉS TÁRGYÁNAK MEGHATÁROZÁSA 88
10.1 Az áru megnevezése és minőségének meghatározása
a szerződésben 89
10.2 Minőségügy, minőségbiztosítás, minőségellenőrzés,
termékfelelősség 90
10.2.1 MINŐSÉGÜGYI RENDSZER, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS 91
10.2.2 A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZEREK TANÚSÍTÁSA 92
10.2.3 A MINŐSÉGELLENŐRZÉS 93
10.2.4 A TERMÉKFELELŐSSÉG 94
10.3 A mennyiség meghatározása 96
10.4 Az áru csomagolása 97
10.4.1 A CSOMAGOLÁSRA VONATKOZÓ SZOKÁSOS KIKÖTÉSEK 97
10.4.2 A CSOMAGOLÁS MEGVÁLASZTÁSA 97
10.4.3 CSOMAGOLÁSI FORMÁK 99
10.4.4 A CSOMAGOLÁS EGYSÉGESÍTÉSÉT CÉLZÓ TÖREKVÉSEK
AZ EURÓPAI UNIÓBAN 101
10.4.5 AZ ÁRUK JELÖLÉSE, ÁRUKEZELÉSI JELZÉSEK 101
10.4.6 A VESZÉLYES ÁRUKRA VONATKOZÓ CSOMAGOLÁSI ELŐÍRÁSOK 105
11. A TELJESÍTÉS IDEJE ÉS HELYE 108
11.1 Az azonnali ügyletek 109
11.2 A határidőre kötött ügyletek 109
11.3 Részhatáridők, részszállítások 109
12. A FUVARPARITÁS 111
12.1 Az Incoterms 2000 111
12.2 Az Incoterms 2000 klauzulái 113
12.3 Az Incoterms klauzulák kiegészítései 121
12.4 A fuvarparitás megválasztásának szempontjai 122
13. A FIZETÉSI FELTÉTEL 123
13.1 A fizetés eszköze 125
13.1.1 A BANKÁTUTALÁS (TRANSFER) 125
13.1.2 A VÁLTÓ (BILL OF EXCHANGE) 127
A váltó fajtái 127
A váltó átruházása 130
A váltókövetelés érvényesítése 131
13.1.3 A CSEKK (CHEQUE) 132
A csekk átruházása 133
A csekk beváltása 133
A csekk fajtái 134
13.1.4 Az áru mint a fizetés eszköze 134
13.2 A fizetés ideje 134
13.3 A fizetéshez előírt okmányok. Az okmányos fizetések gyakorlata 135
13.3.1 A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET OKMÁNYAI 137
A kereskedelmi számla 137
A fuvarokmányok 137
A minőség igazolására szolgáló okmányok 138
A mennyiség igazolására szolgáló okmányok 138
Az áru beviteléhez szükséges, hatóságilag előírt okmányok 139
Az áru származásának igazolására szolgáló okmányok 139
Az egészségügyi bizonyítványok 139
Egyéb okmányok 139
Értékpapírok a külkereskedelmi ügyletben 141
13.4 A külkereskedelemben alkalmazott fizetési módok 142
13.4.1 A NYITVASZÁLLÍTÁS (OPEN ACCOUNT) 143
13.4.2 A BESZEDÉS (BESZEDVÉNY) VAGY INKASSZÓ (COLLECTION) 143
Az okmányos inkasszó résztvevői 144
Az okmányos inkasszó fajtái az URC alapján 146
Az okmányos beszedvény alkalmazása a külkereskedelmi ügyletben
Sima és vinkulált beszedvények 147
13.4.3 AZ AKKREDITÍV VAGY OKMÁNYOS MEGHITELEZÉS (DOCUMENTARY
CREDIT) 150
Az akkreditív igénybevétele: teljesítési és lebonyolítási formák 153
Az akkreditív résztvevői 154
Az akkreditív folyamatai 155
Az akkreditív fajtái, típusai 159
14. AZ ÁR 169
14.1 Az ármunka 170
14.2 Az ügyleti kalkuláció 171
14.3 Árképzés a külkereskedelmi ügyletben: az árat alakító tényezők 172
14.3.1 AZ ÁRUVAL ÖSSZEFÜGGŐ TÉNYEZŐK 173
Minőség 173
Mennyiség 173
Csomagolás 174
Műszaki mellékszolgáltatások 175
14.3.2 A SZERZŐDÉS KERESKEDELMI FELTÉTELEIVEL ÖSSZEFÜGGŐ
TÉNYEZŐK 174
Költségek, fuvarparitás 174
Szállítási határidő 175
Fizetési feltételek 175
Vevőszolgálat 176
Az üzletkötés valutája 176
14.3.3 A CÉLPIACCAL ÖSSZEFÜGGŐ TÉNYEZŐK 177
Kereslet és kínálat 177
Versenyhelyzet 177
Piaci ár 177
Az állami szabályozások 177
Kockázatok 178
Értékesítési csatorna 178
14.4 Árképzési sajátosságok egyes termékcsoportoknál 178
14.5 Az árengedmények 180
14.5.1 AZ ÁRENGEDMÉNY FAJTÁI 181
A mennyiségi árengedmények 181
A vevő megszerzését illetve megtartását célzó árengedmények 181
A fizetési árengedmény vagy skontó 181
Egyéb árengedmények 183
14.6 A felárak 183
14.7 Az ár kikötése a szerződésben, az árforma 183
14.7.1 A FIXÁRAS MEGÁLLAPODÁSOK 183
14.7.2 A MOZGÓÁRAS MEGÁLLAPODÁSOK 184
A hausse-baisse klauzulák 184
Az értékállandósági záradékok 185
A cost & fee 185
14.8 Az ár igazolása 186
15. A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET KOCKÁZATAI ÉS AZ ELLENÜK VALÓ
VÉDEKEZÉS LEHETŐSÉGE 186
15.1 A kockázat és a külkereskedelmi ügylet kockázatai 187
Az áru kockázat 188
Az árkockázat 189
A nem-teljesítés vagy a nem szerződésszerű teljesítés kockázata 189
Az árfolyamkockázat 189
A politikai kockázatok 190
15.2 A kockázat kezelése a külkereskedelmi ügyletben 190
15.3 A bankgaranciák és bankkezességek (guaranties, bonds) 192
15.3.1 GARANCIAFAJTÁK 193
Az ajánlati garancia (bid bond) 193
A teljesítési garancia (performance guarantee) 193
Az előlegvisszafizetési garancia (advance payment guarantee) 193
A fizetési/vételárgarancia (payment guarantee) 194
15.3.2 A GARANCIA TERMÉSZETE 194
15.4 A biztosítás (insurance) 196
15.4.1 A VAGYON- ÉS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSOK 197
15.4.2 A SZÁLLÍTMÁNYBIZTOSÍTÁS (CARGO-BIZTOSÍTÁS) 199
Cargo biztosítás a fuvarozás veszélyei ellen 200
Cargo biztosítás a politikai kockázatok ellen 200
Cargo biztosítás lopáskárok elleni 201
15.4.3 AZ EXPORTHITELBIZTOSÍTÁS 201
A kockázatok és biztosítási események 201 1
A MEHIB-nél köthető biztosítások jellemzői 202
A MEHIB hitelbiztosítási termékei 204
15.4.4 A TERMÉKFELELŐSSÉG-BIZTOSÍTÁS 206
15.5 A faktorálás (factoring) 208
16. A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET FINANSZÍROZÁSA 210
16.1 Az exportőr lehetőségei 211
16.1.1 A FOLYÓSZÁMLAHITEL 211
16.1.2 A DISZKONTKAMATOZÁSÚ HITELEK 211
Váltóleszámítolás 211
16.1.3 A ZÁLOGHITELEK 212
Hitelezés közraktári jegyre 212
16.1.4 A CESSZIÓS HITELEK 213
16.1.5 AZ EXPORTOKMÁNYOK LESZÁMÍTOLÁSA, NEGOCIÁLÁSA 213
16.1.6 A BESZEDVÉNYEK MEGELŐLEGEZÉSE 213
16.1.7 A FAKTORÁLÁS 214
16.1.8 A FORFETÁLÁS 214
16.1.9 A LÍZING 214 2
16.2 Az importőr lehetőségei 215
16.2.1 A NYITOTT SZÁLLÍTÁS 215 2
16.2.2 A VÁLTÓELFOGADÁSI OKMÁNYOS MEGHITELEZÉS ÉS D/A
OKMÁNYOS BESZEDÉS 215
16.2.3 A LÍZING 215
16.3 A hazai bankok szolgáltatásai és az EXIMBANK Rt. szerepe az export
és az import finanszírozásában 216
IV. ÜGYLETEK A KONCENTRÁLT PIACOKON 218
17. AZ ÁRVERÉS/AUKCIÓ 218
17.1 Az árverés/aukció intézményi jellemzői, az árverező társaság 219
17.1.1 Az árverező társaság tevékenységi köre 220
17.2 Az ügyletkötés feltételrendszere 220
17.3 Az árverés lefolytatása 220
17.3.1 Az ár kialakítása 220
17.3.2 A vásárlás módja 222
17.4 Az ügylet lebonyolítása az árverés után 222
18. AZ ÁRUTŐZSDE 223
18.1 A tőzsdei ügyletek sajátosságai 225
18.2 A spekuláció szerepe 225
18.3 A fedezeti ügylet 226
18.4 Az opciós ügylet 230
19. A VERSENYTÁRGYALÁS/TENDER 230
19.1 A tenderkiírás 230
19.1.1 A TENDERKIÍRÁSOK OKAI 231
19.1.2 A TENDERT KIÍRÓ SZERVEK 231
19.1.3 A TENDERKIÍRÁSOK FAJTÁI 231
19.1.4 A TENDERFELHÍVÁS KÖZZÉTÉTELE 233
19.1.5 A MEGRENDELŐ IGÉNYEINEK MEGFOGALMAZÁSA:
A TENDERFÜZET 233
Az általános feltételek 233
A kereskedelmi feltételek 234
A műszaki feltételek 235
19.2 Az ajánlatok értékelése, a szerződés odaítélése 235
19.2.1 AZ AJÁNLATOK FELBONTÁSA 235
19.2.2 DÖNTÉS AZ ODAÍTÉLÉSRŐL 236
19.3 A szerződés megkötése 236
V. A KÜLKERESKEDELEM ÜGYLETEI 239
20. Nemzetközi adásvétel: áruexport és áruimport 239
21. A Nemzetközi csereügyletek 240
21.1 A barter 241
21.2 A kompenzáció 241
21.3 Ellenüzletek: ellenvásárlás és visszavásárlás 242
21.4 Az offset-ügylet 243
21.5 A csereügyletek sajátos problémái és feltételei 243
Az árak és cserearányok 243
A cserekereskedelem kockázatai 244
A csereügyletek sajátos feltételei 245
22. A REEXPORT 247
22.1 Az áru útja szerinti megkülönböztetés: direkt és indirekt reexport 248
22.2 Az ügyletkötés módja szerinti megkülönböztetés: fedezetlen
és fedezett reexport 248
22.3 Az indíték szerinti megkülönböztetés 249
22.3.1 A HASZONÜZLET 249
22.3.2 A TRANZITÜGYLET 249
22.3.3 A KERESKEDELEMPOLITIKAI ÜGYLETEK 249
22.3.4 A SWITCH-ÜGYLETEK 250
22.4 A reexport-ügyletek sajátos problémái és feltételei 251
A reexport-tevékenység előfeltételei 251
A reexport ügyletek kockázatai 252
A reexport-ügyletek lebonyolítása 253
23. A LICENCIA 254
23.1 A licencia-szerződés feltételei 254
24. A LÍZING 255
24.1 A működési vagy operatív lízing 255
24.2 A pénzügyi vagy finanszírozási lízing 256
25. A NEMZETKÖZI BÉRMUNKA-ÜGYLET 257
25.1 A bérmunka-ügylet típusai 257

Témakörök