kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Gond Alapítvány-Holnap Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Debrecen-Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 303 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 19 cm x 13 cm |
ISBN: | |
A tragikum | 11 |
A genealógia fogalma | 11 |
Érték és értékelés | |
Kritika és teremtés | |
A genealógia szó értelme | |
Az értelem | 14 |
Értelem és erő | |
A pluralizmus | |
Értelem és interpretáció | |
"Egyedül a magasabb szintek számítanak" | |
Az akarat filozófiája | 18 |
Az erő viszonya az erőhöz: az akarat | |
Eredet és hierarchia | |
A dialektika ellen | 21 |
Különbözés és ellentmondás | |
A rabszolga hatása a dialektikára | |
A tragikum problémája | 24 |
A tragikum dialektikus felfogása és A tragédia születésének három tézise | |
Nietzsche fejlődése | 27 |
Új elemek a tragédia születésében | |
Az affirmáció | |
Szókratész | |
A kereszténység | |
Dionüszosz és Krisztus | 30 |
Az élet mellett vagy ellen | |
A dialektikus gondolkodás keresztény jellege | |
A dialektikus és a dionüszoszi gondolkodás ellentéte | |
A tragikum lényege | 34 |
A tragikum és az öröm | |
A drámától a héroszig | |
A létezés és az igazságosság értelme | |
A létezés problémája | 38 |
A bűnös lét és a görögök | |
Anaximandrosz | |
A vétkes lét és a kereszténység | |
A felelőtlenség értéke | |
Létezés és ártatlanság | 42 |
Ártatlanság és pluralizmus | |
Hérakleitosz | |
A változás és a változás léte, a sok és a sokaság egysége | |
Az örök visszatérés avagy a játék | |
Kockadobás | 46 |
A két idő | |
Véletlen és szükségszerűség: a kettős affirmációs | |
A kockadobás és a valószínűség-számítás ellentéte | |
Következmények az örök visszatérésre nézve | 50 |
A véletlen megérlelése | |
Káosz és körforgás | |
Nietzsche szimbolikája | 53 |
Föld, tűz, csillag | |
Az aforizma és a költemény jelentősége | |
Nietzsche és Mallarné | 56 |
Hasonlóságok | |
Az ellentét: eltörölni vagy állítani a véletlent? | |
A tragikus gondolkodás | 60 |
A tragikum szemben a nihilizmussal | |
Affirmáció, öröm, teremtés | |
A próbakő | 63 |
Különbség Nietzsche és más tragikus gondolkodók közt | |
Pascal fogadása | |
A neheztelés és a nihilizmus problémájának súlya | |
Aktív és reaktív | 67 |
A test | 67 |
Mire képes a test? | |
A test felsőbbsége a tudathoz képest | |
Aktív és reaktív erők, a testet konstituáló erők | |
Az erők megkülönböztetése | 69 |
A reakció | |
Reaktív koncepciók az organizmusról | |
Aktív plasztikus erő | |
Mennyiség és minőség | 72 |
Erő-mennyiség és erő-minőség | |
Minőség és mennyiségi különbség | |
Nietzsche és a tudomány | 75 |
A nietzschei mennyiség-koncepció | |
Az örök visszatérés és a tudomány | |
Az örök visszatérés és a differencia | |
Az örök visszatérés első aspektusa: fizikai és kozmológiai doktrína | 78 |
A végállapot kritikája | |
A változás | |
A változás és az örök visszatérés szintézise | |
Mi a hatalom akarása? | 82 |
A hatalom akarása mint az erő differenciálás (genealógiai) eleme | |
Hatalom-akarás és erők | |
Örök visszatérés és szintézis | |
Nietzsche pozíciója Kanthoz képest | |
Nietzsche terminológiája | 87 |
Akció és reakció, affirmáció és negáció | |
Eredet és fordított kép | 91 |
A reakció és tagadás vegyülete | |
Miként származik ebből a differencia fordított képe | |
Miként válik az aktív erő reaktívvá | |
Az erőmérés problémája | 94 |
"Kötelességünk mindig óvni az erőseket a gyengéktől" | |
Szókratész fonákságai | |
A hiearchia | 97 |
A szabadgondolkodók és a szabad szellem | |
A hierarchia | |
Az aktív és reaktív szavak különböző értelmei | |
Hatalom-akarás és hatalom-érzés | 100 |
A hatalom akarása és érzékenység (pathos) | |
Az erőváltozás | |
Az erők reaktívvá-válása | 103 |
Reaktívvá-válás | |
Az ember csömöre | |
Az örök visszatérés mint lesújtó gondolat | |
Az értelem és az értékek ambivalenciája | 106 |
A reakció ambivalenciája | |
Eltérő jellegű reaktív erők | |
Reakció és tagadás | |
Az örök visszatérés második aspektusa: etikai és kiválasztó gondolat | 109 |
Az örök visszatérés mint vigasztaló gondolat | |
Első szelekció: a féligakarások kiküszöbölése | |
Második szelekció: a nihilizmus betetőzése, a tagadás átváltozása | |
A reaktív erők nem térnek vissza | |
Az örök visszatérés problémája | 114 |
Aktívvá-válás | |
Az egész és a pillanat | |
A kritika | 117 |
A humán tudományok átalakítása | 117 |
Reaktív tudomány-modell | |
Egy aktív tudományért: a nyelvészet | |
Az orvos, művész, törvényhozó filozófus | |
A kérdés formája Nietzschénél | 121 |
A Micsoda? kérdése és a metafizika | |
A Kicsoda? kérdése és a szofisták | |
Dionüszosz és a Kicsoda? kérdése | |
Nietzsche módszere | 124 |
Kicsoda?... = Mit akar?... | |
Dramatizáló módszer: differenciális, tipológiai, genealógiai módszer | |
Szemben az elődökkel | 126 |
Három téveszme az akarat filozófiájában | |
A hatalmat reprezentációs tárggyá tenni | |
Kurrens értékek függvényévé tenni | |
Harc vagy küzdelem tétjévé tenni | |
Szemben a pesszimizmussal és Schopenhauerral | 131 |
Hogyan vezeti a filozófust e három téveszme az akarat korlátozásáig, sőt megsemmisítéséig | |
Schopenhauer mint e tradíció végeredménye | |
Alapelvek az akarat filozófiájához | 133 |
Akarat, teremtés és öröm | |
A hatalom nem az, amit az akarat akar, hanem az, aki akar az akaratban | |
Az adományozó erény | |
A differenciális elem és a kritika | |
A morál genealógiájának síkja | 137 |
Valódi kritikát alkotni | |
A három értekezés A morál genealógiájában: paralogizmus, antinómia és ideál | |
Nietzsche és Kant az alapelvek felől | 140 |
A kanti kritika hiányosságai | |
Milyen értelemben nem tekinthető ez "kritikának" | |
A kritika megvalósítása | 143 |
A kritika és a hatalom akarása | |
Transzcendentális és genealógiai princípium | |
A filozófus mint törvényhozó | |
"Kant sikere pusztán teológus siker" | |
Nietzsche és Kant a következmények felől | 147 |
Az irracionalizmus és a kritikai instancia | |
Az igazság fogalma | 148 |
A dramatizáló módszer gyakorlása | |
Spekulatív pozíció, morális ellentét, aszketikus ellentmondás | |
Az élethez képest felsőbbrendű értékek | |
Megismerés, morál és vallás | 153 |
Kétféle mozgás | |
"A legfélelmesebb következtetés" | |
A gondolkodás és az élet | 156 |
Az élet és a megismerés szembeállítása | |
Az élet és a gondolkodás rokonsága | |
Az élet új lehetőségei | |
A művészet | 159 |
A művészet mint az akarat gerjesztője | |
A művészet mint a hamis magasabb hatalma | |
A gondolkodás új képe | 161 |
Posztulátumok az igazság doktrínájában | |
Értelem és érték mint a gondolkodás elemei | |
Az alantasság | |
A filozófia szerepe: az üstökösfilozófus | |
A korszerűtlen | |
A módszer és a kultúra ellentéte | |
Görög vagy német-e a kultúra? | |
A gondolkodás és a három anekdota | |
A nehezteléstől a rossz lelkiismeretig | 175 |
Reakció és neheztelés | 175 |
A reakció mint válasz | |
A neheztelés mint cselekvésképtelenség | |
A neheztelés alapja | 176 |
A topográfiai hipotézis Freudnál | |
Inger és nyom Nietzsche szerint | |
Miként szűnik meg egy reakció cselekvőnek lenni | |
Minden a reaktív erők közt zajlik | |
A neheztelés tipológiája 334 | 180 |
A neheztelés két aspektusa: topológiai és tipológiai | |
A bosszú szelleme | |
Nyomok emléke | |
A neheztelés karakterei | 183 |
Képtelenség a csodálatra | |
Passzivitás | |
Vádaskodás | |
Jó-e? Gonosz-e? | 187 |
Én jó vagyok, tehát te gonosz vagy | |
Te gonosz vagy, tehát én jó vagyok | |
A rabszolga nézőpontja | |
A paralogizmus | 192 |
A bárány szillogizmusa | |
A fikció mechanizmusa a neheztelésben | |
A neheztelés kifejlődése: a zsidó pap | 194 |
A topológiai aspektustól a tipológiai aspektusig | |
A pap szerepe | |
A pap judaikus formában | |
Rossz lelkiismeret és bensőgégesség | 200 |
Visszafordulás önmaga ellen | |
Bensőségessé-válás | |
A fájdalom problémája | 202 |
A rossz lelkiismeret két aspektusa | |
A fájdalom külső és belső értelme | |
A rossz lelkiismeret kifejlődése: a keresztény pap | 204 |
A pap keresztény formában | |
A bűn | |
Kereszténység és judaizmus | |
A fikció mechanizmusa a rossz lelkiismeretben | |
A kultúra prehisztorikus szempontból tekintve | 207 |
A kultúra mint kiképzés és kiválasztás | |
Az ember nembeli tevékenysége | |
Beszéd-memória | |
Az adósság és a büntetés egyenlete | |
A kultúra poszthisztorikus szempontból tekintve | 211 |
A kultúra eredménye | |
A szuverén individuum | |
A kultúra hisztorikus szempontból tekintve | 215 |
A kultúra fordulata | |
A tűzkutya | |
Miként oltódik be szükségszerűen a rossz lelkiismeret fikciója a kultúrába | |
Rossz lelkiismeret, felelősség, bűnösség | 219 |
A felelősség két formája | |
A reaktív erők társulása | |
Az aszketikus ideál és a vallás lényege | 222 |
Pluralizmus és vallás | |
A vallás lényege vagy hajlama | |
A reaktív erők és a semmi akarásának szövetsége: nihilizmus és reakció | |
A reaktív erők győzelme | 226 |
Az emberfeletti ember: A dialektika ellen | 231 |
A nihilizmus | 231 |
Amit a "nihi" jelent | |
A szánalom elemzése | 233 |
Háromfajta nihilizmus: negatív, reaktív és passzív | |
Isten belehalt a szánalomba | |
Az utolsó ember | |
Isten halott | 238 |
A drámai kijelentés | |
"Isten halott" különféle értelmei | |
A zsidó tudat, a keresztény tudat (Szent Pál), az európai tudat, a buddhista tudat | |
Krisztus és Buddha | |
A hegelianizmus ellen | 244 |
Általános és különös a dialektikában | |
Az ellentétek absztrakt jellege | |
A Kicsoda? kérdése szemben a dialektikával | |
Fikció, nihilizmus és reakció a dialektikában | |
Változatok a dialektikára | 248 |
Stirner jelentősége a dialektika történetében | |
Az újraelsajátítás problémája | |
A dialektika mint az Én elmélete | |
Nietzsché és a dialektika | 253 |
Az emberfeletti ember és az átváltozás jelentősége | |
A felsőbbrendű ember elmélete | 255 |
A felsőbbrendű ember különféle alakjai | |
A felsőbbrendű ember ambivalenciája | |
Vajon lényege szerint "reaktív" az ember? | 258 |
Az ember a reaktívvá-válás | |
"A természet elhibázott teremtményei vagytok" | |
Cselekvés és affirmáció | |
Nietzsche szimbolikája a felsőbbrendű emberre vonatkozóan | |
A két tűzkutya | |
Nihilizmus és átváltozás: a fókuszpont | 265 |
A betetőzött, önmaga által legyőzött nihilizmus | |
A hatalom akarása: ratio cognoscendi és ratio essendi | |
Az ember, aki el akar pusztulni avagy az aktív tagadás | |
A tagadás átfordulása, a fordulópont | |
Az igenlés és a tagadás | 271 |
A szamár igene | |
Zarathustra jele, a démon | |
A pozitív negativitása | |
Az affirmáció értelme | 277 |
A szamár és a nihilizmus | |
A valóság állítólagos pozitivitása ellen | |
A "mai idők emberei" | |
Aki affirmál, nem hordoz, nem vállal magára | |
A lételmélettel szemben | |
A kétszeres affirmáció: Ariadné | 285 |
Az affirmáció affirmációja (kétszeres affirmáció) | |
Ariadné misztériuma, a labirintus | |
Differencia, affirmáció, örök visszatérés | |
Dionüszosz értelme | |
Dionüszosz és Zarathusta | 290 |
A lét mint kiválasztás | |
Zarathustra és az átváltozás: az oroszlán | |
Az átváltozástól az örök visszatérésig, és vissza | |
A kacagás, a játék, a tánc | |
Összegzés | 296 |
A fordító utószava | 301 |
Felhasznált szövegek | 303 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.